Hírarchívum

Mivel az erdőtüzek egyre nagyobbak, gyakoribbak és pusztítóbbak, az Európai Bizottság új integrált megközelítést terjeszt elő az erdőtüzek kockázatának kezelésére, amely kiterjed a megelőzésre, a felkészültségre, a reagálásra és a helyreállításra. Ez a holisztikus megközelítés növelni fogja Európa ellenálló képességét az erdőtüzek növekvő veszélyével szemben, és erősebb védelmet biztosít az európaiak és a környezet, valamint az európai infrastruktúra és kulturális örökség számára.

Az uniós finanszírozású REGILIENCE+ projekt közzétette annak az igényfelmérésnek az eredményeit, amelyet 27 ország 147 érdekelt felével végeztek az alkalmazkodási projektek végrehajtásáról. Ezek a megállapítások egyértelmű ütemtervet nyújtanak a helyi és regionális önkormányzatok előtt álló konkrét kihívásokról és követelményekről, értékes betekintést nyújtva abba, hogy az uniós küldetés projektjei hogyan tudják jobban hozzáigazítani megoldásaikat a regionális éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia támogatásához.

A Meteorológiai Világszervezet legfrissebb klímaállapot-jelentése megállapítja, hogy a Föld éghajlata jobban kiegyensúlyozatlan, mint bármikor a megfigyelt történelem során, mivel az üvegházhatást okozó gázok koncentrációja a légkör és az óceán folyamatos felmelegedéséhez és a jég olvadásához vezet. Ezek a nagyszabású változások néhány évtizeden belül bekövetkeztek, de káros következményekkel fognak járni több száz – és potenciálisan több ezer – évre.

Az Európai Bizottság új iránymutatást fogadott el, hogy segítse a tagállamokat a védett természeti területek Natura 2000 hálózatának az éghajlatváltozás növekvő nyomásához való hozzáigazításában. Ajánlásokat fogalmaz meg a gyakorlati alkalmazkodási intézkedésekre és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás keretére vonatkozóan a Natura 2000 hálózat kezelői, a nemzeti hatóságok és az Európa legértékesebb élőhelyeinek és fajainak védelméért felelős érdekelt felek számára.

A Hágai Stratégiai Tanulmányok Központjának új jelentése azt mutatja, hogy az éghajlati veszélyek, például a hőség, az aszály és az erdőtüzek aránytalanul érintik Dél- és Délkelet-Európát, míg az árvizek egyre inkább érintik a közép- és északi régiókat. Ezek az egyenetlen nyomások egyre nagyobb társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket eredményeznek, különösen a mezőgazdaságban, az infrastruktúrában, az egészségügyben és a tágabb értelemben vett gazdaságban. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás azonban rezilienciává alakíthatja a kockázatot.

Lettországban új korai előrejelző rendszert vezettek be a hóolvadás és a heves csapadék miatt növekvő árvízkockázat kezelése érdekében. A Jelgava városában működő korábbi érzékelőalapú alkalmazásra épülő rendszer riasztásokat fog kiadni a Zemgale régió lakosai és hatóságai számára, amely egy sűrű folyami hálózattal rendelkező sík terület. Finanszírozásban részesült a Horizont 2020 IMPETUS projektből, és a Jelgava Digitális Központ, a Zemgale Tervezési Régió, a Lett Környezetgeológiai és Meteorológiai Központ és a Balti Környezetvédelmi Fórum együttműködésének eredményeként jött létre.

A legújabb Climate-ADAPT keresőasszisztens frissítés számos olyan fejlesztést tartalmaz, amelyek javítják a teljesítményt, a megbízhatóságot és a felhasználói élményt. A legfontosabb új funkciók közé tartoznak a DeepResearch képességek, amelyek átfogóbb válaszokat tesznek lehetővé, a többlépcsős érvelés és a Fact Check AI, amely nagyobb stabilitást és megbízhatóságot kínál.

A Norvég Környezetvédelmi Ügynökség a Gyermek-, Ifjúság- és Családügyi Igazgatósággal közösen átfogó szakirodalmi térképet készíttetett az éghajlatváltozás és a társadalmi egyenlőtlenségek közötti kapcsolatokról. A jelentés, amely alapul szolgál majd Norvégia közelgő nemzeti éghajlati sebezhetőségi értékeléséhez, azt jelzi, hogy az éghajlattal kapcsolatos események általában elmélyítik a meglévő egyenlőtlenségeket. A jelentés norvég nyelven íródott, de tartalmaz egy angol nyelvű összefoglalót és a legfontosabb megállapításokat.

