Balti-tenger

A régió országai

A balti-tengeri együttműködési terület Európa középső részeitől a legészakibb perifériáig terjed. A 2021–2027-es együttműködési terület a korábbi Interreg program szinte teljes területét magában foglalja (Dánia, Észtország, Finnország, Észak-Németország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, Norvégia), kivéve a korábban Oroszország*, Belarusz* és Norvégia északi területeit. Itt látható a régi és az új határokat összehasonlító térkép. Itt látható a régi és az új határokat összehasonlító térkép.

*2022. március 8-tól felfüggesztik az Oroszországgal és Belarusszal folytatott transznacionális együttműködést.

Szakpolitikai keret

1.     Transznacionális együttműködési program

Az Európai Bizottság által 2022. június 2-án jóváhagyott Interreg balti-tengeri régió (2021–2027) program célja, hogy transznacionális együttműködés révén innovatív, víztudatos és klímasemleges megoldásokat valósítson meg a gyakorlatban. A BSR-program négy prioritásra összpontosított:

1. Innovatív társadalmak
2. Víztudatos társadalmak
3. Éghajlattudatos társadalmak
4. Az együttműködés irányítása

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás részben a 2. prioritás (víztudatos társadalmak) és az ahhoz kapcsolódó „fenntartható vizek” és „kék gazdaság” célkitűzések hatálya alá tartozik. A program olyan intézkedéseket támogat, amelyek javítják a vízgazdálkodási gyakorlatokat az éghajlatváltozás által súlyosbított vízszennyezés kockázatának csökkentése érdekében, valamint olyan intézkedéseket, amelyek megerősítik a kék gazdaság vállalkozásainak rezilienciáját.

Emellett a 3. prioritás keretében az energetikai átállást és az intelligens zöld mobilitást előmozdító intézkedések, amelyek elsősorban az éghajlatváltozás mérséklésére irányulnak, szintén megfelelő lehetőségeket kínálnak az alkalmazkodásra. Céljuk olyan kérdések kezelése, mint az energiahatékonysággal és a fenntartható közlekedési módokkal kapcsolatos erőforrás-megtakarítás.

Végezetül a program olyan intézkedéseket támogat, amelyek a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia (EUSBSR)keretében irányítási és kommunikációs tevékenységeket hajtanak végre és erősítenek meg. A 4. prioritás keretében ezek az intézkedések megkönnyíthetik a szakpolitikai megbeszéléseket és átfogó szakpolitikai változásokat válthatnak ki a stratégia célkitűzéseinek elérése érdekében.

Az uniós makroregionális stratégia (EUSBSR) végrehajtásának támogatását már a balti-tengeri régióra vonatkozó korábbi Interreg program (2014–2020) is biztosította, amely a következő négy prioritásra összpontosított:

1. innovációs kapacitás;
2. a természeti erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás;
3. fenntartható közlekedés;
4. A makroregionális együttműködés intézményi kapacitása.

Az éghajlatváltozás a 2. prioritás alá tartozott, mivel számos ott szereplő kérdés, például a vízgazdálkodás, a szennyezés és az eutrofizáció, az energia fenntarthatósága és hatékonysága, valamint a kék növekedés szempontjából releváns. Az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlődés a program által jóváhagyott horizontális elvek közé tartozik.

2.     Makrorégiós stratégiák

A balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia (EUSBSR) célja a balti-tengeri régión belüli együttműködés megerősítése a térség kiegyensúlyozottabb fejlődésének előmozdítása, a főbb uniós szakpolitikákhoz való hozzájárulás és a régión belüli integráció megerősítése érdekében. Az EUSBSR-t cselekvési terv kíséri, amelyet rendszeresen felülvizsgálnak. A stratégia összhangban van az európai zöld megállapodással és azzal a célkitűzéssel, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. E tekintetben az éghajlatváltozással foglalkozó és a fenntartható fejlődést előmozdító valamennyi intézkedést integrálják a stratégia egészébe. „A tenger megmentése”, „A régió összekapcsolása” és „A jólét növelése” a stratégia három fő célkitűzése, míg az „éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés” a 2021. évi cselekvési tervben felidézett kilenc alcél egyike. Horizontális jellege és megnövekedett jelentősége miatt az éghajlatváltozással kapcsolatos szempontokat alapvető elemként érvényesítik a tervben meghatározott mind a 14 szakpolitikai területen.

