Hő és egészség Antwerpenben az éghajlatváltozás idején: A megelőzésre gyakorolt várható hatások és következmények

A túlzott nyári hőség számos európai városban súlyos környezeti egészségügyi problémát jelent, és az éghajlatváltozási forgatókönyvek szerint valószínűleg növekedni fog. Ez a hőség okozta mortalitás és morbiditás növekedéséhez is vezet, ha nem kerül sor megfelelő megelőző intézkedésekre.

A tanulmányban Antwerpen városi klímáját az 1986–2015-ös nyári szezonra modellezték, az előrejelzett nyári napi hőmérsékleteket pedig két időszakra (2026–2045) és a távoli jövőre (2081–2100) modellezték a reprezentatív koncentrációs útvonal (RCP) 8.5. szakasza alapján.

Ezt követte a hőmérséklet és a halálozás, valamint a kórházi felvételek közötti kapcsolat elemzése a 2009–2013-as időszakra, és megbecsülte a közeljövőben és a távoli jövőben várható halálozást a változó éghajlat és népesség mellett, feltételezve, hogy az állandó küszöbértékű percentilis hőmérsékleten alapuló akklimatizáció és akklimatizáció nem történik meg.

A 2009–2013-as mintavételi időszakban a napi mortalitás 26 °C-os maximális napi hőmérsékletről vagy a maximális napi hőmérsékleti adatsorok 89. percentiliséről történő növekedését figyelték meg. Ebben az időszakban a hőség okozta halálozás éves átlaga 13,4 fő volt (95% CI (bizalmi intervallum): 3.8–23.4). A szív- és légzőszervi okok miatti kórházi felvételek esetében nem figyeltek meg hőhatást. Akklimatizálódás nélküli forgatókönyv esetén a hőség okozta éves átlagos halálozást a közeljövőben 1,7-szeresére szorozzák (24,1 haláleset/év CI 95%: 6,78–41,94) és 4,5 faktorral a távoli jövőben (60,38 haláleset/év CI 95%: 17.00–105.11). A hő akklimatizációs forgatókönyv szerint a halálozás nem növekszik jelentősen a közeljövőben vagy a távoli jövőben.

Az eredmények azt mutatják, hogy a hőség jelentős nyári mortalitást okoz Antwerpenben, és ez a mortalitás megfelelő megelőzés hiányában a jövőben növekedhet, beleértve az ilyen megelőzésnek a változó éghajlathoz való alkalmazkodását is.