Ez a jelentés összefoglalja a „Municipal Survey: Where Do Municipalities Stand in Adapting to Climate Change and How Do They Arrive at Multifunctional and Transformative Adaptation Solutions?” (Önkormányzati felmérés: Hol tartanak az önkormányzatok az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban, és hogyan jutnak el a multifunkcionális és transzformatív alkalmazkodási megoldásokhoz?) című projekt eredményeit, iránymutatást nyújt a németországi önkormányzati alkalmazkodás megerősítéséhez, és azonosítja a jövőbeli kutatási igényeket. A jelentés német nyelvű, de van egy kiterjedt angol nyelvű összefoglaló.

Az EGT igazgatótanácsa hivatalosan jóváhagyta a Moldovai Köztársaságot mint az EGT és az Eionet együttműködő országát. Ez az EGT és a Moldovai Köztársaság közötti szorosabb együttműködést tükrözi a környezetvédelem terén, beleértve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást is. A Climate-ADAPT fokozatosan épül fel, lefedve az országot a Climate-ADAPT erőforrásaiban és szolgáltatásaiban.

Az uniós finanszírozású LAND4CLIMATE projekt keretében két új szakpolitikai tájékoztatót tettek közzé, amelyek kiemelik, hogy a magántulajdonban lévő földterületekre vonatkozó természetalapú megoldások fejlesztéséhez hosszú távú bizalmat kell kiépíteni a földtulajdonosokkal, egyszerűsíteni kell az adminisztratív és jogi eljárásokat, egyértelmű gazdasági ösztönzőket kell biztosítani, és meg kell erősíteni a helyi technikai kapacitást annak érdekében, hogy a széttagolt fellépésről a szisztematikusabb és hatékonyabb végrehajtásra lehessen áttérni.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) új tájékoztatója azt mutatja, hogy célzott beruházásokkal, erősebb irányítással, valamint az éghajlati kockázatok és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás jobb nyomon követésével Európa elmozdulhat a reaktív válságkezeléstől a proaktív reziliencia felé – stabilizálva a mezőgazdasági üzemek jövedelmét és megőrizve a hosszú távú mezőgazdasági termelékenységet.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség Navigátor néven új eszközt fejleszt ki, amely hozzá fog járulni az Európai Bizottság által kidolgozott, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciára és a kockázatkezelésre vonatkozó európai integrált kerethez. A Climate-ADAPT platformon működő Navigator Unió-szerte segíteni fogja a felhasználókat abban, hogy könnyebben megtalálják az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást segítő eszközöket, és könnyebben hozzáférjenek azokhoz. Kérjük, hogy 2026. március 30-ig végezze el rövid felmérésünket, hogy segítsünk megtervezni az Ön igényeinek megfelelő Navigátort.

A Climate-ADAPT esettanulmány-katalógusát kiegészítette egy portugál nemzeti összkormányzati erdőtüzekkel kapcsolatos irányítási esettanulmány. Bemutatja a portugál integrált vidéki tűzvédelmi rendszer kialakítását az emberek és az eszközök védelme, valamint a vidékfejlesztés támogatása érdekében. Kiegészít egy másik svéd nemzeti példát, amely az észak-európai éghajlatváltozási körülmények közötti erdőtüzek kezelésére/megelőzésére irányul.

A Lengyel Köztársaság Éghajlat- és Környezetvédelmi Minisztériuma azáltal, hogy esettanulmányt dolgozott ki a közúti közlekedés folyamatos működésének biztosítását célzó mérnöki beavatkozásokról az éghajlatváltozás miatt növekvő intenzív esőzések által érintett területeken, segített megszüntetni a Climate-ADAPT esettanulmány-katalógusban a közlekedési ágazatban végrehajtott gyakorlati alkalmazkodási intézkedések inspiráló példáinak hiányát.

A Földközi-tenger nyugati térségét 2026 elején sújtó kilenc vihar elemzésével egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy a sűrűn lakott városi központok, különösen ott, ahol a turizmus által vezérelt fejlődés árterekké nőtte ki magát, valamint az alacsony fekvésű, erodáló tengerparti városok jelentősen nagyobb mértékben vannak kitéve a heves esőzéseknek. Az előzetes figyelmeztetés és a határozott válaszadás kombinációja segített korlátozni a veszélyeztetett közösségekre gyakorolt hatást.

