Hírarchívum

Az Európai Bizottság közzétette az EU mezőgazdasági kilátásairól szóló legfrissebb jelentését, amely bemutatja az uniós mezőgazdasági piacok 2035-ig tartó időszakra vonatkozó előrejelzéseit. A jelentés a termelékenység folyamatos növekedését mutatja be azáltal, hogy alkalmazkodik az éghajlatváltozáshoz, és elismeri az inputok rendelkezésre állásának és megfizethetőségének várható változását.

Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) javaslatot terjesztett elő egy természeti katasztrófák kockázataival kapcsolatos tudatosságnövelő és megelőző eszközre, amelynek célja, hogy segítse az ingatlantulajdonosokat abban, hogy csökkentsék épületeik szélsőséges időjárási eseményekkel szembeni kiszolgáltatottságát, korlátozzák a potenciális veszteségeket, és végső soron hozzájáruljanak Európa hosszú távú rezilienciájához az éghajlatváltozással szemben.

Az Európai Bizottság közzétette „az EU az egészségért” program időközi értékelését, amely minden idők legnagyobb és legambiciózusabb uniós egészségügyi finanszírozási programja. A 2021–2027-es időszakban 4,6 milliárd eurós költségvetéssel „az EU az egészségügyért” program jelentősen hozzájárult az EU Covid utáni helyreállításához azáltal, hogy támogatta a tagállamokat a reziliensebb és hozzáférhetőbb egészségügyi rendszerek kiépítésében, valamint a válsághelyzetekre való felkészültség és reagálás megerősítésében.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítések átfogó elemzésében ez az uniós jelentés jelentős előrelépést és kihívásokat tár fel az éghajlati veszélyek és sebezhetőségek világszerte történő kezelése terén, amelyet a Polgármesterek Globális Klíma- és Energiaügyi Szövetsége aláíró települései értek el. A szélsőséges hőség, az aszályok és az árvizek gyakori éghajlati veszélyt jelentenek. Nevezetesen a magas kockázatú veszélyeknek csak 67%-a rendelkezik megfelelő alkalmazkodási intézkedésekkel. Továbbra is jelentős szakadék van az azonosított kockázatok és az intézkedések végrehajtása között, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő ágazatokban és népességcsoportokban. A politikai döntéshozóknak át kell hidalniuk ezt a szakadékot az éghajlati hatásokkal szembeni reziliencia javítása érdekében.

Ez az uniós finanszírozású Land4Climate projektkonzorcium által készített interaktív útmutató szakemberek – köztük önkormányzatok, helyi önkormányzatok és közigazgatási hivatalok – számára készült. Célja, hogy segítse őket a kisléptékű NbS-intézkedések végrehajtásában az állami támogatásokon túlmutató alternatív vagy kiegészítő finanszírozás keresése során.

2025 nyarán a hőhullámok, az aszályok és az árvizek az uniós régiók mintegy negyedét érintették. Dr. Sehrish Usman, a Mannheimi Egyetem munkatársa és az Európai Központi Bank közgazdászai által készített új, kibővített tanulmány szerint csak 2025-ben 43 milliárd euró, 2029-re pedig összesen 126 milliárd euró veszteség várható. A kutatók felszólítanak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásba történő beruházások növelésére, például a városok hővédelmére és a jobb vízgazdálkodásra.

Egy 97 európai régióra kiterjedő 2023-as felmérésben 70 számolt be arról, hogy a hatékony alkalmazkodás egyik fő akadálya az éghajlati adatokhoz és tudományos információkhoz való hozzáférés hiánya. A Climate-KIC elmagyarázza, hogy a Föld-megfigyelésen alapuló éghajlati szolgáltatások hogyan segíthetnek.

Ez az újonnan kiadott útmutató, amelyet a Közös Kutatóközpont (JRC) dolgozott ki, lépésről lépésre nyújt útmutatást az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tervezésének kulcsfontosságú eleme, a kockázat- és sebezhetőségi értékelés (RVA) létrehozásához. Ez a folyamat egyesíti a tudományos adatokat és a helyi ismereteket az éghajlati kockázatok értékelése, a veszélyek azonosítása, a sebezhetőségek értékelése és a közösségi alkalmazkodóképesség meghatározása érdekében. Az IPCC-kerethez igazodva az útmutató segíti a városokat az érdekelt felek bevonásában és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás megfelelő eszközeinek kiválasztásában.

Az uniós finanszírozású HORIZON-MISS-2024-CLIMA-01 pályázati felhívásra 79 pályázat érkezett be. A 19 kiválasztott projektből 17 már támogatási megállapodást kötött az Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökséggel (CINEA). Az e felhívás keretében eddig szétosztott költségvetés közel 113 millió EUR az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó innovatív, hatékony megoldások végrehajtására.

