Hírarchívum

Az Európai Bizottság nyílt felhívást tett közzé, hogy visszajelzéseket gyűjtsön az érdekelt felektől az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózat (EIONET) értékeléséhez, többek között az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos munkáról. A végrehajtásra a Bizottság minőségi jogalkotási kezdeményezésével és az EU decentralizált ügynökségeire vonatkozó közös megközelítéssel összhangban kerül sor. Az értékelés a 2022–2026-os időszakra terjed ki. Szeptember 21-ig lehet visszajelzést adni.

Miután Európában 2026 júniusában és júliusában a hőhullámok miatt jelentősen megnőtt a mortalitás, a Bolygóegészségügyi Szövetség Európai Regionális Platformja és több mint 80 szervezet aláírta a hőségről és az egészségről szóló európai nyilatkozatot, amelyben felszólította az EU-t, hogy az egészséget helyezze éghajlat-politikájának középpontjába. A nyilatkozat jogilag kötelező erejű alkalmazkodási kötelezettségeket, mérhető egészségügyi célokat és egy európai hő-egészségügyi cselekvési tervet szorgalmaz, amely sürgősségi alapot biztosít a kórházak, gondozóotthonok, óvodák és iskolák számára.

A Bánáti Vízgyűjtő Igazgatóság (BWBA) és a Temes Megyei Tanács közötti együttműködési megállapodás révén a megye a Horizont Európa által finanszírozott LAND4CLIMATE projekten belül replikáló régióvá válik. Ez jelentős lépés a BWBA által a kísérleti területen megyei szinten elért tapasztalatok és eredmények bővítése felé. A projektben kifejlesztett és tesztelt természetalapú megoldások (NBS) adaptálhatók a megye más részein történő végrehajtáshoz, ahol a helyi körülmények lehetővé teszik, sőt más megyékben is.

A folyamatban lévő erdőtüzek Európa egyik legnagyobb evakuálási műveletét indították el, több mint 300 000 embert telepítettek ki Franciaországban és Spanyolországban. Az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében hozott uniós felkészültségi intézkedések részeként az idei erdőtüzek szezonja előtt más európai országok tűzoltó csoportjait már a tüzek kezdete előtt felállították Franciaországban és Spanyolországban. Lehetővé tette számukra, hogy azonnal megerősítsék a nemzeti válaszadókat.

Mivel a Földközi-tenger térsége egyre nagyobb éghajlati kockázatokkal néz szembe, 43 ország indította el a régió éghajlat-politikai cselekvési tervének kidolgozását az Unió a Mediterrán Térségért keretében. Ez lehetővé teszi a gyakorlati együttműködést a fokozott éghajlatvédelmi törekvésekre, az alkalmazkodásra és a rezilienciára, az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának mozgósítására, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásra és a földközi-tengeri térség igazságos átmenetére vonatkozó politikai kötelezettségvállalások terén.

A szezonális éghajlati előrejelzések alapján az idei El Niño előfordulása gyakorlatilag biztos, és nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy nagyon erős lesz, sőt példátlan eseménnyé válik, amely 2026 decembere és 2027 februárja között tetőzik. A JRC új jelentése az El Niño fejlődésének valószerű forgatókönyveit, valamint annak a globális éghajlatra, az élelmiszerárakra, a kitett emberekre, a lakóhelyelhagyásra és a humanitárius kockázatokra gyakorolt hatásait vizsgálja.

Európában rekordhőmérsékletek, súlyos árvizek, aszályok és erdőtüzek tapasztalhatók, amelyeket az éghajlatváltozás még intenzívebbé tesz. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) három új terméket tett közzé az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciára vonatkozóan, hogy segítse a döntéshozókat, a közösségeket és a polgárokat az éghajlatváltozás növekvő hatásainak megértésében és az azokra való reagálásban.

A társadalmilag hátrányos helyzetű csoportokat különösen érintik az éghajlatváltozás hatásai, például foglalkozásuk, lakhatási helyzetük vagy egészségi állapotuk miatt. A társadalmi tényezők befolyásolhatják az egyéni alkalmazkodóképességet, és átfedhetik és erősíthetik egymást. A projekt célja a veszélyeztetett csoportok azonosítása és a németországi intézkedésekre vonatkozó ajánlások kidolgozása volt. A jelentés nyolcoldalas angol nyelvű összefoglalót tartalmaz.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló uniós küldetés közzétette küldetési projektkatalógusának 2026-os kiadását, amely 65, a Horizont Európa által finanszírozott projektet tartalmaz, amelyek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást az árvizekkel, aszályokkal, hőhullámokkal, erdőtüzekkel, tengerszint-emelkedéssel és egyéb éghajlati kockázatokkal szembeni reziliencia megerősítését célzó intézkedésekké alakítják. A katalógus példákat mutat be arra, hogyan hajtják végre az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást az Ön régiójában és Európa-szerte.