Setúbal, aki 2014 óta aláírója a Polgármesterek Szövetségének, a strukturális árvízmegelőzésbe fektetett be. A városi parknak tűnő parkba integrált kettős vízvisszatartó medencerendszer mostanra teljesítette az első valódi stressztesztet szélsőséges esőzési körülmények között, bizonyítva hatékonyságát a katasztrófakockázatok jelentős csökkentése érdekében.

Az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület „Az éghajlatváltozással szembeni reziliencia megerősítése – Ajánlások egy hatékony uniós alkalmazkodási szakpolitikai keretre” című új jelentése meghatározza, hogy az EU hogyan erősítheti meg az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos megközelítését az egyre fokozódó és egyre inkább rendszerszintű éghajlati kockázatokkal szemben.

Egy európai szintű felmérés eredményei szerint az európaiak nagyon aggódnak a szélsőséges hőség és az éghajlatváltozás egyéb hatásai, például az erdőtüzek miatt. Megállapította, hogy sok polgár nem volt felkészülve arra sem, hogy saját otthonában kezelje a hőhullámok, az áradások vagy a vízhiány növekvő gyakoriságát és nagyságrendjét. Az európai társadalom jólétének és jólétének a gyorsan változó éghajlat mellett történő biztosításához az éghajlati hatások megelőzésére és az azokra való felkészülésre irányuló intézkedések széles körű végrehajtására, a háztartási szintű rezilienciaintézkedések megfizethetőségére és a hatóságok által irányított alkalmazkodási intézkedések méltányos elosztására van szükség

Az uniós társfinanszírozású Ready4Heat projekt négy új szakpolitikai tájékoztatója gyakorlati iránymutatást nyújt a városok számára. A tájékoztatók az Ausztriából, Szlovéniából, Magyarországról és Németországból érkező helyi kísérleti projekteket egyértelmű ajánlásokká alakítják át más települések számára.

Az Európai Bizottság által finanszírozott és a szlovák környezetvédelmi minisztérium által koordinált technikai támogatási eszköz projektje kulcsfontosságú megállapításokat tett Szlovákia éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó nemzeti stratégiájának aktualizálása, valamint a kapcsolódó kommunikációs és kapacitásépítési tevékenységek támogatása érdekében. Valamennyi eredmény angol nyelven érhető el Szlovákia éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó internetes platformján.

A Svéd Erdészeti Ügynökség (Skovstyrelsen) közzétette a 2026–2023-as időszakra vonatkozó második éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási tervét. Ez az ötéves terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek fokozzák a felügyeletet és a válságkezelést, biztosítják, hogy a területhez igazított erdők kevésbé legyenek érzékenyek a viharkivágásokra és nagymértékűek legyenek a variációk, valamint hogy idővel elkerülhető legyen a környezet és más társadalmi értékek fokozott károsodása. A jelentés svéd nyelven készült, angol nyelvű összefoglalóval.

A 2024-ben közzétett első európai éghajlati kockázatértékelés (EUCRA) fontos részét képezi az európai éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia és kockázatkezelés integrált kerete tudományos alapjának. Az EEA megkezdte a munkát a második kiadáson (EUCRA-2), amelynek közzététele 2028-ban esedékes. Az EUCRA-2 megerősíti a mennyiségi kockázatelemzést, kiterjeszti a szakpolitikai hatókört, elmélyíti az alkalmazkodással kapcsolatos ismereteket, és fokozza az érdekelt felek – többek között az Eionet – bevonását. Nemrégiben szerződést kötöttek egy konzorciummal az EUCRA-2 szállításának támogatására.

Az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság (DG CLIMA) megbízásából készült és a Horizont Európa keretében finanszírozott új tanulmány megállapítja, hogy az EU-nak, tagállamainak és a magánszektornak 2050-ig évente mintegy 70 milliárd eurót kell befektetnie az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásba a növekvő éghajlati veszélyeknek való kitettség csökkentése és a reziliencia javítása érdekében.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló uniós küldetés elindította a küldetések új portálját, amely gazdag információforrást és gyakorlati eszközöket biztosít a régiók, a helyi hatóságok és a közösségek számára az éghajlati kockázatok megértéséhez, az alkalmazkodási stratégiák kidolgozásához és az innovatív megoldások végrehajtásához.