A hőhullámok jellemzőinek várható változásai a Földközi-tenger keleti térségében és a Közel-Keleten

Ez a tanulmány a Földközi-tenger keleti térségében és a Közel-Keleten (EMME) az éghajlatváltozás szempontjából kritikus pontok azonosítására összpontosít, megvizsgálva a megfigyelt hőmérsékleteket és a regionális éghajlati modell előrejelzéseit. Három különböző SRES kibocsátási forgatókönyvet alkalmaztak a lehetséges jövőbeli éghajlat lefedésére. Az eredmények azt mutatják, hogy az EMME északi része a század végére 6–10 °C-kal megemelkedett hőhullám-amplitúdóknak lehet kitéve.

A déli részen 2–3 hónappal (60–90 nappal) több kombinált forró nap és trópusi éjszaka lehet 2100-ban. A hőhullám csúcshőmérséklete magasabb lesz az általános átlagos felmelegedés és az erősebb nyári anticiklon körülmények miatt. Ezek az előre jelzett jövőbeli változások minden bizonnyal számos módon hatással lesznek az emberi egészségre és a környezetre. Részletesebb hatástanulmányokra van szükség a szilárd alkalmazkodási stratégiák és cselekvési tervek kidolgozásának támogatása érdekében, hogy a jövőben kezelni lehessen a hőhullámokat.