3.     Nemzetközi egyezmények és egyéb együttműködési kezdeményezések

A régióhoz tartozó országok Norvégia kivételével szerződő felei a Helsinki Egyezménynek is, amely „a Balti-tenger térsége tengeri környezetének védelméről szóló egyezmény”, és amely Belaruszt is magában foglalja, amely jelenleg nem szerepel a balti-tengeri régióra vonatkozó Interreg programban. Az egyezmény célja, hogy kormányközi együttműködés révén megvédje a Balti-tenger tengeri környezetét minden szennyezési forrástól. Kiterjed a Balti-tenger teljes területére, beleértve a belvizeket, magának a tengernek a vizét és a tengerfenéket is. Az egyezményt a Balti-tengeri Környezetvédelmi Bizottság (HELCOM) szabályozza, amely számos kezdeményezést indított az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatban. Ezek a kezdeményezések magukban foglalják az éghajlatváltozás és annak a Balti-tengerre gyakorolt hatásainak rendszeres regionális értékelését. Az EN-CLIME a HELCOM és a Baltic Earth 2018-ban alapított közös szakértői hálózata, amely az éghajlatváltozás balti-tengeri környezetre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásaival kapcsolatos kérdések koordinációs kereteként és platformjaként működik. A szakértői hálózat szakértelmet biztosít a politikai döntéshozókkal folytatott szorosabb párbeszédhez. Az e hálózat által készített, a balti-tengeri éghajlatváltozásról szóló 2021. évi tájékoztató összefoglalja a politikai döntéshozók számára az arra vonatkozó legújabb tudományos ismereteket, hogy az éghajlatváltozás jelenleg hogyan érinti a Balti-tengert, és hogyan várható annak jövőbeli alakulása.

A Balti-tengeri Bizottság a CPMR (a Külső Tengeri Régiók Konferenciája) keretében támogatja a tagrégiók határozott szerepét a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós makroregionális stratégia kialakításában és végrehajtásában, valamint a többszintű kormányzást a három célkitűzés elérésében. Az éghajlatváltozással az Energy & Climate munkacsoport foglalkozik.

A Balti-tengeri Államok Tanácsa (CBSS) a balti-tengeri térségben folytatott kormányközi együttműködés politikai fóruma. A stratégia 11 tagállamot (közülük 8 az EUSBSR stratégiának is tagja), valamint az Európai Uniót foglalja magában. Az 1992-ben alapított szervezet célja elsősorban az volt, hogy támogassa a balti-tengeri régiónak a hidegháború végét követően az új nemzetközi környezetbe való átmenetét. Jelenlegi küldetése „a regionális problémák globális perspektívájának” támogatása. Így a nemzetközi szerződéseket – többek között az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, a Párizsi Megállapodást, a sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretet és az EUSBSR-stratégiát – helyi regionális intézkedésekké alakítja át. 2016 és 2021 között a CBSS koordinálta a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia horizontális éghajlat-politikai intézkedéseit. 2021 januárjától az éghajlat-politika az EUSBSR valamennyi szakpolitikai területén érvényesült. A CBSS továbbra is ösztönzi és elősegíti az éghajlati kérdésekről folytatott többszintű szakpolitikai párbeszédet, bevonva a nemzeti és helyi hatóságokat, az üzleti és kutatói közösséget, az ifjúsági szervezeteket és más pánbalti szereplőket.

Az UBC (BaltiVárosok Uniója)a balti-tengeri régió városainak vezető hálózata. A „Fenntartható városok” szakbizottság az „Éghajlatváltozás” szakpolitikai területen keresztül tevékenykedik, amelynek célja a helyi szintű együttműködés és hálózatépítés megerősítése. . A Bizottság támogatja a helyi önkormányzatok éghajlatváltozással kapcsolatos munkáját, és az éghajlatváltozásra adott helyi válaszlépések integrált kezeléséről szóló képzéseket kínál az UBC tagvárosainak. Elősegíti továbbá a Polgármesterek Szövetsége kötelezettségvállalásainak végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatcserét.

