Egyenlőtlen kitettség és egyenlőtlen hatások: a légszennyezéssel, zajjal és szélsőséges hőmérsékletekkel szembeni társadalmi kiszolgáltatottság Európában

A szennyezés és más környezeti veszélyek mindenki számára egészségügyi kockázatot jelentenek, de egyes emberekre életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt nagyobb hatást gyakorolnak. Az egyének azon képességét, hogy elkerüljék vagy megbirkózzanak ezekkel a veszélyekkel, a jövedelmük, foglalkozási viszonyuk vagy iskolai végzettségük is befolyásolja. Az EEA jelentése különböző szinteken értékeli a társadalmi és demográfiai egyenlőtlenségek, valamint a légszennyezésnek, a zajnak és a szélsőséges hőmérsékleteknek való kitettség közötti összefüggéseket Európában.

Az e jelentésben ismertetett értékelés a szociodemográfiai jellemzők és a környezeti egészségügyi veszélyeknek való kitettség szintjei közötti átfedést vizsgálja a szubnacionális régiókban. Számos európai országban az alacsonyabb társadalmi-gazdasági csoportok levegőszennyezésnek, zajnak és magas hőmérsékletnek való aránytalan kitettsége a városi területeken fordul elő, ezért a jelentés a városokkal is foglalkozik.

Kulcsfontosságú üzenetek

A légszennyezés, a zaj és a szélsőséges hőmérsékletek által az európaiak egészségére gyakorolt hatások egyenlőtlen eloszlása szorosan tükrözi társadalmunk szociodemográfiai különbségeit.

Európa-szerte jelentős regionális különbségek vannak a társadalmi kiszolgáltatottság és a környezeti egészségügyi veszélyeknek való kitettség terén.

A jelenlegi politika és gyakorlat csak kismértékben foglalkozik a környezeti egészségügyi veszélyeknek való kitettség és azoknak az európai társadalomra gyakorolt hatása terén mutatkozó egyenlőtlenségekkel.

A környezeti egészségügyi veszélyek hatásaiban és az azoknak való kitettségben mutatkozó társadalmi egyenlőtlenségek valószínűleg a jövőben is folytatódni fognak, és ezért fokozott elismerést igényelnek a különböző kormányzati szintek szakpolitikáiban.