European Union flag

A görög városok növekvő hőmérséklettel és szárazsággal szembesülnek, ami a hatékony városi zöldinfrastruktúra-gazdálkodást elengedhetetlenné teszi az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz. A konkrét iránymutatásokat tartalmazó integrált stratégiák javítják a szélsőséges időjárással szembeni ellenálló képességet, miközben előmozdítják a közösség fenntarthatóságát.

Kulcsfontosságú tanulságok

A régióról

Klímafenyegetések

A görög városok éghajlatát rendkívül meleg és száraz nyarak jellemzik. A városok szinte nulla csapadékot tapasztalnak, ami fokozza a természetes ökoszisztémák és a városi növényzet vízhiányát. A korábbi évtizedekhez képest az éves hőmérséklet tovább emelkedik, és az országban száraz körülmények uralkodnak. Míg a part menti területek és a magasan fekvő hegyvidéki régiók érintettek, a legnagyobb hatás a városi területeken érezhető. A városok melegebbek a környezetükhöz képest, és ezt városi hőszigethatásnak nevezik. Ezt a jelenséget világszerte elismerik, de a földközi-tengeri térségben, például Görögországban élő polgárok különösen szenvednek a hatásaitól. A városi zöldterületek és növényzetük ígéretes megoldásokat kínálnak arra, hogy a városokat hozzáigazítsák az éghajlatváltozás ezen hatásaihoz. A zöldterületek a városi éghajlat szabályozásának leghatékonyabb eszközei, amelyek számos előnyt és fontos ökológiai szolgáltatást nyújtanak a helyi közösségek számára.

Városi zöldterület-gazdálkodás

A városi zöldterületek nyomon követése és értékelése

A mennyiségükre és minőségükre vonatkozó adatok hiánya miatt kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a városokban hogyan lehet felhasználni a városi zöldterületeket az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra. Ennek kezeléséhez jobb adatgyűjtési, értékelési és nyomonkövetési módszerekre van szükség a városi zöldterületekre vonatkozóan, és több információra van szükség a városi ökoszisztémára gyakorolt hatásukról.

A LIFE GrIn projektcsapata kritériumokat és mutatórendszert dolgozott ki a városi ökoszisztémák igényeinek kielégítésére. Ez a rendszer átfogó és szabványosított módon támogatja a városi zöldterületek irányítását, döntéshozatalát és kezelését.

A mutatók kategóriák szerint vannak csoportosítva, beleértve a következőket:

  • Városi zöld tipológia:  A városi zöldterületek tipológiája és elemzése biztosítja a szükséges információkat annak értékeléséhez, hogy a város mennyire alkalmazkodik az ökológiai és környezeti feltételekhez.
  • Városi zöld összetétele és szerkezete: A városi zöldterületek különböző méretű területek mozaikját alkotják, jellegzetes növényzettel és szerkezettel. Ezek a jellemzők a városfejlesztésben és a városi zöldterület-gazdálkodási politikákban és módszerekben bekövetkezett történelmi változásokat tükrözik. Emellett a városi zöldterületek által nyújtott előnyök közvetlenül vagy közvetve kapcsolódnak ezekhez a jellemzőkhöz.
  • Városi zöld fenotípus: Ez összefoglalja a városi ökoszisztémán belüli növényzet megfigyelhető jellemzőit és jellemzőit, különös tekintettel a városi körülmények által alakított egyedi jellemzőkre és alkalmazkodásokra.
  • A biológiai sokféleség és az idegenhonos fajok előfordulása döntő fontosságú az ökoszisztéma-mechanizmusok ökológiai egyensúlyára, stabilitására és funkcionalitására vonatkozó információk biztosításához.
  • A tájelemzési mutatók a városi zöldterületek széttagoltságának mértékét, szórását, összeköttetését és általános térbeli eloszlását mutatják a városon belül.
  • A városi zöldterületek növényzete általi szén-dioxid-tárolás döntő fontosságú az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából, mivel segít csökkenteni a szén-dioxid-szintet. Kiszámítása allometrikus egyenletekkel történik, a növényfajok és az éghajlati övezet szerint.
  • A szisztematikus mintavételből származó bioindikátorok lehetővé teszik a lepidoptera előfordulásának értékelését.
  • A bioklimatikus mutatók lehetővé teszik a személy hőkomfortjának (vagy diszkomfortjának) értékelését.
  • A társadalmi-gazdasági mutatók olyan mérőszámokat jelentenek, amelyeket a városi területeken a jólét vagy az életminőség szintjének mérésére használnak.
  • Az értékelési és önértékelési mutatók elsősorban referenciapontként szolgálnak, és nyomon követik az irányítási terv végrehajtásának sikerét.

Együttműködési platform kialakítása és a városi zöld infrastruktúra nyilvántartása

A hatékony irányítás elengedhetetlen a városi zöld infrastruktúra előnyeinek optimalizálásához. Ehhez átfogó információkra és adatokra van szükség a Görögországban jelenleg hiányzó vagy rendezetlen városi zöldterületekről. A LIFE Grin projekt részeként létrehozták a városi zöldterületek nemzeti nyilvántartását, hogy szisztematikusan összegyűjtsék és megszervezzék ezeket az információkat az egyes településeken. A nyilvántartás kísérleti szakaszát Maroussiban és Heraklionban hajtották végre.

A Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium által kezelt információk a következőkre vonatkoznak:

  • A városi zöldterületek mennyisége és típusa
  • A fás növényzet mennyisége és minősége
  • A városi zöldterületek használata és feltérképezése
  • Irányítási és karbantartási gyakorlatok
  • A városi zöld infrastruktúra ökológiai és társadalmi értéke

Ez az eszköz segíti az önkormányzatokat az adatok gyűjtésében és rendszerezésében, miközben segíti a központi szolgálatokat a meglévő infrastruktúra nyomon követésében, optimalizálásában, a tendenciák értékelésében, az adathiányok azonosításában, a költségvetés-tervezésben és a polgárok tudatosságának növelésében.

Az olyan programok, mint a LIFE GrIn, fokozzák a települések és városok szerepét az éghajlatváltozás kezelésében azáltal, hogy az elszigetelt beavatkozások helyett egy szélesebb stratégiai keretbe integrált, összetartó zöld projekteket támogatnak.

Nikos Gialitakis, Heraklion polgármester-helyettese (2024)

Összefoglaló

További információk

Kapcsolattartó

Kulcsszavak

Éghajlati hatások

Alkalmazkodási ágazatok

Kulcsfontosságú közösségi rendszerek

Országok

Finanszírozási program


Jogi nyilatkozat A
jelen Küldetés honlapján található, harmadik felektől származó tartalmakat és linkeket a Ricardo által vezetett MIP4Adapt csapat fejlesztette ki az Európai Unió által finanszírozott CINEA/2022/OP/0013/SI2.884597 szerződés alapján, és azok nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió, a CINEA vagy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) mint a Climate-ADAPT platform házigazdájának tartalmát és linkjeit. Sem az Európai Unió, sem a CINEA, sem az EGT nem vállal felelősséget vagy kötelezettséget az ezen oldalakon található információkból eredően vagy azokkal kapcsolatban.

Language preference detected

Do you want to see the page translated into ?

Exclusion of liability
This translation is generated by eTranslation, a machine translation tool provided by the European Commission.