Az Artelia által közzétett új cikk bemutatja a köz-magán-polgári partnerség (PPCP) megközelítését, amely innovatív módszer a részvételen alapuló kormányzás és az ágazatok közötti együttműködés támogatására az éghajlati kockázatok kezelése terén. A kezdetben a Horizont Európa C2IMPRESS projektje keretében kidolgozott és jelenleg a MED-IREN-ben tesztelt PPCP Labs összefogja a hatóságokat, a magánszereplőket és a civil társadalmat, hogy közösen hozzanak létre helyi szinten megalapozott alkalmazkodási intézkedéseket. E megközelítés célja a bizalom, az elszámoltathatóság és az inkluzivitás megerősítése a rezilienciatervezésben. A cikk kiemeli a kísérleti helyszínek tanulságait, és megvitatja az európai területeken való szélesebb körű alkalmazás következő lépéseit. 

A Német Környezetvédelmi Ügynökség (UBA) által finanszírozott kutatási projekt célja az volt, hogy javítsa az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szakpolitikai eszközeinek előzetes értékelésére szolgáló módszertant az APA IV támogatása érdekében. A hatóságok hálózatával együttműködésben több kritériumon alapuló megközelítést dolgoztak ki, amely a hatékonyságra, a költségekre, a fenntarthatóságra és az interakciókra összpontosít. A módszertant sikeresen alkalmazták, és az az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó tárcaközi munkacsoport számára közös szakpolitikai ajánlásokhoz vezetett. A jelentés összefoglalja a módszertan kidolgozásának, tesztelésének és alkalmazásának megközelítését és eredményeit, valamint felvázolja a jövőbeli tökéletesítés lehetőségeit. A jelentés német nyelvű, de tartalmaz egy részletes angol nyelvű összefoglalót.

Az aktualizált országprofilok tömör áttekintést nyújtanak arról, hogy az európai országok hogyan tervezik és hajtják végre az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást a 2025. évi irányítási rendelet (GovReg) szerinti jelentéstétel alapján. Fedezze fel az alkalmazkodási politikákat és intézkedéseket, az irányítást, a bevált gyakorlatokat, a tudásplatformokat és még sok mást egy interaktív térképen keresztül, és férjen hozzá a hivatalos adatokhoz és dokumentumokhoz - mindezt egy helyen. Gyakorlati forrás mindazok számára, akik Európa-szerte az alkalmazkodáson dolgoznak.

A közelmúltban közzétett OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) globális aszálykilátások globális értékelést nyújtanak az aszály kockázatáról, hatásairól és politikájáról az éghajlatváltozással összefüggésben. A nemzetközi tapasztalatokra és bevált gyakorlatokra támaszkodva a jelentés azt is értékeli, hogy az országok hogyan erősíthetik meg az aszálykezelést a változó éghajlatban, gyakorlati szakpolitikai megoldásokat kínálva a veszteségek minimalizálására, a hosszú távú reziliencia kiépítésére és a szárazabb jövőhöz való alkalmazkodás támogatására.

Szlovákia ad otthont az ENSZ új regionális Emberi Települések Központjának a globális SURGe (Fenntartható városi reziliencia a következő generáció számára) kezdeményezés részeként. A központ Európa-szerte összehangolja az urbanizáció és az éghajlatváltozás kezelésére irányuló erőfeszítéseket, és megerősíti az ENSZ szervei, az Európai Unió és más nemzetközi partnerek közötti együttműködést. A SURGe projekt keretében az országok műszaki tanácsadási szolgáltatásokat kérhetnek. Emellett külön online portált hoznak létre a projektek és ágazatok közötti tudásmegosztás megkönnyítése érdekében.

Írország 2025. évi nemzeti éghajlat-változási kockázatértékelése (NCCRA) átfogó áttekintést nyújt az ország legsürgetőbb, éghajlattal kapcsolatos kockázatairól és az újonnan felmerülő lehetőségekről. A nemzeti alkalmazkodási tervezés támogatására kidolgozott értékelés 115 éghajlati kockázatot azonosít, amelyek közül 43 jelentősnek tekinthető olyan ágazatokban, mint az egészségügy, az infrastruktúra, a biológiai sokféleség és a gazdaság. Kiemeli továbbá az éghajlati viszonyok előre jelzett változásaiból eredő öt potenciális lehetőséget. Az NCCRA hangsúlyozza az árvizek, a hőhullámok, az aszály és a part menti erózió jelentette növekvő veszélyeket, és hangsúlyozza, hogy sürgősen összehangolt fellépésre van szükség a reziliencia kiépítése és a változó éghajlathoz való alkalmazkodás érdekében.

