Az árvízvédelmi reziliencia megerősítése az árvízkockázat-kezelésnek a helyi kormányzási keretekbe való beépítésével

Kulcsfontosságú tanulságok

A régióról

Klímafenyegetések

A navarrai régió egyre több éghajlattal kapcsolatos kihívással szembesül, beleértve az árvizek és a téli óceáni frontok emelkedését. Az elmúlt évtizedben egyre gyakoribbá váltak a szélsőséges viharok és a heves esőzések, ami Navarra számos folyója körül széles körű áradásokhoz vezetett. 2019 júliusában súlyos, mediterrán jellegű vihar sújtott le több településre, köztük Tafallára és Olite-ra. A 2023. májusi és júliusi hasonló események jelentős károkat okoztak a régió északi (Bera) és déli (Caparroso) részén egyaránt. Ezek közül az árvizek közül sok kis vízgyűjtő területeken történt, ahol az intenzív esőzések egy-két órán belül villámárvizet okozhatnak. Emellett a téli csapadékrendszerek – például a 2021. decemberi „Barra” front (2. ábra) – szintén súlyos hatásokkal jártak, beleértve egy halálesetet, jelentős infrastrukturális károkat és több evakuálást. Az éghajlati előrejelzések szerint a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbá válnak, ami tovább súlyosbítja az árvízkockázatot Navarra településein.

Önkormányzati együttműködés a régió árvízvédelmi rezilienciájának elérése érdekében

Miután az érdekelt felek kidolgozták a terveket, a városi tanácsok bemutatták azokat a lakosoknak, és tájékoztató füzeteket terjesztettek, amelyek részletezik, hogyan kell reagálni vészhelyzet esetén. E tájékoztató kampányok mellett a projektcsapat műhelytalálkozókat és közösségi szerepvállalási találkozókat szervezett a folyamatos képzés biztosítása és a vészhelyzeti felkészültség megerősítése érdekében.

Az árvízkockázati tervek naprakész információkkal látják el a településeket és a közösségeket, beleértve az előrejelzéseket, a valós idejű csapadék- és áramlatadatokat, valamint az egyértelműen meghatározott vészhelyzeti intézkedéseket. Ennek támogatása érdekében a projektcsoport – amely hidrológiai és adatszakértőkből áll – szoftverfejlesztő vállalatok támogatásával speciális nyomonkövetési eszközt fejlesztett ki. Ez az eszköz lehetővé teszi az árvízkockázat valós idejű nyomon követését, és megkönnyíti az önkormányzati hatóságok, az operatív csoportok és a helyi lakosság közötti időben történő kommunikációt.

A rendszer 104 esőmérő és 75 áramlásmérő állomás adatait használja fel a régióban, amelyeket különböző állami szervek üzemeltetnek. A LIFE-IP Nadapta-CC projekt pénzügyi támogatásának köszönhetően a csapat hat további állomást telepített a korlátozottan rendelkezésre álló adatokkal rendelkező vízgyűjtő területeken – néhányat olyan ritkán lakott területeken, mint a Pireneusok völgyei.

Minden helyi vészhelyzeti terv tartalmaz egy térképészeti mellékletet, amely részletezi a folyási és csapadékfigyelő állomások helyét. A melléklet olyan térképeket tartalmaz, amelyek bemutatják a legfontosabb információkat, beleértve az árvízveszélyzónákat (különböző visszatérési időszakok alapján (4. ábra)), az árvízkockázati térképeket és a célzott cselekvési zónákat, ahol egyedi intézkedésekkel kell megelőzni vagy minimalizálni a károkat.

Az árvízzel szembeni ellenálló képességet biztosító vészhelyzeti reagálás

Navarra valamennyi helyi terve a vészhelyzeti szintek egységes szerkezetét és meghatározását követi, az alábbiak szerint:

• Sürgősségi 0: A folyó áramlása jelentősen megnőtt, de a folyó még nem túlcsordult.
• vészhelyzet: Árvizek és túlfolyások kezdődtek a folyóparthoz közeli alacsonyan fekvő területeken anélkül, hogy súlyos károkat okoztak volna.
• vészhelyzet: Az árvizek súlyos károkat fognak okozni a városi területeken. A járműveket és a személyes mobilitást korlátozni kell.
• vészhelyzet: Az áradások súlyos és széles körű hatásokat okoznak, amelyeket nem lehet kizárólag önkormányzati forrásokkal kezelni. Ezen a ponton a regionális terv aktiválására van szükség.

A projektcsapat minden egyes tervhez meghatározta a csapadékmennyiséget és/vagy a folyami áramlás küszöbértékeit. Amint elérik ezeket a küszöbértékeket, a helyi hatóságok aktiválják a megfelelő vészhelyzeti szintet. Ezt követően egy tömeges SMS-figyelmeztetési rendszer gyorsan és hatékonyan továbbítja ezeket az információkat a helyi lakosságnak. A tervben (5. ábra) felvázolt valamennyi operatív csoport a meghatározott eljárás szerint hajtja végre a kijelölt intézkedéseket.

A projektcsapat a helyi terveket is digitalizálta azáltal, hogy kifejlesztett egy alkalmazást és egy külön weboldalt az egyes tervek kezelésére (6. ábra). Ezek a digitális eszközök lehetővé teszik a terv végrehajtásának hatékony nyomon követését, beleértve egy korai előrejelző rendszert, amely nyomon követi a vészhelyzeti küszöbértékeket, és figyelmeztető értesítéseket küld a tervkezelőknek (3–5 helyi hatóság).

A webalapú eszköz és alkalmazás lehetővé teszi a végrehajtott intézkedések valós idejű nyomon követését egy színkódolt rendszerrel: a befejezett fellépések esetében zöld, a folyamatban lévő fellépések esetében narancssárga, a még végre nem hajtott fellépések esetében pedig piros.  A 6. ábra (jobb oldali kép) az alkalmazás felületének képernyőképét mutatja, kiemelve azt a képernyőt, amelyet a helyi polgármesterek használnak a különböző vészhelyzeti szintek egyszerű aktiválásához.

Amint azt a 7. ábra mutatja, a helyi hatóságok és a munkavállalók éves képzéseken vesznek részt, hogy teszteljék és megismerjék a terv végrehajtását. A csapatok minden évben felülvizsgálják és frissítik a tervezett intézkedéseket és az érintett személyzetet.

A jelentős árvízkockázattal rendelkező városokban robusztus korai előrejelző rendszereket magában foglaló települési vészhelyzeti tervek kidolgozása megkönnyíti a helyi szintű integrációt, mivel az árvízi vészhelyzetek kezelésében a legközelebb áll a lakossághoz. Ez lehetővé teszi az egyes városi tanácsok számára, hogy a regionális polgári védelemmel összehangolt veszélyhelyzet-kezelést gyakoroljanak, valamint jobban felkészüljenek az éghajlatváltozás miatt potenciálisan jelentősen növekvő kockázatokra.

Luis Sanz Azcárate, műszaki drektor, GAN-NIK

Összefoglaló

További információk

Kapcsolattartó