Atlanti-óceán térsége

A régió országai

Az atlanti együttműködési terület Európa nyugati részének az Atlanti-óceánnal határos országait foglalja magában. A 2021–2027-es együttműködési terület az előző Interreg program területét foglalja magában (Portugália, Spanyolország, Franciaország, Írország, a Kanári-szigetek autonóm közösség part menti régiói), az Egyesült Királyság* kivételével. Ezenkívül Spanyolország két további régióját (Andalúzia és la Rioja) is magában foglalja. Itt látható a régi és az új határokat összehasonlító térkép.

* Az Egyesült Királyság kilépéséről szóló megállapodás 2020. február 1-jei hatálybalépésétől az Egyesült Királyság tartalma már nem lesz frissítve ezen a weboldalon.

Szakpolitikai keret

1.    Transznacionális együttműködési program

Az Európai Bizottság által 2022. szeptember 8-án hivatalosan jóváhagyott Interreg VI B atlanti térségre vonatkozó program (2021–2027) megújítja az atlanti régiókkal az olyan innovatív kezdeményezések támogatása iránti elkötelezettséget, amelyek hozzájárulnak e terület növekedéséhez, közös fellépések végrehajtása, a bevált gyakorlatok cseréje és az új vagy jelenlegi szakpolitikákhoz való hozzájárulás révén határokon átnyúló közös kihívások megoldásához. Négy prioritást határoz meg:

1. Kék innováció és versenyképesség („Intelligensebb Európa”)
2. Kék és zöld környezet („Zöldebb Európa”)
3. Kék fenntartható turizmus és kultúra („Szociális Európa”)
4. Az együttműködés jobb irányítása („Interreg-célkitűzés”)

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást kifejezetten a 2. prioritás keretében és az alábbi egyedi célkitűzéssel vizsgálják: „Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a katasztrófakockázat-megelőzés, valamint a reziliencia előmozdítása az ökoszisztéma-alapú megközelítések figyelembevételével”. Az egyedi célkitűzés az Atlanti-óceán medencéjére vonatkozó stratégiához is hozzájárul azáltal, hogy támogatja az atlanti cselekvési terv 2.0 IV. pillérében foglalt intézkedéseket (lásd ezen oldal 2. szakaszát, Makrorégiókra vonatkozó stratégiák). A program várhatóan nagyobb kapacitást eredményez a kockázatok azonosítására, megelőzésére és kezelésére, a polgárok és a hatóságok jobb bevonásával, valamint megerősített irányítási kerettel. Tekintettel arra, hogy az együttműködési terület nagy arányban rendelkezik part menti és partközeli területekkel, a program különös hangsúlyt fektet a part menti és tengeri kockázatokra, a part menti területek rezilienciájának és a kék gazdaság innovációjának megerősítésére irányuló intézkedésekkel. Az alkalmazkodás az 1. prioritás (kék innováció és versenyképesség) révén is megvalósul az innovációs kapacitás és a digitalizáció fokozása révén. Ezen túlmenően az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást a 3. prioritás (a kék fenntartható turizmus fejlesztése) és a 4. prioritás is horizontális kérdésként említi, mivel az alkalmazkodás valószínűleg részesül a többszintű kormányzás és a transznacionális megközelítések előnyeiből.

Az előző Interreg V B Atlanti Terület Program (2014–2020) célja az volt, hogy megoldásokat valósítson meg az innováció, az erőforrás-hatékonyság, a környezetvédelem és a kulturális javak területén jelentkező regionális kihívásokra annak érdekében, hogy jobb életminőséget teremtsen az Atlanti Terület területén.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással a 3. prioritás (az innováció és a versenyképesség ösztönzése) és a kapcsolódó 3.1. célkitűzés („A kockázatkezelési rendszerek megerősítése”) foglalkozott. A program által elért eredmények közé tartozott a kockázatok és hatásaik csökkentéséhez, valamint a lakosság és a környezet biztonságának megerősítéséhez hozzájáruló együttműködés javítása az atlanti régiók helyi és regionális szintű rezilienciájának és tervezési kapacitásának megerősítése révén.

