A part menti területek veszélyeztetettségi mutatója (CVI)

A part menti sebezhetőségi mutató (CVI) az egyik leggyakrabban használt és legegyszerűbb módszer a tengerpartok tengerszint-emelkedéssel szembeni sebezhetőségének értékelésére, különösen az erózió és/vagy az elárasztás miatt (Gornitz et al., 1991). A CVI eredeti megfogalmazása kiszámításának első módszertani lépése a part menti sebezhetőséget és általában a part menti fejlődést befolyásoló jelentős vezetési folyamatokat képviselő kulcsfontosságú változók azonosításával foglalkozik. A CVI formuláció általában 6 vagy 7 változót tartalmaz; az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (USGS) különösen a következő hat változót vette figyelembe: geomorfológia, partvonalváltozási arányok, parti lejtő, relatív tengerszint, átlagos mértékadó hullámmagasság, átlagos árapály-tartomány. A második lépés az azonosított fő változók számszerűsítésével foglalkozik. Bár ehhez a lépéshez különböző módszerek állnak rendelkezésre, a számszerűsítés általában a félkvantitatív pontszámok 1–5 skálán történő meghatározásán alapul; Az 1 azt jelzi, hogy a vizsgált terület vagy alterületek egy adott kulcsfontosságú változója kis mértékben járul hozzá a parti sebezhetőséghez, míg az 5 azt jelzi, hogy nagy mértékben járul hozzá. Ezt követően (harmadik lépésben) a kulcsfontosságú változókat egyetlen indexben összesítik egy matematikai képlet segítségével. Végül negyedik lépésként a CVI-értékeket n különböző csoportba (általában 3 vagy 4) sorolják, n-1 percentiliseket használva határértékként. Bár széles körben használják, a CVI eredeti megfogalmazásának legnagyobb korlátja az, hogy nem képes kezelni a társadalmi-gazdasági szempontokat (például az érintett személyek számát, a potenciálisan károsodott infrastruktúrát és a gazdasági költségeket) a part menti sebezhetőség értékelésén belül (Gornitz et al., 1993; Cooper és McLaughlin, 1998; ETC-ACC, 2010). E fő korlátozás kezelésére két fő lehetséges megközelítés áll rendelkezésre: i. az eredeti CVI használata más olyan mutatókkal együtt, amelyek a társadalmi-gazdasági szempontok tekintetében is megfelelőbben képesek reprezentálni a part menti rendszer összetettségét; ii. a CVI eredeti megfogalmazásának módosítása/kiterjesztése, figyelembe véve a társadalmi-gazdasági rendszereket képviselő változókat is. Ez a második megközelítés különböző jobb megfogalmazások kifejlesztéséhez vezetett, beleértve a következőket: Özyurt és mtsai. (2008) kidolgozott egy CVI-t, amely kifejezetten a tengerszint emelkedése által kiváltott hatások értékelésére szolgál. Az indexet 5 részindex integrálásával határozzák meg, amelyek mindegyike megfelel a tengerszint-emelkedéssel kapcsolatos konkrét hatásnak; azaz part menti erózió, viharhullámok miatti áradások, állandó elárasztás, sós víz behatolása a felszín alatti vízkészletekbe és sós víz behatolása a folyókba/torkolatokba. Az egyes részindexeket a fizikai és az emberi befolyásolási paraméterek szemikvantitatív értékelésével számítják ki. A szerző ezt a módszert alkalmazta a törökországi Göksu-deltára. Szlafsztein és Sterr (2007) összetett sebezhetőségi indexet dolgozott ki, amely számos olyan különböző változót egyesít, amelyek tükrözik azokat a természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőket, amelyek hozzájárulnak a természeti veszélyek miatti part menti sebezhetőséghez. A szerzők az indexet a brazil tengerparti területekre alkalmazták, figyelembe véve ezeket a természetes paramétereket: a partvonal hossza és szinuozitása, a partvonal sűrűsége a települési területeken, tengerparti jellegzetességek (torkolat, strand stb.), partvédelmi intézkedések, folyóvíz-elvezetés, árvízi területek. A társadalmi-gazdasági paraméterek a következőkből álltak: az árvizek által érintett teljes népesség és teljes népesség, népsűrűség, nem helyi népesség (azaz máshol született, de az érintett területeken élő), szegénység, települési vagyon. McLaughlin és Cooper (2010) kifejlesztettek egy többszintű CVI-t, amely kifejezetten az erózió hatásaival foglalkozik. Az index három részindexet tartalmaz: i. part menti jellemző részindex, amely leírja az erózióval szembeni ellenálló képességet és part menti érzékenységet, ii. part menti kényszerítési részindex, amely a hullámok által kiváltott erózióhoz hozzájáruló kényszerítési változókat jellemzi, iii. valamint társadalmi-gazdasági részindex, amely leírja a potenciálisan veszélyeztetett célokat. A szerzők az indexet egy többszintű rendszerre alkalmazták, többek között a következőkre: Észak-Írország (nemzeti szint), Coleraine Borough Council (regionális szint) és Portrush east Strand (helyi szint).