Általános

A balti-tengeri régió (BSR) nyolc uniós tagállamot (a térképen sötétkék színnel), a szomszédos országokat, Norvégiát és Belaruszt, valamint Oroszország északnyugati régióit foglalja magában. Az uniós tagállamok – Dánia, Svédország, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Németország – és Oroszország közvetlenül határosak a Balti-tengerrel. Norvégia és Belarusz egyes részei, amelyek nem tartoznak a part menti országok közé, a Balti-tenger vízgyűjtő területén találhatók.

A balti-tengeri országok számos különböző együttműködési kapcsolatban állnak egymással, például a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem, a kereskedelem, az oktatás, a kultúra és a polgári biztonság területén. A földrajzi és politikai egység, valamint bizonyos közös kulturális háttér kiemelkedő szerepet játszik a szoros kapcsolatok kialakításában. Ez számos integratív folyamatot segített elő a balti-tengeri régióban. A különböző formális és informális, határokon átnyúló szervezetek demonstrálják az interakció többdimenziós léptékét, és regionális erőt képviselnek.

A balti-tengeri régió környezetét fenyegető veszélyek

A Balti-tenger és vízgyűjtő területeinek földrajzi, hidrológiai és biológiai adottságai miatt nagyon érzékenyek az olyan veszélyekre, mint a szennyezés és a természeti erőforrások nem fenntartható használata. A múltban az emberi tevékenységek egyre nagyobb hatást gyakoroltak a Balti-tengerre és annak ökológiájára, különösen az elmúlt két évszázadban, amikor a népesség nőtt, a mezőgazdasági és ipari tevékenységek pedig fokozódtak. Az éghajlatváltozás által okozott hatások tovább súlyosbítják ezeket a veszélyeket, és az előrejelzések szerint veszélyeztetik az ökoszisztéma integritását, és növelik a természeti katasztrófák által okozott kockázatokat. A balti-tengeri országoknak szembe kell nézniük az éghajlatváltozás kihívásaival és annak regionális és helyi hatásaival.Következésképpen regionális és helyi alkalmazkodási stratégiákra van szükség az éghajlatváltozás elkerülhetetlen következményeinek kezeléséhez. (Az éghajlatváltozás helyi hatásaival és a nemzeti alkalmazkodási folyamatokkal kapcsolatos információkért lásd még az országokra vonatkozó oldalakat.)

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás a balti-tengeri régióban

Az EU kidolgozta az első makroregionális stratégiát Európában: a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia (EUSBSR). Az EUSBSR egyik fő intézkedése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás.

A „Fenntartható fejlődés” elnevezésű horizontális fellépés és annak „Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás” elnevezésű stratégiai fellépése keretében az EUSBSRaz éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó, a balti-tengeri régió egészére kiterjedő stratégiát és cselekvési tervet szorgalmaz, amely magára a tengerre és annak partvidékére összpontosít. Az uniós finanszírozású Baltadapt projekt, a CBSS-Baltic21 világítótorony és az EUSBSR kiemelt projektje javaslatot dolgozott ki a balti-tengeri régió egészére kiterjedő, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó stratégiára és cselekvési tervre. Mindkét dokumentum integrált módon foglalkozik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással az egész régióban. A tengeri és part menti környezetre összpontosítanak.

A Baltadapt projekten belül ennek a transznacionális régiónak a Climate-ADAPT alszakaszát is kidolgozták. Információs portálként működik, amely összegyűjti az éghajlatváltozás hatásairól és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról a balti-tengeri régióban rendelkezésre álló információkat. Célja a régió döntéshozóinak megszólítása.