Az európai vízgazdálkodást még nem igazították hozzá kellőképpen az éghajlatváltozás és a túlzott kiaknázás okozta gyors és nagyszabású változások kezeléséhez, és ez veszélyezteti a vízbiztonságot. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tájékoztatója feltárja azokat a lehetséges vízmegtakarításokat, amelyeket a kulcsfontosságú európai gazdasági ágazatokban el lehetne érni a vízhatékonyság javítása és a víz rendelkezésre állásával kapcsolatos növekvő bizonytalanságok kezelése érdekében.

A kulcsfontosságú gazdasági ágazatokban jelentős vízmegtakarítás érhető el olyan új intézkedések révén, amelyek elengedhetetlenek lesznek az Európai Unió vízgazdálkodással szembeni rezilienciájának növeléséhez. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) tájékoztatója szerint a legmagasabb vízkivételi szinttel rendelkező gazdasági ágazatok is képesek a legtöbb vízmegtakarításra.

A képességfejlesztési terv és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) felkéri a helyi és regionális önkormányzatokat, különösen az EU alkalmazkodási missziójának aláíróit, hogy töltsék ki a képességfejlesztési tervre vonatkozó 2025. évi kérdőívet.

Az éghajlatváltozás, a geopolitikai feszültségek és a technológiai fejlődés Európa-szerte hozzájárul az egyre összetettebb kockázati környezethez. Ezek a kockázatok elterjedhetnek és kölcsönhatásba léphetnek az ágazatok között, felerősítve vagy súlyosbítva egymás hatásait azok kibontakozása során. A Közös Kutatóközpont 47 kockázatot elemzett a természeti, technológiai, társadalmi és geopolitikai területeken, és előzetes irányításra szólít fel.

A vizes élőhelyek kritikus szolgáltatásokat nyújtanak az emberek és a természet számára, mint például az árvízvédelem és a biológiai sokféleség támogatása. Ennek ellenére a szennyezés, a földhasználat megváltozása és az éghajlatváltozás hatásai miatt továbbra is csökkennek. Ennek fényében a francia ökológiai átállásért felelős minisztérium és a Szajna-Normandiai Vízügyi Ügynökség által koordinált kísérleti kezdeményezés azt vizsgálja, hogy a biológiai sokféleségre vonatkozó tanúsítványok hogyan kínálhatnak új utat az önkéntes megőrzési erőfeszítések támogatásához és elismeréséhez.

A vízellátásra Unió-szerte egyre nagyobb nyomás nehezedik többek között a szennyezés és az éghajlatváltozás hatásai miatt. Számos, a szennyezés csökkentését és vizes élőhelyek létrehozását célzó uniós LIFE projekt támogatja az Európai Bizottság által a közelmúltban közzétett, a vízgazdálkodás rezilienciájára vonatkozó uniós stratégia végrehajtását. A stratégia célja a vízellátás helyreállítása és védelme, a víztudatos gazdaság kiépítése, valamint annak biztosítása, hogy mindenki hozzáférjen a tiszta és megfizethető vízhez. Alapvető elem a forrástól a tengerig megközelítés, amely figyelembe veszi a szennyezésnek a teljes vízrendszerre gyakorolt hatását.

A pénzügyi rendszer környezetbarátabbá tételét célzó hálózat (NGFS) új rövid távú forgatókönyvei szerint a következő öt évben a szélsőséges időjárási események már az euróövezet gazdasági kibocsátásának 5%-át veszélyeztethetik. Sabine Mauderer (Deutsche Bundesbank) és Livio Stracca (EKB) blogot írtak az éghajlati kockázatok eltűnő horizontjáról.

Az Európai Bizottság Éghajlatpolitikai Főigazgatósága megbízható információkat tett közzé a szélsőséges időjárásról és annak az éghajlatváltozással való kapcsolatáról, öt tényben bemutatva. Pontos információkkal, összehangolt fellépéssel és megfelelő beruházásokkal – különösen a reziliencia, a tiszta energia és a természetalapú megoldások terén – Európa csökkentheti a kockázatokat, megvédheti az életeket, és erősebb, biztonságosabb jövőt építhet.

A munkavállalók hőkockázatokkal szembeni védelme érdekében a franciaországi munkáltatóknak 2025. július 1-je óta új megelőző intézkedéseket kell bevezetniük. A 2025. május 27-i rendelet felsorolja azokat az intézkedéseket, amelyeket a munkáltatónak meg kell tennie, például a munkafolyamatok kiigazítását, az ivóvízellátás növelését és a hőmérséklésre vonatkozó képzést.