European Union flag

Természetalapú megoldások a biológiai sokféleség helyreállítására a Guincho-Cresmina dűnerendszerben helyreállítják a természetes folyamatokat és az ökológiai egyensúlyt, miközben egyidejűleg reagálnak az éghajlatváltozás által okozott kihívásokra.

A jelentés letöltése

Kulcsfontosságú tanulságok

  • Őshonos fajok használata: Az őshonos növényzet fontos szerepet játszik a dűnék stabilizálásában és az erózió csökkentésében. Az őshonos fajok visszatelepítése elengedhetetlen az ökoszisztéma helyreállításához és az ökoszisztéma szélsőséges part menti körülményekkel szembeni ellenálló képességének fokozásához.
  • A folyamatos nyomon követés elengedhetetlen a beavatkozás sikerének értékeléséhez és szükség esetén a stratégiák kiigazításához, figyelembe véve az észrevételeket és az összegyűjtött eredményeket.
  • A helyi közösség és az érdekelt felek bevonása: Az olyan figyelemfelkeltő kezdeményezések előmozdítása, mint az idegenhonos inváziós fajok eltávolítása, a járdák fenntartása és az őshonos fajok telepítése, hozzájárul a felelősségérzet és az összetartozás megteremtéséhez, valamint a dűne-ökoszisztéma hosszú távú megőrzését támogató hálózat létrehozásához.

A régióról

Cascais település területe 97 km2, tájának egyharmadát védett területként jelölték ki, partvonala pedig közel 30 km. Cascais a lisszaboni nagyvárosi területhez tartozik tizenhét másik településsel együtt, és 2021-es adatok szerint mintegy 216 000 lakosa van. Ez egy saját tulajdonú turisztikai célpont, és páratlan örökséggel rendelkezik. Cascais büszkélkedhet a Guincho-Cresmina dűnerendszerrel is, amely nagy ökológiai és tájértékű tengerparti terület. A dűnerendszer döntő szerepet játszik a természeti örökség megőrzésében, védőgátat képezve a part menti erózió és az árapály dinamikája ellen.

Klímafenyegetések

Az éghajlatváltozás hatással van a Guincho-Cresmina dűnerendszeregészségére, stabilitására és arra, hogy az ökoszisztéma mennyire tud alkalmazkodni a hatásaihoz. A tengerszint emelkedése miatt a part menti erózió az egyik fő veszélyforrás, amely veszélyezteti a dűnék partvédelmi funkcióját és a helyi biológiai sokféleséget. A dűnék a szélsőséges időjárási események, például a viharok megnövekedett gyakoriságával és intenzitásával is szembesülnek, amelyek felgyorsítják a homok elvesztését és elpusztítják a dűnéket stabilizáló növényzetet. Emellett a hőhullámok kedveznek az őshonos növényzettel versengő invazív fajok elterjedésének.

A szélminták változásai a dűnerendszer dinamikáját is befolyásolják, mivel az erős szelek nagy mennyiségű homokot helyeznek el, destabilizálják a dűnéket és eróziónak teszik ki őket. Végül a csapadékeloszlás változásai befolyásolják a dűnék felszín alatti vizeinek dinamikáját és hidrológiai folyamatait, zavarva a homokos talajhoz alkalmazkodó növényzetet. Például az elhúzódó aszályok gyengítik a növényzetet, növelik a talajromlást, míg a heves esőzések növelhetik a felszíni lefolyást és az eróziót.

Települési stratégiák és politikák a környezetvédelem és a fejlesztés érdekében

Az éghajlati fenyegetésekre válaszul a Cascais elfogadta a tengerparti övezetek integrált kezelésére vonatkozó nemzeti stratégiát, amelyet a tengerparti övezetek integrált kezelésére vonatkozó nemzeti stratégia is szorgalmaz. E stratégia célja a természeti rendszerek, például a dűnék védelme, és konkrét intézkedések végrehajtását javasolja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében.

Cascais végrehajtotta az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó önkormányzati cselekvési tervet (2017), amely a part menti övezet sebezhetőségével és a dűnék ökoszisztémáinak védelmével foglalkozik. Ez a terv intézkedéseket tartalmaz a part menti erózió kezelésére, az őshonos fajokkal való újratelepítésre, a dűnék vegetációjának helyreállítására és a dűnék stabilizálására.

A dűne területén végrehajtott intézkedések fő célkitűzései közé tartozik a part menti erózió csökkentése, a part menti dűne-ökoszisztéma helyreállítása és a biológiai sokféleség növelése. Az ökológiai helyreállítási projekt az invazív fajok kiirtásával kezdődött, majd őshonos évelő lágyszárú fajok ültetésével, amelyek elágazó gyökérrendszerei segítik az üledék visszatartását.

A Cascais beruházott a dűnerendszer természeti védelmi infrastruktúráinak létrehozásába, például olyan sétányok kialakításába, amelyek lehetővé teszik az irányított látogatók hozzáférését, csökkentve az ember által a rendszerre gyakorolt hatást. Emellett a környezettudatosságot célzó kezdeményezések felhívják a helyi közösség és a látogatók figyelmét a dűnék védelmének fontosságára, és rávilágítanak arra, hogy miért van szükség intervenciós intézkedésekre a dűnerendszer védelme érdekében.

A dűnerendszer már régóta igényel beavatkozást a váltóhomok szabályozására, amely már most is ellepi az utat és a kempinget.

