Alpesi tér

A régió országai

Az Alpok-űrprogram együttműködési területe kiterjed az Alpokra és a környező síkságokra, és nagyon különböző régiókat köt össze, amelyek magukban foglalják Svájc, Ausztria, Liechtenstein és Szlovénia egész területét, Franciaország nyugati részeit, Németország déli részeit és Olaszország északi régióit. A 2021–2027-es Interreg program együttműködési területe a 2014–2020-as Interreg program teljes területét felöleli, további hét németországi régióval. Itt látható a régi és az új határokat összehasonlító térkép.

Szakpolitikai keret

1.     Transznacionális együttműködési program

A 2021–2027 közötti időszakra szóló (az Európai Bizottság által 2022. május 5-én elfogadott) Interreg Alpesi Űrprogram célja a fenntartható gazdasági fejlődés és a társadalmi jóllét integrációjának előmozdítása, valamint kiemelkedő jellegének megőrzése. Támogatja a határokon átnyúló együttműködési projekteket, és elősegíti a közös transznacionális megoldásokat.

A program négy prioritást határoz meg:

• prioritás: Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens és zöld alpesi régió
• prioritás: Szén-dioxid-semleges és erőforrás-érzékeny alpesi régió
• prioritás: A zöld alpesi régiót támogató innováció és digitalizáció
• prioritás: Együttműködő irányítású és fejlett alpesi régió

Az éghajlatváltozást több alkalommal is az Alpok egyik fő hajtóerejeként és sajátos kihívásaként azonosították. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás az 1. prioritás által érintett célkitűzés, az alábbi egyedi célkitűzésen belül: „Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a katasztrófakockázat-megelőzés, valamint a reziliencia előmozdítása, figyelembe véve az ökoszisztéma-alapú megközelítéseket”. A program az Alpok-régió természeti, gazdasági és társadalmi rendszerei közötti kapcsolatokra összpontosító, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedések előmozdítását támogatja. A program részletesen a következőket támogatja: (1) a felkészültségre és alkalmazkodásra vonatkozó megoldások és kísérleti projektek, (2) megoldások és kísérleti projektek az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatás és a gyakorlati végrehajtás közötti szakadék áthidalására, (3) tudástranszfer-kezdeményezések, valamint (4) az éghajlatváltozás konkrét hatásainak mérésére és nyomon követésére szolgáló módszerek és eszközök. A program olyan kockázatmegelőzési és katasztrófavédelmi intézkedéseket is támogat, amelyek szorosan kapcsolódnak az éghajlatváltozáshoz.

A program és az EUSALP stratégiai céljai közötti koherenciát megerősítik a szén-dioxid-semleges és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens terület felé vezető út támogatása érdekében. A 4. prioritás keretében a program célja „a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása a makroregionális stratégiák és a tengeri medencékre vonatkozó stratégiák, valamint más területi stratégiák végrehajtása érdekében”. E tekintetben a program támogatja „az EUSALP irányítási struktúráján belüli együttműködési és szervezési folyamatok fokozására irányuló megoldások” kidolgozását és végrehajtását.

A 2014–2020-as időszakban (INTERREG V B) az éghajlatváltozás – bár az Alpok fő hajtóerejeként és sajátos kihívásaként került meghatározásra – nem képezte konkrét célkitűzések tárgyát, hanem horizontális témaként és olyan kérdésként szerepelt, amelyet minden projektben érvényesíteni kell. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás horizontális kérdésként kifejezetten említésre került a 3. prioritás („Élő alpesi térség”) keretében, amelynek célja a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság javítása. A 2014–2020-as program támogatta az Alpok-régióra vonatkozó uniós stratégiát is, beleértve annak a kockázatkezeléssel és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó 8. akciócsoportját. Finanszírozást biztosított irányítási struktúrájához az AlpGov projekten keresztül, valamint azáltal, hogy rendszeres projektpályázatokat írt elő a prioritások kezelésére és az EUSALP tematikus munkacsoportjai tevékenységeinek támogatására.

