Természetalapú megoldások a vízzel kapcsolatos éghajlati kockázatokhoz való alkalmazkodáshoz

A növekvő nemzetközi érdeklődés ellenére a természetalapú megoldások (NbS) használatával kapcsolatos közelmúltbeli vizsgálatok azt mutatták, hogy alkalmazásuk továbbra is korlátozott, nem kapcsolódik egymáshoz, és viszonylag kis léptékben alkalmazzák. Ez a dokumentum feltárja azokat az akadályokat, amelyek gátolják az NbS kormányzat általi alkalmazását a különböző szakpolitikai területeken annak érdekében, hogy az NbS-t szisztematikusabban figyelembe lehessen venni a kormányok, a helyi hatóságok vagy a magánszektor által hozott döntések során. A tanulmány a természetalapú megoldásoknak a vízzel kapcsolatos éghajlati kockázatok kezelésére való felhasználására összpontosít, és különösen a part menti áradásokat, a folyami áradásokat, a városi áradásokat és az aszályokat vizsgálja. A tanulmány különböző szakaszokra tagolódik, amelyek (i) bemutatják az NbS koncepcióját és szerepét a vízzel kapcsolatos éghajlati kockázatoknak való kitettség csökkentésében, (ii) áttekintést nyújtanak az OECD-országokban eddig elért elterjedésükről, (iii) feltárják, hogy az uralkodó döntéshozatali keretek miért nem veszik megfelelően figyelembe az NbS-t, és hogy az NbS-t eddig hogyan integrálták a szakpolitikai keretekbe, és (v) olyan szakpolitikai értékelési keretet építenek ki, amelynek célja a jövőbeli esettanulmányok országok közötti összehasonlító elemzésének strukturálása.