2.     Makrorégiós stratégiák

Bár valódi makroregionális stratégiát még nem dolgoztak ki, az Atlanti-óceán térségére vonatkozó tengerstratégia a transznacionális gazdasági és társadalmi együttműködés keretéül szolgál. A stratégia az atlanti partvonallal rendelkező uniós tagállamok partjaira, felségvizeire és joghatósága alá tartozó vizeire, legkülső területeikre, valamint nemzetközi vizeikre terjed ki. A stratégiát kísérő 2013–2020-as atlanti cselekvési tervet 2017-ben félidős értékelésnek vetették alá, amely a felülvizsgált 2.0 atlanti cselekvési terv elfogadásához vezetett. Fő célja, hogy felszabadítsa a kék gazdaságban rejlő lehetőségeket az atlanti térségben, miközben megőrzi a tengeri ökoszisztémákat, és hozzájárul az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és az éghajlatváltozás mérsékléséhez. A cselekvési terv elismeri, hogy a kék gazdaság hozzájárulhat az éghajlatváltozás enyhítéséhez a természetalapú megoldások előmozdítása, valamint a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használatának javítása révén. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással a cselekvési terv 2. pillére kifejezetten foglalkozik: „Egészséges óceánok és reziliens partvidékek” és a 6. cél: „A part menti övezetek ellenálló képességének erősítése”.

A Külső Tengeri Régiók Konferenciája (CPMR) keretében működő Atlanti Ív Bizottság az atlanti térségben részt vevő régiók többségét lefedi. Az Atlanti Ív Bizottságban folyó munka elősegíti az európai, nemzeti és regionális szintek közötti koordinációt, elősegítve az európai politikák végrehajtását az Atlanti Ív térségében. A Bizottság atlanti stratégiával foglalkozó munkacsoportja befolyásolja az atlanti térségre vonatkozó tengerstratégia stratégiai irányultságát, nyomon követi annak végrehajtását a területeken, és hozzájárul cselekvési tervének felülvizsgálatához.

Az atlanti makrorégió kutatásával foglalkozó munkacsoport lehetőséget biztosít az atlanti régiók számára, hogy megvizsgálják az atlanti térségre vonatkozó makroregionális stratégia elfogadásának lehetőségeit. Az Atlanti Ív Bizottság tagrégiói által jóváhagyott 2021. évi politikai nyilatkozat kiemeli, hogy ösztönözni kell az alkalmazkodási intézkedések fenntarthatósági dimenzióját az atlanti régióban, különösen a part menti területeken, ahol gyakoriak a kockázatok.

3.     Nemzetközi egyezmények és egyéb együttműködési kezdeményezések

Az Atlanti-óceán északkeleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló OSPAR-egyezmény az EU atlanti térségének transznacionális régiójánál szélesebb területre terjed ki, beleértve három atlanti régión (a Kelta-tengeren, a Vizcayai-öbölben és az ibériai partvidéken, valamint az Atlanti-óceán tágabb térségén) kívül két másik régiót is: Sarkvidéki vizek és az Északi-tenger. Az Atlanti-óceán északkeleti részének tizenöt kormánya és az EU az OSPAR-egyezmény részét képezi. Az OSPAR-egyezmény keretében az éghajlatváltozással (és az óceánok savasodásával) az ökoszisztéma rezilienciájának növelését célzó tudásgenerálás, a hatások nyomon követése és az irányítási lehetőségek kialakítása tekintetében horizontális kérdésként foglalkoznak. 2019-ben az OSPAR létrehozta az óceánok savasodásával foglalkozó ülésszakközi kapcsolattartó csoportot (ICG-OA).

4.      Alkalmazkodási stratégiák és tervek

A 2010–2030 közötti időszakra vonatkozó, 2030-ig tartó időszakra szóló északkelet-atlanti környezetvédelmi stratégiát (NEAES) 2021. október 1-jén fogadták el az OSPAR korábbi stratégiájának magas szintű felülvizsgálatával. Bár ez nem az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló stratégia, a stratégia jövőképe egy tiszta, egészséges és biológiailag sokszínű, az Atlanti-óceán északkeleti része, amely termelékeny, fenntartható módon használják, és ellenálló az éghajlatváltozással és az óceánok savasodásával szemben. Négy stratégiai célkitűzés foglalkozik az éghajlatváltozással: a reziliencia (5. stratégiai célkitűzés), a tudatosság (10. stratégiai célkitűzés), az alkalmazkodás (11. stratégiai célkitűzés) és az éghajlatváltozás mérséklése (12. stratégiai célkitűzés). A szerződő felek megállapodtak abban, hogy végrehajtási terv révén hatályba léptetik a 2030-ig tartó időszakra szóló NEAES-stratégiát. A végrehajtási tervet az OSPAR intézkedési és cselekvési program (MAP)egészíti ki, amely egy átfogó és integrált eszköz a tervezés és fejlesztés támogatására, valamint az intézkedések és fellépések végrehajtása terén elért eredmények nyomon követésére. Annak érdekében, hogy a tengerek reziliensek legyenek az éghajlatváltozással és az óceánok savasodásával szemben, az OSPAR számos kezdeményezést fog végrehajtani a jelenlegi és a várható hatások nyomon követésére, értékelésére és az azokra való reagálásra, valamint regionális megközelítést fog kidolgozni a szén-dioxid-tárolásra és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciára vonatkozó természetalapú megoldások alkalmazására.

