Az európai növénytermesztési rendszerek hatása és alkalmazkodása az éghajlatváltozáshoz

Az elmúlt évtizedben Európában végzett, az emberi eredetű éghajlatváltozásról szóló tanulmányok konzisztens előrejelzéseket mutatnak a hőmérséklet emelkedésére és a különböző csapadékmintákra vonatkozóan, széles körű növekedéssel Észak-Európában, valamint csökkenéssel Dél- és Kelet-Európa egyes részein. Ez a tanulmány 26 ország agrár-éghajlati és agronómiai szakértőinek kiosztott minőségi és mennyiségi kérdőívek eredményeit elemzi az éghajlatváltozás és az éghajlatváltozás európai mezőgazdaságra gyakorolt érzékelt kockázatairól és várható hatásairól. Az eredmények azt mutatják, hogy a mezőgazdasági termelők Európa-szerte jelenleg alkalmazkodnak az éghajlatváltozáshoz, különösen a termesztés időzítésének megváltoztatása, valamint más növényfajok és fajták kiválasztása tekintetében. A kérdőívekre adott válaszok azt mutatják, hogy meglepően magas az éghajlatváltozásnak a növényekre és a növénytermesztésre gyakorolt hatásaival kapcsolatos negatív várakozások aránya Európa-szerte, még a hűvös, mérsékelt észak-európai országokban is. A várható pozitív és negatív hatások ugyanolyan jelentősek Észak-Európában, mint a földközi-tengeri országokban, és ez nagymértékben összefügg a jelenlegi hozamok fenntartásához szükséges hatékony alkalmazkodás lehetőségével. A legkedvezőtlenebb hatásokat a kontinentális éghajlatra nézve a pannon zónában állapították meg, amely magában foglalja Magyarországot, Szerbiát, Bulgáriát és Romániát.