Az európaiak tapasztalatai az éghajlatváltozásról

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) és az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) közösen dolgozta ki a „Túlfűtött és felkészületlen: az európaiak tapasztalatai az éghajlatváltozással való együttélésről” című jelentést, amely egy online felmérés eredményein alapul. Feltárja az éghajlattal kapcsolatos hatások tapasztalatait, az otthon hozott rezilienciaintézkedéseket, a végrehajtott helyi intézkedések megítélését, valamint az európaiak egy mintáján belüli jövőbeli hatásokkal kapcsolatos aggályokat. A jelentés alapjául szolgáló adatokat az alábbi adatmegjelenítő mutatja be.

• Ez a jelentés 27 európai ország több mint 27 000 válaszadójának online felmérésén alapul, és bemutatja a válaszadók éghajlati hatásokkal kapcsolatos tapasztalatait, a jövőbeli hatásokkal kapcsolatos aggályaikat, valamint az otthon hozott és a szomszédságukban megfigyelt rezilienciaintézkedéseket.

• A felmérés válaszadóinak több mint 80%-a számolt be arról, hogy az elmúlt 5 évben legalább egy éghajlattal kapcsolatos probléma (hőség, áradások, erdőtüzek, vízhiány, szél, szúnyogok/csípések) érintette őket. A leggyakrabban jelentett probléma a hőség volt: a válaszadók közel fele túl forrónak érezte magát otthonában, munkahelyén vagy az oktatás helyén, míg a válaszadók több mint 60%-a arról számolt be, hogy túl forrónak érezte magát a szomszédságában.

• A válaszadók több mint 52%-a nagyon vagy nagyon aggódott a jövőbeli rendkívül magas hőmérséklet miatt, 48%-uk pedig nagyon vagy nagyon aggódott az erdőtüzek miatt. A nők, a legfiatalabb válaszadók (16‑29 évesek) és a dél- és közép-kelet-európai válaszadók azok a csoportok, amelyeket a leginkább aggasztanak a jövőbeli éghajlati hatások.

• Minden ötödik válaszadó nem rendelkezett a felmérésben felsorolt, a szélsőséges időjárás elleni védelmet szolgáló háztartási intézkedésekkel (pl. árnyékolás, légkondicionálás vagy szellőztetés, árvízvédelem, esővízgyűjtés, szélsőséges időjárás elleni biztosítás, tartalék energiarendszer és vészhelyzeti készlet).

• Jelentős regionális különbségek vannak a válaszadók által érzékelt éghajlati hatások és a bejelentett rezilienciaintézkedések között. Az éghajlati hatásokat leginkább Dél- és Közép-Kelet-Európában tapasztalták a válaszadók. Regionális szinten Észak-Európából származott az a csoport, amely a legalacsonyabb arányban számolt be az éghajlati hatásokról és a felmérésben felsorolt, hatóság által vezetett intézkedések jelenlétéről.

• Az összes válaszadó több mint 38%-a nyilatkozott úgy, hogy nem engedheti meg magának, hogy nyáron megfelelően hűvösen tartsa otthonát; ez az arány a pénzügyi nehézségekkel küzdő válaszadók körében 66%-ra emelkedik.

• Az összes többi válaszadóhoz képest a kevésbé tehetős válaszadók, a bérlők vagy a rossz egészségi állapotban lévők nagyobb százaléka számolt be éghajlati hatásokról. Ugyanakkor e csoportokból kevesebb válaszadó számolt be arról, hogy háztartási szintű intézkedéseket fogadott el az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciára vonatkozóan, vagy hogy a szomszédságában hatóság által irányított intézkedéseket hajtott végre.

• Az európai társadalom jólétének és jólétének a gyorsan változó éghajlat mellett történő biztosításához az éghajlati hatások megelőzésére és az azokra való felkészülésre irányuló intézkedések széles körű végrehajtására, a háztartási szintű rezilienciaintézkedések megfizethetőségére és a hatóságok által irányított alkalmazkodási intézkedések méltányos elosztására van szükség

Ez az adatmegjelenítő lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy egy európaiakból álló mintában feltárják az éghajlattal kapcsolatos hatásokkal, az otthon hozott rezilienciaintézkedésekkel, a végrehajtott helyi intézkedések megítélésével és a jövőbeli hatásokkal kapcsolatos aggályokkal kapcsolatos tapasztalatokat. A néző által bemutatott adatok a 2025. évi „Élet és munka az EU-ban” e-felmérés megállapításain alapulnak.