2.     Makrorégiós stratégiák

Az Alpok-régióra vonatkozó uniós stratégia (EUSALP) az alpesi államok és régiók közötti együttműködés megerősítésére és a közös kihívások hatékonyabb kezelésére irányuló közös kezdeményezésen alapul. Hét országot (Ausztria, Franciaország, Olaszország, Németország, Szlovénia, Liechtenstein és Svájc) és 48 régiót érint. Kicsit nagyobb területet fed le, mint az ASP. Az EUSALP célja az Alpok-specifikus kihívások kezelése, mint például a fejlődés és a környezetvédelem közötti egyensúly megteremtése, a versenyképesség fokozása és a területi egyenlőtlenségek csökkentése.

Az alkalmazkodás a 8. akciócsoport (kockázatirányítással foglalkozó akciócsoport) két fő témájának egyike. Jelenlegi (2019 közepéig szóló) középtávú munkatervének közös célja, hogy feltérképezze, elemezze és javítsa az irányítási mechanizmusokat a természeti veszélyek kezelése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás területén, beleértve a két szakpolitikai terület közötti fokozott koherenciát is. A tervezett eredmények tanulmányok, a bevált gyakorlatok példái és a kockázatkezelésre, az alkalmazkodás irányítására, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a katasztrófakockázat-csökkentés általános érvényesítésére vonatkozó szakpolitikai fejlesztési lehetőségek. Ezen eredmények célja, hogy megnyissák az utat a hatékonyabb és jobban összehangolt irányítási megközelítések előtt az alpesi makrorégióban. A cselekvési csoport további célja a CAPA – az Alpok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásával foglalkozó platform – transznacionális online portál kiépítése, előmozdítása és fenntartása. A 2016–2019-es és a 2020–2022-es időszakban a CAPA-t az AlpGov 1 és az AlpGov 2 Interreg Alpine Space projekt (azAlpok-régióra vonatkozó uniós stratégia alpesi kormányzási mechanizmusainak végrehajtása)finanszírozta.

Az EUSALP cselekvési terve többek között ösztönzi egy átfogó sebezhetőségi értékelésen alapuló és a meglévő nemzeti alkalmazkodási stratégiákkal összhangban lévő alpesi alkalmazkodási stratégia és cselekvési terv kidolgozását. Az éghajlatváltozás hatásai és az ahhoz való alkalmazkodás az ökológiai konnektivitás és a természeti erőforrások témáihoz is kapcsolódik, beleértve a víz- és talajgazdálkodást is. Az alkalmazkodással kapcsolatos ágazatközi kérdésekkel (pl. zöld infrastruktúra, aszályok, vízkereslet és -kínálat kezelése) bizonyos mértékig foglalkoznak a megfelelő akciócsoportok tevékenységei.

Az alpesi régió egyes területei átfedésben vannak más makrorégiókkal, amelyek stratégiáiban releváns információk szerepelhetnek. Ezek a dunai makrorégió és az adriai- és jón-tengeri makrorégió.

3.     Nemzetközi egyezmények és egyéb együttműködési kezdeményezések

Az 1991-ben elfogadott Alpesi Egyezmény az alpesi országok (Ausztria, Franciaország, Németország, Olaszország, Liechtenstein, Monaco, Szlovénia és Svájc) és az EU közötti, az Alpok fenntartható fejlődéséről és védelméről szóló nemzetközi szerződés. Az Alpesi Egyezmény végső célja az Alpok közös örökségének fejlesztése és megőrzése a jövő generációi számára a nemzeti, regionális és helyi hatóságok transznacionális együttműködése révén.

Az Alpesi Egyezmény keretében az „Éghajlatsemleges és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Alpok 2050”című (2019) nyilatkozat (Innsbrucki Nyilatkozat)megerősíti azt a célkitűzést, hogy az európai és nemzetközi rendelkezésekkel összhangban 2050-ig törekedni kell az Alpok klímasemlegességére és éghajlatváltozással szembeni rezilienciájára. Emellett az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés a 2017–2022-es többéves munkaprogram 6 prioritásának egyike. A szerződő felek, a megfigyelők és az egyezmény tematikus munkacsoportjai rendszeresen dolgoznak az alkalmazkodás ágazatközi vonatkozásain. Számos konkrét transznacionális szintű eredményt hoztak létre, többek között nyilatkozatokat és iránymutatásokat, munkaértekezleteket és kísérleti projekteket, amelyek gyakran hozzájárulnak az éghajlat-politikai cselekvési tervben meghatározott intézkedések végrehajtásához. Az Alpesi Éghajlat-változási Testületet (ACB) 2016-ban hozták létre az egyezmény keretében, és kidolgozta a 2050-re vonatkozó alpesi éghajlat-politikai célrendszert és a 2.0. éghajlat-politikai cselekvési tervet. E terv átfogó célja, hogy az Alpokat klímasemleges és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens régióvá alakítsa át (lásd alább az alkalmazkodási stratégiákról és tervekről szóló szakaszt).

