Stratégiai zöld infrastruktúra és ökoszisztéma-helyreállítás

Ezt a szakpolitikai tudományról szóló jelentést a Közös Kutatóközpont, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, a Városi, Föld- és Talajrendszerek Európai Témaközpontja és a Környezetvédelmi Főigazgatóság készítette. 2019-ben tették közzé. Célja, hogy módszertani iránymutatást nyújtson a jól összekapcsolt, többfunkciós és határokon átnyúló zöld infrastruktúra stratégiai tervezéséhez a stratégiai szakpolitikai döntéshozatal és döntéshozatal támogatása érdekében. Bemutatásra kerülnek a fizikai és ökoszisztéma-alapú feltérképezési megközelítések és a vonatkozó bevált gyakorlati esettanulmányok, valamint az adatgyűjtéssel és módszertanokkal kapcsolatos tudáshiányok, akadályok és problémák.

A jelentésben szereplő valamennyi esettanulmány tájékoztatást nyújt a zöld infrastruktúra fizikai feltérképezéséhez rendelkezésre álló eszközökről, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatásokon alapuló feltérképezési megközelítésekről. A bemutatott esettanulmányok közül három közvetlenül kapcsolódik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz:

• Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra alkalmas védett hálózat: a zöld infrastruktúrát érintő változásokkal szemben reziliens dinamikus hálózat szükségessége, valamint az, hogy hol kell előnyben részesíteni a védelmi intézkedéseket. Ez az esettanulmány azt vizsgálja, hogy a Natura 2000 területek alkalmasak-e arra, hogy a spanyol boróka( Juniperus thurifera)alkalmazkodjon az éghajlatváltozáshoz, például hogy a hálózat megfelelően össze van-e kapcsolva, és hol van szükség az összekapcsoltság javítására vagy új területek létrehozására.
• A városok terjeszkedése és a zöld infrastruktúra ezt követő elvesztése a földhasználatra és az éghajlatváltozásra vonatkozó szakpolitikai forgatókönyvek alapján az elkövetkező évtizedekre. Ez az esettanulmány a földhasználattal és az éghajlatváltozással kapcsolatos szakpolitikai forgatókönyveket értékeli abból a szempontból, hogy mennyiben képesek korlátozni a városok terjeszkedését. Az alapforgatókönyveket és a hipotetikus szakpolitikai alternatívákat szimulálják.
• Zöld infrastruktúra az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálathoz, Donostian-San Sebastian esete (Spanyolország). Ebben az esettanulmányban Donostia-San Sebastian város árvízzel és hőstresszel kapcsolatos kiemelt cselekvési területeit azonosították. Mivel a város intézkedéseket kíván végrehajtani az éghajlatváltozás hatásainak ellensúlyozására (pl. megnövekedett mennyiségű súlyos viharok, folyók áradása, hőhullámok), az eredményeknek bemeneti információként kell szolgálniuk a város éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó tervéhez.