Az EU legkülső régiói, valamint a tengerentúli országok és területek

A régió országai

Az EU 22, öt tagállamhoz (Franciaország, Hollandia, Dánia, Spanyolország és Portugália) kapcsolódó tengerentúli területet foglal magában.

Ezek közül kilenc a legkülső régiókközé tartozik, és az EU szerves részét képezi. Ezek a következőket foglalják magukban: három francia tengerentúli megye (Martinique, Guadeloupe és Francia Guyana) és egy francia tengerentúli közösség a Karib-térségben (Saint-Martin); Mayotte és Réunion francia tengerentúli megyék az Indiai-óceánon; két portugál autonóm régió (Madeira és az Azori-szigetek) és egy spanyol autonóm közösség (Kanári-szigetek) az Atlanti-óceánon.

A fennmaradó 13 tengerentúli ország és terület (TOT) különleges „társult” jogállással rendelkezik, és Dániához, Franciaországhoz és Hollandiához kapcsolódik. Ezek a területek alkotmányosan kapcsolódnak az anyaországhoz, de nem képezik részét az egységes piacnak, és meg kell felelniük a harmadik országokra rótt kereskedelmi kötelezettségeknek. Az (EU) 2021/1764 tanácsi határozat és a 2013/755/EU tanácsi határozat részletezi az EU és a TOT-ok közötti társulási kapcsolatokat a 2021–2027-es, illetve a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan.

Karibi-térség és Atlanti-óceán

Indiai-óceán

Amazónia

térképforrás: ETC/CCA 2018

Szakpolitikai keret

1.    Transznacionális együttműködési program

A 2021–2027-es programozási időszakban a legkülső régiók sajátosságait az Interreg program (D. ág) egy külön ága révén ismerik el, támogatva a szomszédos országokkal és területekkel folytatott együttműködést. Az Interreg VI-D a következő földrajzi területeket érinti: Amazonas, Karib-térség, Madeira-Azori-szigetek-Kanári-szigetek (MAC), Indiai-óceán, Mozambik-csatorna. A 2014–2020 közötti időszakban a Karib-térség és az Indiai-óceán legkülső régiói három INTERREG transznacionális együttműködési programban vettek részt, amelyeket az alábbiakban ismertetünk.

A Karib-térség 2014–2020 közötti együttműködési programjában Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique és Saint Martin, valamint a Karib-térség mintegy 40 harmadik országa és TOT-ja vett részt. A három regionális gazdasági szervezettel, azaz a Karibi Közösséggel (CARICOM), a Karibi Államok Szövetségével (ACS) és a Kelet-karibi Államok Szervezetével (OECS) partnerségben működött. A program két részből állt: (1) határokon átnyúló együttműködés Guadeloupe, Martinique és az OECS-országok között, valamint (2) transznacionális együttműködés Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique és Saint Martin, valamint a többi részt vevő ország és terület részvételével. 6 prioritási területe van, amelyek a következőkre irányulnak:

• a karibi vállalkozások versenyképességének növelése;
• a természeti veszélyekre való reagálási képesség növelése;
• a kulturális és természeti környezet védelme;
• a közös egészségügyi problémák kezelése karibi szinten;
• a megújuló energiák fejlesztésének támogatása;
• A humán tőke erősítése.

A 2. prioritás célja a természeti veszélyekkel kapcsolatos ismeretek bővítése és közös kockázatkezelési rendszerek létrehozása volt, különösen közös megfigyelési eszközök és válságkezelésre alkalmas földrajzi információs rendszer kifejlesztése révén.

Az Indiai-óceán térségére vonatkozó 2014–2020-as együttműködési program elősegítette Réunion és Mayotte (Franciaország) és az Indiai-óceán déli részén található 12 harmadik ország (a Comore-szigeteki Unió, Madagaszkár, Mauritius, Seychelle-szigetek, Dél-Afrika, Tanzánia, Mozambik, Kenya, India, Srí Lanka, Maldív-szigetek és Ausztrália), valamint a francia déli és antarktiszi területek közötti együttműködést. A program a következőkre épült:

• a Réunion és a Comore-szigetek, Madagaszkár, Mauritius és a Seychelle-szigetek mint az Indiai-óceáni Bizottság tagjai közötti, határokon átnyúló együttműködés, valamint
• Szélesebb körű transznacionális együttműködés Réunion, Mayotte és a többi részt vevő ország között. A programnak öt stratégiai prioritása van, amelyek közül kettő az éghajlatváltozással kapcsolatos.

Az 1. prioritás célja egy kutatási és innovációs központ létrehozása volt, amely a gyógyszerkönyvre, a biotechnológiára, az energiára és az éghajlatváltozásra összpontosít. A 3. prioritás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, valamint a kockázatmegelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatos kapacitások fejlesztésére törekedett a regionális polgári védelmi intézkedések megerősítése révén; járványügyi és fertőző kockázatokkal kapcsolatos együttműködés; valamint a tengeri tevékenységekhez kapcsolódó kockázatok megelőzése.