Mivel az erdőtüzek időszaka hosszabb, korábbi és pusztítóbb lesz, az Európai Bizottság megerősíti az éghajlatváltozásra való felkészültséget azáltal, hogy 2026 nyarán rekordszámú további tűzoltót, repülőgépet és szakértelmet vet be az életek, otthonok és a természet védelmének elősegítése érdekében.

Egy transzdiszciplináris kutatócsoport – többek között a Svéd Meteorológiai és Hidrológiai Intézet (SMHI) kutatói – elmagyarázzák, hogyan lehet hatékonyabban végrehajtani a természetalapú megoldásokat (NbS) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a vízbiztonság és a biológiai sokféleség csökkenésének egyidejű kezelése érdekében. Az NbS-nek túl kell lépnie az elszigetelt projekteken, és ehelyett adaptív, mérhető szolgáltatásokként kell végrehajtani az ágazatok között.

Az uniós finanszírozású NEVERMORE projekt olyan IKT-eszköztárat dolgozott ki, amely ötvözi az éghajlattudományt, a társadalmi-gazdasági adatokat és az érdekelt felek ismereteit az integrált éghajlat-változási értékelés előmozdítása érdekében. A nyílt hozzáférésű eszköztár katalóguskeresőt, esettanulmányi eszközt, uniós szintű léptékű eszközt és játékosítási eszközt tartalmaz a forgatókönyvek értékelésének, a szakpolitikai prioritások meghatározásának és az érdekelt felek tanulásának támogatására. Az eszköztár a projekt honlapján elérhető külön MOOC-programon keresztül is feltárható.

2025 decembere és 2026 februárja között az Európai Bizottság felkérte a polgárokat, a vállalkozásokat, a hatóságokat és más szervezeteket, hogy vegyenek részt egy olyan jövőbeli keretről szóló nyilvános konzultációban, amely meghatározza, hogy Európa hogyan készül fel az éghajlatváltozásra és hogyan reagál arra. A konzultáció eredményeit közzétették a Bizottság honlapján (megjegyzés: görgessen lejjebb a záródokumentumok letöltéséhez).

Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra irányuló uniós küldetés 2025/26. évi tevékenységi jelentése azt mutatja, hogy a küldetés ökoszisztémájában erős és növekvő az elkötelezettség, és jelenleg több mint 400 regionális és helyi önkormányzat vesz részt a küldetés tevékenységeiben és kezdeményezéseiben. Ezt a lendületet a Horizont Európa 65 projektjéből álló portfólió és a küldetések alkalmazkodásával foglalkozó aktív közösség is támogatja, amely több mint 700 résztvevőt tömörít az együttműködés, az ismeretek cseréje és a társaktól való tanulás előmozdítása érdekében a különböző kormányzati szinteken.

A következő német éghajlati kockázatértékelés előkészítése során aktualizálták és egyszerűsítették a német éghajlati hatásláncokat. Ezek a hatásláncok kulcsfontosságú módszertani alapot képeznek a kockázatértékeléshez és a lehetséges éghajlati hatások, befolyásoló tényezők és az éghajlati hatások közötti összefüggések azonosításához. A jelentés tartalmazza a magyarázatok angol nyelvű összefoglalását.

A pénzügyi rendszer környezetbarátabbá tételéért felelős központi bankok és felügyeletek hálózata (NGFS) a G7-ek francia elnökségével együttműködve jelentést készített, amelyben elemezte a szélsőséges időjárási események makrogazdasági és pénzügyi hatásait, azok továbbítási csatornáit és a nemzetközi tovagyűrűző hatásokat. A jelentés egy teljes szöveget és egy magas szintű vizuális összefoglalót is tartalmaz.

A TRANSCEND Horizon projekt komoly játékokat fejleszt ki, amelyek kulcsfontosságú eszközök a projektben részt vevő hét vízgyűjtőben a bizonytalanságban lévő feltárás és döntéshozatal támogatásához. A komoly játékok egyesítik a játékok elemeit, például a szerepeket és a szabályokat a tudományos modellekkel és a valós adatokkal. A TRANSCEND komoly játékok mögött meghúzódó elvek, a módszertan és a létrehozásukhoz és a játékhoz szükséges interaktív platform szabadon hozzáférhető.

