Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens épített környezet felé: vitaanyag az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás lehetőségeiről és prioritásairól az EU-ban

Az EU épített környezete az egyik legfontosabb társadalmi rendszer, amely ki van téve ennek a növekvő és egyre drágább fizikai éghajlati kockázatnak.

A fokozódó éghajlati hatások és társadalmi kihívások közepette az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló politikáknak előtérbe kell kerülniük az épített környezetben, ha az EU egy reziliensebb társadalom felé kíván haladni. Az éghajlati válságra adott jelenlegi szakpolitikai válaszok az éghajlatváltozás mérséklésére összpontosítanak. Bár ez alapvető cél, nem foglalkozik az épületek és az infrastruktúra sebezhetőségével és az ökológiai rendszerekkel, amelyekbe beágyazódnak, valamint az általuk kiszolgált közösségekkel. Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens épített környezetnek ellen kell állnia a különböző éghajlati hatásoknak, rendkívül energiahatékonynak kell lennie, decentralizált megújuló energiaforrásokon kell alapulnia, és a közösségi jóllét fokozása érdekében elő kell mozdítania az alkalmazkodóképességet, az igazságosságot és az inkluzivitást.

Mivel az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens épített környezet témáját egyetlen uniós szakpolitikai dokumentum sem tárgyalja kifejezetten, e vitaanyagok amellett érvelnek, hogy az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens épített környezetre vonatkozó, az Európai Bizottság által vezetett uniós stratégia révén növelni lehetne az alkalmazkodással és az épületekkel kapcsolatos szakpolitikai dokumentumok közötti összhangot.