A 2014–2020-as AMAZONIA együttműködési program előmozdította a határokon átnyúló és transznacionális együttműködést Francia Guyana, Suriname, valamint a brazíliai Amapá és Amazonas államok között. A program a kiemelt területein nem hivatkozott az alkalmazkodásra és a kockázatkezelésre. A 2. prioritás általában a környezetvédelemmel és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodással foglalkozott. Különös hangsúlyt kapott a helyi biológiai sokféleség, valamint a természeti és kulturális örökség közös megőrzési intézkedések révén történő védelme és javítása.

2.     Nemzetközi egyezmények és egyéb együttműködési kezdeményezések

A CARICOM Közösség keretében létrehozták a Karibi Közösség Éghajlatváltozási Központját, amely referenciapontot jelent a régióban az éghajlatváltozás hatásaival és az alkalmazkodási stratégiákkal kapcsolatos kutatáshoz. A központ 2005-ben nyílt meg azzal a céllal, hogy koordinálja a régiónak az éghajlatváltozás kezelésére és az ahhoz való alkalmazkodásra adott válaszát. A központ tájékoztatást nyújt a döntéshozók számára (ez a regionális éghajlat-változási adatok hivatalos adattára és elszámolóháza. Az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos projekteket dolgoz ki, képzéseket, tanácsadást és közös vállalkozási szolgáltatásokat szervez.  A központ éghajlatváltozással kapcsolatos szakpolitikai tanácsadást nyújt a CARICOM-tagállamoknak és az Egyesült Királyság karibi tengerentúli területeinek. A központ az UNFCCC Éghajlat-változási Alapjának (GCF) akkreditált regionális végrehajtó szerve (RIE).

Példák a 2014–2020-as időszakban finanszírozott projektekre.

AzInterreg programok a legkülső régiókban (2014–2020)című kiadvány bemutatja, hogy az INTERREG programok hogyan járultak hozzá a legkülső régiók regionális fejlődéséhez és a szomszédaikkal való szorosabb integrációhoz.

A CARIBE-COAST projekt (az éghajlatváltozással kapcsolatos part menti kockázatokkal foglalkozó karibi hálózat, 2018–2022) célja a nyomonkövetési és part menti kockázatmegelőzési megközelítések és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás összevonása, közös kialakítása és terjesztése. A projekt három célja: hidrodinamikai modellezési katalógus létrehozása a jelenlegi és jövőbeli veszélyek szimulációjához; a meglévő megfigyelőközpontok fejlesztése és a nyomon követés bevált gyakorlatainak megosztása egy közös protokoll alapján, valamint döntéstámogató eszközök biztosítása a természetes part menti kockázatok megelőzése érdekében.

A Ready Together projekt (2019–2022) a fokozott koordináció, az erőforrások összevonása és a kockázati kultúra kollektív előmozdítása révén megerősíti a regionális együttműködést a Karib-térségben a természeti veszélyek és az éghajlatváltozás jelentette fő kihívások kezelése érdekében. A projekt olyan átfogó, inkluzív és részvételen alapuló megközelítést támogat, amely biztosítja a természeti veszélyeknek és az éghajlatváltozás hatásainak kitett legkiszolgáltatottabb népesség szükségleteire való hatékony reagálást.

Ami az Indiai-óceán térségét illeti, a 2007–2013-as operatív program az 1. prioritási tengely („Fenntartható fejlődés”) keretében finanszírozást nyújtott a regionális polgári védelmi mechanizmus számára. Különösen a Réunionban működő Francia Vöröskeresztet támogatta az Indiai-óceán délnyugati részén felmerülő katasztrófakockázatok kezelésére irányuló regionális együttműködési program, valamint az azt követő cselekvési terv kidolgozásában.

Inspiráló Climate-ADAPT felhasználási esetek
Fedezze fel, hogy az ezen az oldalon megjelenített ismeretek hogyan ösztönözték a különböző kormányzati szinteken dolgozó szereplőket arra, hogy testre szabott megoldásokat dolgozzanak ki a különböző szakpolitikai és gyakorlati kontextusokban.

• Az Európai Unió Kutatási és Innovációs Főigazgatósága: A Climate-ADAPT használata az uniós kutatás- és innovációfinanszírozás menetrendjének meghatározásához szükséges alkalmazkodással kapcsolatos legújabb tudományos ismeretek felkutatására
• A Kárpátok: A Climate-ADAPT országspecifikus információinak felhasználása a Kárpátok transznacionális régió oldalának fejlesztéséhez és a nemzetközi alkalmazkodási politikákba való beépítéshez
• Pireneusi Éghajlatváltozási Megfigyelőközpont: A Climate-ADAPT transznacionális régiókról szóló oldalainak felhasználása a határokon átnyúló alkalmazkodási stratégia kidolgozásához a Pireneusokban