A változó éghajlati viszonyok egyre inkább befolyásolják a globális mezőgazdasági termelést. Az elhúzódó aszályok, a talajnedvesség változásai vagy a gyakoribb és intenzívebb árvizek nyomást gyakorolnak a növényekre, az öntözőrendszerekre és a földgazdálkodási gyakorlatokra. Annak mérésére, hogy folyamatban van-e az alkalmazkodás, az OECD 17 mutatót dolgozott ki az országok mezőgazdasági termeléshez való alkalmazkodás terén elért előrehaladásának értékelésére, amelyek egyaránt értékelhetik az elért előrehaladást, és azonosíthatják a fennmaradó alkalmazkodási igényeket és szakpolitikai hiányosságokat.

A magas színvonalú éghajlat-politikai tervek kidolgozása kulcsfontosságú intézkedés a városok számára az éghajlati válság növekvő nyomásának és hatásainak kezelése érdekében. Egy közelmúltbeli tanulmány jelentős eltéréseket tárt fel e tervek minőségében, mivel az alkalmazkodási célkitűzések gyakran túl általánosak vagy nem kellően ambiciózusak. Nagyobb figyelmet kell fordítani a nyomon követés és az értékelés fejlesztésére, valamint a veszélyeztetett csoportok tervezési folyamatokba való bevonására is. Az idők során megfigyelt javulás ellenére a jó minőségű tervek továbbra is viszonylag ritkák, ami rávilágít arra, hogy erőteljesebb támogatásra van szükség a helyi önkormányzatok számára.

A Kopernikusz éghajlatváltozással foglalkozó szolgálata (C3S) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) által összeállított, az éghajlat európai helyzetéről szóló jelentés szerint 2025-ben Európa legalább 95%-ában átlag feletti volt az éves hőmérséklet. A jelentés kiemeli, hogy Európa kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag, így a gyorsabban melegedő kontinens. A cikk tartalmazza a teljes jelentést, valamint egy interaktív nézőt.

A városi zöldterületek javítják az életminőséget, enyhítik a magas hőmérsékletet, a hőszigeteket, a zajszennyezést és a rossz levegőminőséget. Az Európai Bizottság által a Koppenhágai Egyetemmel együttműködésben végzett tanulmány azonban megállapította, hogy az európai városi lakosság kevesebb mint 15%-a fér hozzá teljes mértékben a zöldterületekhez a „3-30-300” zöldítési elv alapján. Az eredmények azt is felfedik, hogy a gazdagabb környékek lényegesen magasabb faborítással és a természethez való közelséggel rendelkeznek, mint az alacsonyabb jövedelmű területek.

A Stockholmi Nemzetközi Vízügyi Intézet (SIWI) szerint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése a vízrendszerek kezelésétől függ. Ez a szakpolitikai tájékoztató öt prioritást határoz meg a széttagolt megközelítésektől a koherensebb és hatékonyabb vízügyi irányítás felé való elmozdulás érdekében. Ezek a változások együttesen gyakorlati keretet biztosítanak a vízrendszerek működésének összehangolásához a szakpolitika, a finanszírozás és a végrehajtás megszervezéséhez, a koherencia megerősítéséhez, a beruházások összehangolásához és a nagy léptékű végrehajtás támogatásához.

Az elmúlt években erdőtüzek pusztítottak Európa-szerte, de a legeltetett állatok nagy kockázatú területekre történő gondos betelepítése csökkentheti a tűzzel szembeni kiszolgáltatottságukat, amint azt két LIFE projekt is megállapította. Az agrárerdészet néven ismert megközelítés lehetővé teszi a szarvasmarhák, juhok vagy kecskék számára, hogy vándoroljanak a fák között, ahol esznek és tapossák a növényzetet, amely táplálhatja az erdőtüzet.

A 27 uniós tagállamból 25-ben bekövetkezett közel 8 ezer tűz következtében 1 079 538 hektár égett le. Ez a 27 tagú EU-ban az EFFIS által 2006 óta valaha mért legmagasabb leégett terület, amely közel kétszerese a 2006–2024-es átlagnak. A 2025-ös szezon egyértelmű tendenciát tükröz: egy korábbi kezdet, gyakoribb és intenzívebb hőhullámok és a történelmileg megfigyeltnél magasabb szélességi fokokat elérő tüzek.