Carlos Carreiras, Cascais városi tanácsának alelnöke és környezetvédelmi tanácsosa (2010. november)

Ökológiai helyreállítási intézkedések

Câmara Municipal de Cascais (Cascais városi tanácsa) az Instituto de Conservação da Natureza e da Biodiversidade-dalpartnerségben projektet dolgozott ki a dűnerendszer helyreállítására „ Recuperação do Sistema Dunar Guincho-Cresmina”. Az ökológiai helyreállítási tevékenységek három fő élőhelykezelési intézkedést foglalnak magukban:

  • A projektcsapat természetes regenerátorokat telepített száraz fonott (Salix fajok) oszlopokból a legkorábbi stádiumú és elsődleges dűnéken, ahol a növényzet nem volt. Ez a "ripado móvel" néven ismert technika az úttörő növényzet szerepét utánozza a szélsebesség és az erózió csökkentésével, segítve a homok terjedésének szabályozását. A csapat az oszlopokat 9-12 méter távolságban, az uralkodó délnyugati szelekre merőlegesen, párhuzamos sávokban helyezte el, és mindegyik 180 cm-es palánkot 50 cm mélységben temette el. Az oszlopok egyenletes távolsága, folyóméterenként 3 kg anyag használata alacsony költségű, könnyen összeszerelhető és környezetbarát módszer. Két év után a kezdeti szerkezeteket ki kellett cserélni, de a csapat ugyanazokat az anyagokat és technikákat használta.
  • Helyreállítási intézkedések az őshonos növényzet helyreállítására, például az invazív fajok kiirtása a növények és gyökerek kézzel történő kitépése révén. Ezután az őshonos fajok újratelepítése a természetes folyamatok támogatása érdekében.
  • A kerítések megakadályozzák, hogy a járművek belépjenek az érzékeny élőhelyre, és ismételten károsítsák az őshonos növényzetet.
  • Az irányítási intézkedések folyamatos nyomon követése segít megérteni a rendszer dinamikáját, reagálni a változásokra és szükség esetén kiigazítani az irányítási stratégiákat. A monitoring lehetővé teszi a projekt sikerének értékelését is.

Összefoglaló

A Guincho-Cresmina dűnerendszer természetes megoldásokkal történő rehabilitációja értékes tanulságokkal szolgált arra vonatkozóan, hogyan lehet a természetet és a fenntartható tervezést integrálni a part menti gazdálkodásba. Az őshonos növények kiválasztása, a közhasználatú gazdálkodás, a folyamatos nyomon követés és a közösség bevonása elengedhetetlen az ökológiai helyreállítás sikeréhez. A fő tanulságok azt mutatják, hogy az őshonos növényzet helyreállítása és az adaptív gazdálkodás elengedhetetlen a dűnék ellenálló képességének biztosításához. A dűnerendszer rehabilitációja összhangban van az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a környezet megőrzésére irányuló politikákkal, tükrözve az éghajlatváltozás hatásainak minimalizálása és a biológiai sokféleség védelme iránti elkötelezettséget, garantálva e létfontosságú ökoszisztéma fenntartható jövőjét.

További információk

Az ebben az adaptációs történetben bemutatott munka az Invest4Nature projekt része.

Ez a projekt az Európai Unió Horizont programjából részesült finanszírozásban a 101061083. sz. támogatási megállapodás keretében.

  • Természetalapú megoldások gazdaságtana (Invest4Nature)
  • 97/266/EK: Az Európai Bizottság határozata. (1996. december 18.). A javasolt Natura 2000 területekre vonatkozó információk formátuma.
  • Correia, I., Neto, A., Silva, V., Saraiva, S., Romana, J., & Melo, J. (2012). Guincho-Crismina tengerparti homokdűne ökológiai helyreállítása. Cascais World Forum, (281–288. o.). Cascais
  • Silva, C. A. (2015). Dinâmica sedimentar em sistemas dunares litorais: Aplicação ao sistema dunar da praia do Guincho, Cascais, Spanyolország. Instituto Superior de Agronomia, Universidade de Lisboa, Lisboa: Dissertação para obtenção do Grau de Mestre em Arquitetura Paisagista (angol nyelven).

Kapcsolattartó

Project manager, Bárbara Coelho, Cascais Ambiente, barbara.coelho@cascaisambiente.pt

Invest4Nature project: Andreas Turk, Joanneum Research, andreas.turk@joanneum.at

Kulcsszavak

Éghajlati hatások

Árvíz, Tengerszint emelkedés, Viharok, Szárazság

Alkalmazkodási ágazatok

A biodiverzitás védelme, Tengerparti területek, Katasztrófakockázat csökkentése, Egészség

Kulcsfontosságú közösségi rendszerek

Ökoszisztémák és természet alapú megoldások, Egészség és jólét

Országok

Portugal

Finanszírozási program

Horizon Europe


Jogi nyilatkozat Ajelen Küldetés honlapján található, harmadik felektől származó tartalmakat és linkeket a Ricardo által vezetett MIP4Adapt csapat fejlesztette ki az Európai Unió által finanszírozott CINEA/2022/OP/0013/SI2.884597 szerződés alapján, és azok nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió, a CINEA vagy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) mint a Climate-ADAPT platform házigazdájának tartalmát és linkjeit. Sem az Európai Unió, sem a CINEA, sem az EGT nem vállal felelősséget vagy kötelezettséget az ezen oldalakon található információkból eredően vagy azokkal kapcsolatban.

Language preference detected

Do you want to see the page translated into ?

Exclusion of liability
This translation is generated by eTranslation, a machine translation tool provided by the European Commission.