2016 óta sor került a BSR éghajlat-politikai párbeszéd platformjának éves kerekasztal-üléseire, amelyek kifejezetten az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkoztak. Részt vettek a minisztériumok, a kormányzati szervek, az üzleti élet, a tudományos élet és a pánbalti szervezetek képviselői, köztük többek között a HELCOM, a CPMR és az UBC.

4.     Alkalmazkodási stratégiák és tervek

A Baltadapt projekt, amelyet az INTERREG IV B balti-tengeri program (2007–2013) keretében finanszíroztak, kidolgozott egy alkalmazkodási stratégiát a régió számára, amelyet iránymutatások és egy nem kötelező erejű cselekvési terv kísért. A CBSS 2014. évi magas szintű politikai ülése jóváhagyta „A Balti-tengeri Államok Tanácsának határozata a CBSS hosszú távú prioritásainak felülvizsgálatáról” című dokumentumban foglalt alkalmazkodásistratégiát. A balti-tengeri régió éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását célzó Baltadapt-stratégia az európai transznacionális alkalmazkodási stratégiák kevés példájának egyike. A stratégia célja, hogy kiegészítse a balti-tengeri régió nemzeti és szubnacionális alkalmazkodási folyamatait, különösen azáltal, hogy az információmegosztás és a hálózatok fejlesztése révén javítja a szintek és ágazatok közötti koordinációt.

Emellett az EUSBSR-t kiegészítő 2021. évi cselekvési terv 14 szakpolitikai területet foglal magában, amelyek összesen 44 intézkedést fednek le. Átfogó jellegük és megnövekedett jelentőségük miatt az éghajlatváltozással kapcsolatos szempontokat (mint a szomszédos nem uniós országokkal folytatott együttműködést) mind a 14 szakpolitikai területen alapvető elemként érvényesítik.

A HELCOM szerződő felei által 2007-benelfogadottés 2021-ben aktualizált balti-tengeri cselekvési terv a HELCOM stratégiai intézkedési és cselekvési programja a Balti-tenger jó környezeti állapotának elérése érdekében. A terv horizontális kérdésként foglalkozik az éghajlatváltozással. A Balti-tenger általános ellenálló képességének megerősítését célzó számos intézkedés célja, hogy javítsa a Balti-tengernek az éghajlatváltozás hatásaira való reagálási képességét.

Példák a 2014–2020-as időszakban finanszírozott projektekre.

Az INTERREG VB balti-tengeri program (2014–2020) keretében az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó projekteket a 2. prioritás – A természeti erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás (NOAH projekt) és a 4. prioritás – A makroregionális együttműködés intézményi kapacitása (CAMS platform, CASES BSR, CLIMATEALIGNED, WATERMAN SEED projektek) keretében finanszírozták. Ezek a kérdések széles körére összpontosítanak, beleértve az energiaágazatban az alkalmazkodás és az enyhítés közötti szinergiák kialakítását, az alkalmazkodási stratégiák és iránymutatások kidolgozását mind az önkormányzatok, mind a magánvállalkozások számára, valamint a vízgazdálkodási rendszerek javítását a szélsőséges eseményekkel és áradásokkal szembeni ellenálló képesség javítása érdekében.

A CAMS platformprojekt (az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos szinergiák a 2019–2022-es energiahatékonysági projektekben) célja az energetikai audit, a lakásfelújítás minősítési programja, valamint a lakásfelújítások és a szolgáltatási ágazat terén az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos szinergiákra irányuló szakpolitikai párbeszéd előmozdítása volt. Az épületek energiahatékonysági intézkedéseit olyan megoldásokként ismerik el, amelyek kezelik az éghajlatváltozás hatásaival szembeni sebezhetőségek egy részét, és ellensúlyozzák a megnövekedett energiaigényt is. A CAMS platform hozzáférést biztosít a balti-tengeri régióban 2020–2021-ben kidolgozott, épületekre és helyiségekre vonatkozó kísérleti energetikai auditok adataihoz.

A CASES BSR projekt (az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatása a balti-tengeri régióban működő vállalkozások számára, 2020–2021) azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy az éghajlatváltozás hogyan érinti a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k), valamint azzal, hogy a hosszú távú fenntarthatóság érdekében egyre nagyobb szükség van az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló stratégiák elfogadására. A projekt azt vizsgálta, hogy a különböző típusú kkv-k jelenleg hogyan kezelik ezt a kérdést a balti-tengeri régióban annak érdekében, hogy feltérképezzék a kkv-k legfontosabb támogatási igényeit.