5.     Példák a 2014–2020-as időszakban finanszírozott projektekre

Az Atlanti-óceán térsége program (2014–2020) által finanszírozott projektekre az alábbiakban mutatunk be példákat.

A MyCOAST  (Coordinated Atlantic Coastal Operational Oceanographic Observatory) projekt (2017–2021) megerősítette a part menti monitotoring és előrejelzési eszközök transznacionális perspektíváját. Az adatkezeléssel kapcsolatos intézkedések előmozdítják a nyílt és ingyenes információmegosztást, valamint a part menti megfigyelőközpontok és a közös európai adatrendszerek (EMODnet, Kopernikusz INSTAC, SeaDataNet)közötti interoperabilitást. A kockázatkezelési eszközöket közösen fejlesztették ki és validálták. A part menti kockázatok kezelésében és megelőzésében részt vevő kulcsszereplők a vízminőségi kérdések kezeléséért felelős kulcsszereplőkkel, valamint a tengerbiztonság kezeléséért és a szennyezési eseményekre való reagálásért felelős kulcsszereplőkkel együtt támogatták ezt a fejlődést.

Ezen túlmenően a projekt támogatja az atlanti térség e kockázataival kapcsolatos tudatosság növelését, és segíti a magánszektor lehetőségeinek azonosítását és előmozdítását, például az akvakultúrával, a hajózással és a szélenergia-szolgáltatókkal kapcsolatban.

A PRIMROSE (Predicting risk and impact of harmful events on the aquaculture sector) projekt (2017–2020) tudást biztosított a kockázatkezeléshez. Ezek a kockázatok (többek között) az akvakultúra-ágazatot érintő éghajlati veszélyekhez kapcsolódnak, létrehozva egy rövid és középtávú transznacionális kockázati előrejelzési rendszert, valamint a káros algavirágzásokra és kórokozókra gyakorolt éghajlati hatások hosszú távú értékelését.  A projekt egy olyan internetes portált hozott létre, amely segít előre jelezni a káros algavirágzási események kockázatát és hatását, és fontos eszközt biztosít az európai akvakultúra-ágazat számára. A 10 projektpartner között akadémiai kutatószervezetek találhatók az Atlanti-óceán térsége programban részt vevő mind az öt országban, valamint az Egyesült Királyság és Spanyolország halászati és akvakultúra-ágazatának képviselői. Bár az alkalmazkodással nem foglalkoznak kifejezetten, az éghajlatváltozás a tengeri ökoszisztémákra nehezedő egyik nyomás, amelyet az invazív fajok jelentette kihívások szempontjából is figyelembe vesznek.

A Risk-AquaSoil (Atlantic risk management plan in water and soil) projekt (2017–2019) célja a talajjal és a vízzel kapcsolatos éghajlati kockázatokra vonatkozó átfogó gazdálkodási terv és közös kezdeményezés meghatározása volt az atlanti vidéki területek rezilienciájának javítása érdekében. Az irányítási terv magában foglalja a korai előrejelző és diagnosztikai szolgáltatások kialakítását. Kiterjed továbbá a jobb talaj- és vízgazdálkodást célzó innovatív stratégiák (kísérleti intézkedések) kidolgozására és tesztelésére, figyelembe véve az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat. Az érdekelt feleket és a helyi közösségeket bevonták a képzési és kapacitásépítési tevékenységekbe, a kockázatkezelési és kárenyhítési rendszerekbe.

Inspiráló Climate-ADAPT felhasználási esetek
Fedezze fel, hogy az ezen az oldalon megjelenített ismeretek hogyan ösztönözték a különböző kormányzati szinteken dolgozó szereplőket arra, hogy testre szabott megoldásokat dolgozzanak ki a különböző szakpolitikai és gyakorlati kontextusokban.

• Az Európai Unió Kutatási és Innovációs Főigazgatósága: A Climate-ADAPT használata az uniós kutatás- és innovációfinanszírozás menetrendjének meghatározásához szükséges alkalmazkodással kapcsolatos legújabb tudományos ismeretek felkutatására
• A Kárpátok: A Climate-ADAPT országspecifikus információinak felhasználása a Kárpátok transznacionális régió oldalának fejlesztéséhez és a nemzetközi alkalmazkodási politikákba való beépítéshez
• Pireneusi Éghajlatváltozási Megfigyelőközpont: A Climate-ADAPT transznacionális régiókról szóló oldalainak felhasználása a határokon átnyúló alkalmazkodási stratégia kidolgozásához a Pireneusokban