Helyes gyakorlatok és tanulságok az adatmegosztás terén a határokon átnyúló medencékben

A határokon átnyúló vizekre világszerte jelentős nyomás nehezedik a népességnövekedés, a növekvő vízigény, valamint az éghajlatváltozás, a szennyezés és a biológiai sokféleség csökkenése okozta hármas bolygószintű válság hatásai miatt. A fenntartható fejlődési célokra vonatkozó 6.5.2. mutatóról szóló harmadik jelentéstétel (2024) eredményei rámutatnak a releváns adatok és információk hiányára, valamint az adat- és információcsere nehézségeire, amelyek az országok előtt álló három legnagyobb kihívás közül kettőt jelentenek a határokon átnyúló vizeken folytatott együttműködés során.

Ezek a kihívások rávilágítanak arra, hogy közös adat- és információmegosztási folyamatokat kell kidolgozni, amelyek alapvető fontosságúak az alkalmazkodás, valamint a hatékony együttműködés, a fokozott reziliencia és a vészhelyzeti felkészültség előmozdítása szempontjából. A kihívások kezelése érdekében a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló ENSZ-egyezmény (Vízügyi Egyezmény) keretében Finnország és Szenegál vezetésével a megfigyeléssel és értékeléssel foglalkozó munkacsoport társelnökeiként kidolgozták a határokon átnyúló medencékre vonatkozó adatmegosztással kapcsolatos bevált gyakorlatokról és tanulságokról szóló kiadványt.

A jelentés 43 levont tanulságot mutat be, amelyeket 78 esettanulmány támaszt alá a világ minden tájáról. Valós példákra épül, és bemutatja, hogy a nyomonkövetési programok és az adatmegosztási folyamatok hogyan hajthatók végre a part menti országok között. Ily módon kiegészíti a meglévő iránymutatásokat, például a határokat átlépő folyók, tavak és felszín alatti vizek megfigyelésére és értékelésére vonatkozó aktualizált stratégiákat (2023).

A jelentés fő üzenetei kiemelik az adat- és információmegosztási folyamatok fejlesztése szempontjából kulcsfontosságú különböző szempontokat, például az időszerű, célzott, elegendő, érvényes és megbízható adatok beszerzésének és a medence működésére vonatkozó közös értelmezés kialakításának szükségességét, valamint a politikai akarat, az érdekelt felek bevonása és a különböző szintek és tudományágak közötti együttműködés fontosságát. Az üzenetek meghatározzák továbbá a felszín alatti vizekre vonatkozó adatok és információk fontosságát a hatékony vízgazdálkodás szempontjából, valamint a határokon átnyúló korai előrejelző mechanizmusok kidolgozásának szükségességét.