A rezilienciaindex: Az akvakultúra tájékozott döntéshozatalhoz való alkalmazkodóképességének értékelése

Kulcsfontosságú ismeretek

A régióról

Klímafenyegetések

Galíciának egyre szélsőségesebb időjárási körülményekkel kell szembenéznie, gyakoribb és intenzívebb téli viharokkal, amelyek kárt okoznak a kagylótutajokban és a kikötői infrastruktúrában. Nyáron a hőhullámok növelik a víz hőmérsékletét, káros algavirágzásokat idézve elő, amelyek csökkentik a kagylómag rendelkezésre állását. Az óceánok savasodása a Galícia partjainál található vizekben található karbonátok túltelítettsége miatt szintén befolyásolhatja a kagylófajok növekedését és túlélését. Ezek a veszélyek jelentősen veszélyeztetik a kagylóakvakultúrát és a régió szélesebb körű társadalmi-gazdasági stabilitását.

Rezilienciamutató: Az alkalmazkodás kihívásainak kezelése a kagylóakvakultúrában

Érdekelt felek és szakértők bevonása: Úton egy közös döntéshozatali támogató eszköz felé

A regionális érdekelt felekkel és szakértőkkel – köztük a regionális kormány, a tudományos körök, a kagylótermelő ágazat, valamint a társadalmi és környezetvédelmi szervezetek képviselőivel – a kezdetektől fogva folytatott szoros együttműködés jellemezte a rezilienciaindex alakulását. A munkaértekezletek biztosították, hogy az index tudományosan szigorú, a gyakorlatban alkalmazható és a potenciális felhasználók által széles körben elfogadott legyen.

Az érdekelt felek hozzájárulásai elengedhetetlenek voltak a kagylóakvakultúrára vonatkozó kiemelt kockázati forgatókönyvek azonosításához, e kockázatok mérséklési potenciáljának kiszámításához és az ágazat alkalmazkodóképességének értékeléséhez. Ezeket az inputokat változókként és értékekként integrálták a rezilienciaindex képletébe.

Figure 1: Stakeholders workshop. Image Credits: REDE research group, University of Vigo.

A rezilienciamutató kidolgozása a tudományos ismeretek és az ágazati szakértelem közötti konstruktív együttműködésre épül. Ez a szinergia előrelépést tesz lehetővé a kagylótermelés irányításának javítása terén, ami nagyobb hatékonyságot és fenntarthatóságot eredményez.

Alfonso Villares, Xunta de Galicia regionális kormányának tengerügyi minisztere.

A rezilienciamutató kiszámítása: Az alkalmazkodóképesség állapotfelmérése

A kagylóakvakultúra kulcsfontosságú szereplőivel folytatott konzultációk azonosították és rangsorolták azokat a sebezhetőségi, kockázati és rezilienciatényezőket, amelyek döntő fontosságúak a termelés éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása szempontjából. A rezilienciamutató az ágazat alkalmazkodóképességének „állapotfelmérése”. Meghatározza, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás hol igényel célzott erőfeszítéseket és erőforrásokat az ágazat rezilienciájának jelentős növelése érdekében.

A 2. ábra összefoglalja a Ría de Arousa torkolatának teljes kagylóágazatára vonatkozó rezilienciamutató eredményeit. A torkolat Galícia régióban található, és a galíciai kagyló tutajok mintegy 70% -ának ad otthont. A kockázatkezelés a legkevésbé fejlett reziliencia dimenzió, 36%-os alkalmazkodóképességi szinttel. E dimenzión belül a vészhelyzeti cselekvési tervek jelentik a legkevésbé fejlett rezilienciatényezőt. Az alkalmazkodóképesség javítására irányuló stratégiai ütemterv meghatározásához azonban alapvető fontosságú figyelembe venni a rezilienciatényezők teljesítményszintjét és súlyát az általános rezilienciamodellen belül. A projektcsoport 50 % alatti teljesítményszinttel és 5 % feletti teljes rezilienciatömeggel rendelkező rezilienciatényezőket vett figyelembe.

Figure 2: Summary of the final results of the Resilience Index for the mussel aquaculture in Galicia (Spain). Image Credit: REDE research group, University of Vigo.

A számokon túl: Az alkalmazkodási intézkedések stratégiai ütemtervhez igazított rangsorolása

A rangsorolási kritériumok meghatározásával a projektcsoport hat cselekvési irányvonalat határozott meg a galíciai kagylóakvakultúrával kapcsolatos kihívások kezelésére. Ezeknek a cselekvési irányvonalaknak:

1. a gyártási eljárások rugalmasabbá tétele,
2. új kommunikációs csatornák megnyitása az érdekelt felek között,
3. innovatív technikák beépítése a kagylótermelésbe,
4. a kagylóakvakultúrát integrálni kell abba a tágabb ökoszisztéma-környezetbe, amelyben a kagylóakvakultúrára sor kerül,
5. az óceáni és meteorológiai változók változásainak előrejelzésére szolgáló modellek javítása, valamint
6. Az éghajlatváltozás hatásai által okozott vészhelyzetekre vonatkozó vészhelyzeti tervek kidolgozásának támogatása

Figure 3: Left: stakeholders/ experts participating in the prioritisation of solutions. Right: Andrea Ogando (UVigo-REDE) presenting results of the Resilience Index. Image Credits: REDE research group, University of Vigo.

Emellett a projektcsapat ezeket a cselekvési irányvonalakat 24 cselekvési javaslatra bontotta le (vonalanként négyre). Az érdekelt felek és a szakértők munkaértekezletén a résztvevők ezt a rangsorolási gyakorlatot használták fel a kagylóakvakultúrára vonatkozó stratégiai ütemterv kidolgozásához, kiemelve a legfontosabb és legsürgősebb intézkedéseket:

• Hangsúlyt kell fektetni a szisztematikus, hosszú távú óceánmeteorológiai és környezeti adatgyűjtés megfizethető, könnyen megvalósítható érzékelőkkel történő fokozására.
• Prediktív elemzési eszközök kidolgozása és elfogadása a jövőbeli események előrejelzéséhez.
• Az információáramlás javítása az ellátási lánc mentén.
• Az innováció előmozdítása új technológiák és együttműködésen alapuló projektek révén.

Ez az együttműködésen alapuló párbeszéd cselekvési keretet hozott létre, amely referenciaként szolgál a tudományos eredményeket és a hosszú távú konzultációs folyamatokat integráló jövőbeli programokhoz. Egy felmérésben a stratégiai ütemtervben részt vevő résztvevők 72 %-a jelezte, hogy a rezilienciamutató eredményeinek megismerését követően nőtt az éghajlatváltozással kapcsolatos tudatosságuk. Emellett 89 %-uk kijelentette, hogy a jövőbeli döntéshozatali folyamatok során figyelembe fogja venni a rezilienciaindexből származó információkat.

Összefoglaló

További információk

Kapcsolattartó