Az éghajlatváltozás hatása a védelemmel kapcsolatos kritikus energiainfrastruktúrára

Az éghajlatváltozás egyre nagyobb aggodalomra ad okot az Európai Unió (EU) biztonsága és védelme szempontjából. A közvetlen hatások mellett az éghajlatváltozás olyan polgári szervezeteket is érinthet, amelyek kritikus energetikai infrastruktúrát működtetnek, és olyan energetikai szolgáltatásokat nyújtanak, amelyekre a katonaság támaszkodik (pl. villamos energia, hő, üzemanyag). E szolgáltatások megszakadása katonai létesítményekre is átterjedhet, ami súlyos következményekkel járhat a fegyveres erők műveleti hatékonyságára és felkészültségére nézve.

Általánosságban elmondható, hogy az éghajlatváltozás hatással lehet a katonai infrastruktúrára, a katonai képességekre, a missziókra és a műveletekre. Az éghajlattal kapcsolatos veszélyek károsíthatják vagy elpusztíthatják a katonai eszközöket, vagy bizonyos működési körülmények között alkalmatlanná tehetik azokat a célra. Ez pedig növekvő egészségügyi és biztonsági kockázatokat okozhat a katonai személyzet számára, növelheti az érintett eszközök ellenőrzésének, karbantartásának és cseréjének költségeit, valamint növelheti a polgári vészhelyzeti műveletek iránti igényt.

Az éghajlattal kapcsolatos veszélyek technológiai baleseteket is előidézhetnek, amelyek kapcsolódhatnak az energiafelhasználáshoz, például olajszennyezésekhez, tüzekhez és robbanásokhoz, a katonai létesítményekben különösen releváns jelenségekhez, valamint a veszélyes anyagokat (pl. olajat és gázt) kezelő CEI-hez.

Az EU éghajlatváltozási és védelmi ütemtervének, a védelem és az éghajlatváltozás közötti kapcsolatok kezelésére irányuló első uniós cselekvési tervnek, valamint az EU biztonság és védelem területére vonatkozó stratégiai iránytűjének támogatása érdekében az Európai Bizottság Közös Kutatóközpont Főigazgatósága és az Európai Védelmi Ügynökség által készített közös tanulmány célja a következő volt:

1) értékeli az éghajlatváltozásnak a védelemmel kapcsolatos CEI-re, katonai létesítményekre és katonai képességekre gyakorolt hatásait, többek között függőségek révén;

2) azonosítja a hiányosságokat, és alternatívákat javasol az éghajlatváltozással szembeni reziliencia megerősítésére a védelmi vonatkozású CEI, a katonai létesítmények és a katonai képességek terén;

3) javaslatokat tesz arra, hogy a védelem hogyan csökkentheti éghajlati lábnyomát és növelheti fenntarthatóságát.

A tanulmány azt mutatja, hogy az éghajlatváltozásnak az EU biztonságára és védelmére, különösen a katonai létesítményekre és a kritikus infrastruktúrákra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásainak el nem ismerése és előrejelzése, valamint az ezekre való reagálás jelentős költségekkel járhat. Ezek a többnyire megelőzhető költségek nagyságrendekkel magasabbak lesznek, ha egy katasztrófa vagy válság felkészületlenül ér bennünket, ha nem kerül sor előzetes intézkedésekre, például a kockázatkezelés, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia, a reziliencia, a fenntarthatóság (az európai zöld megállapodással összhangban), az energiabiztonság és az energetikai átállásra való felkészülés javítására.