A CLIMATEALIGNED projekt (az éghajlatváltozáshoz igazodó költségvetés-tervezés a településeken, 2020–2021) célja, hogy iránymutatásokat dolgozzon ki a települések számára, ahol a költségvetési döntéseket az éghajlati relevancia szempontjából hosszú távon lehet megvizsgálni. E koncepció célja, hogy szisztematikusabb módon támogassa a tervezési döntéseket és a költségvetési javaslatokat az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás szempontjából betöltött jelentőségük tekintetében.

A WATERMAN SEED projekt (Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens szennyvíz- és felszín alattivíz-gazdálkodás, valamint a felszín alatti vizek körforgásos megközelítéssel történő kezelése, 2020–2021) körforgásos megközelítéseket dolgoz ki és mozdít elő a tápanyagok és veszélyes anyagok felszíni vizekbe, felszín alatti vizekbe és a Balti-tengerbe történő kiáramlásának csökkentése érdekében. A projekt olyan intézkedésekre összpontosít, amelyek növelik a szennyvíztisztító telepekről származó víz visszatartását és újrafelhasználását. Ezek az intézkedések növelik az éghajlatváltozás által esetlegesen érintett balti-tengeri régió helyi vízellátási rendszereinek rezilienciáját.

A NOAH projekt (A Balti-tenger védelme a városi területeken bekövetkező árvízi események során kiömlő kezeletlen szennyvíztől, 2019–2021) javítja a területrendezést és a városi csapadékvíz-elvezető és -elvezető rendszerek működését. Ezen intézkedések célja a szélsőséges időjárási események, például az éghajlatváltozás által súlyosbított heves esőzések és árvizek által okozott szennyezés csökkentése. A projekt kilenc várost és víziközművet, hét tudományos és kutatóintézetet, valamint hat balti-tengeri ország két ernyőszervezetét hozta össze, hogy egyesítsék erőiket egy olyan holisztikus tervezési koncepció kialakításában, amely ötvözi a csapadékvíz-gazdálkodást a területrendezéssel. Ezt követi az intelligens vízelvezető rendszerek fejlesztése annak érdekében, hogy a meglévő létesítmények reziliensek legyenek az éghajlatváltozás hatásaival szemben.

A csapadékvíz-gazdálkodás az EUSBSR iWater  (integrált csapadékvíz-gazdálkodás) elnevezésű kiemelt projektjével is szembesült, amely 2015 és 2018 között zajlott az INTERREG V A 2014–2020-as közép-balti program keretében. Együttműködési területén belül a Balti-tenger középső részének jelentős részét (Finnország, Svédország, Észtország és Lettország egyes részeit) foglalja magában. A projekt célja a várostervezési gyakorlatok javítása volt a balti-tengeri régió városaiban egy integrált csapadékvíz-gazdálkodási rendszer kidolgozása révén. A projekt keretében elkészült az integrált csapadékvíz-gazdálkodási eszköztár, amely általános és részletes információkkal szolgál a városi csapadékvíz-gazdálkodási megközelítésekről.

Inspiráló Climate-ADAPT felhasználási esetek
Fedezze fel, hogy az ezen az oldalon megjelenített ismeretek hogyan ösztönözték a különböző kormányzati szinteken dolgozó szereplőket arra, hogy testre szabott megoldásokat dolgozzanak ki a különböző szakpolitikai és gyakorlati kontextusokban.

• Az Európai Unió Kutatási és Innovációs Főigazgatósága: A Climate-ADAPT használata az uniós kutatás- és innovációfinanszírozás menetrendjének meghatározásához szükséges alkalmazkodással kapcsolatos legújabb tudományos ismeretek felkutatására
• A Kárpátok: A Climate-ADAPT országspecifikus információinak felhasználása a Kárpátok transznacionális régió oldalának fejlesztéséhez és a nemzetközi alkalmazkodási politikákba való beépítéshez
• Pireneusi Éghajlatváltozási Megfigyelőközpont: A Climate-ADAPT transznacionális régiókról szóló oldalainak felhasználása a határokon átnyúló alkalmazkodási stratégia kidolgozásához a Pireneusokban