Az egyezmény jól megalapozott transznacionális megfigyelői hálózattal rendelkezik, amely számos releváns kormányzati és nem kormányzati ernyőszervezetet foglal magában, amelyek az Alpesi Egyezmény tevékenységi területein tevékenykednek,^{beleértve az éghajlatváltozáshoz} való alkalmazkodást is.

Az Alpesi Egyezmény és az EUSALP szervei hozzájárulnak az alkalmazkodással kapcsolatos ismeretek transznacionális létrehozásához és átadásához. Az Alpesi Egyezmény munkaeredményeinek kiemelkedő példái közé tartozik az „Alpesistratégia az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásért a természeti veszélyek területén” (2013), az „Iránymutatásokaz éghajlatváltozáshoz való helyi szintű alkalmazkodáshoz az Alpokban” (2014), az „Összefoglaló jelentés – Helyzetértékelés mint az Alpok Klímatanácsa tevékenységei meghatározásának alapja”(2017, 2019-ben frissítve), valamint az „Aszályokkalvaló szembenézés az alpesi régióban” című jelentés. Tapasztalatok, megközelítések és közös kihívások(2018) és az Alpok helyzetéről szóló hetedik jelentés: Natural Hazard Risk Governance (Természetikockázat-irányítás) (2019).

4.      Alkalmazkodási stratégiák és tervek

A 2050-re vonatkozó alpesi éghajlat-politikai célrendszert az Alpesi Éghajlat-változási Testület (ACB) dolgozta ki, és a XV. Alpesi Konferencia 2019-ben fogadta el. Konkrét célokat határoz meg az Alpesi Egyezmény tíz különböző tevékenységi ágazatában és két transzverzális/horizontális cselekvési területen. Integrált megközelítés révén növeli az alpesi szintű együttműködés hozzáadott értékét az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás terén. Ennek keretében az ACB aktualizálta az (eredetileg 2009-ben kidolgozott) éghajlat-politikai cselekvési tervet, amely az alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás mérséklésére egyaránt kiterjed. Az új éghajlat-politikai cselekvési terv 2.0 prioritásként kezeli a 2050-re vonatkozó alpesi éghajlat-politikai célrendszer végrehajtására irányuló konkrét intézkedéseket, a középtávú (öt–tízéves) távlatra összpontosítva. Részletes végrehajtási útvonalakat javasol tíz ágazat számára, amelyeket az érdekelt felekkel és az Alpesi Egyezmény tematikus munkacsoportjaival közösen dolgoznak ki. Az ACB nyomon követi az útvonalak általános végrehajtását, és rendszeresen közli az eredményeket. Létrejött egy közösségi platform (az Alpok éghajlata 2050), amely biztosítja a kapcsolatot a végrehajtás és a 2050-re vonatkozó éghajlat-politikai célrendszer célkitűzései között.

Példák a 2014–2020-as időszakban finanszírozott projektekre

Az Interreg ALPS által finanszírozott AlpGov2 projekt (2020–2022) megerősíti az EUSALP irányítási struktúráit és mechanizmusait, figyelembe véve cselekvési tervének valamennyi témáját, az előző AlpGov 1-et követően.

A GoApply (Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás többdimenziós irányítása a politikai döntéshozatalban és gyakorlatban, 2016–2019) közvetlenül a C3-Alps (2007–2013) által kezdeményezett transznacionális politikaalkotói hálózatból fejlődött ki. A GoApply választ ad a többszintű kormányzással kapcsolatos kihívásokra, akadályokra és hiányosságokra, amelyekkel jelenleg valamennyi alpesi ország szembesül a nemzeti alkalmazkodási stratégiáinak a gyakorlatba való átültetésére irányuló erőfeszítései során. A projekt célja az volt, hogy több szinten és ágazatban megerősítse az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás irányításához és végrehajtásához szükséges kapacitásokat. Az eredményeket országjelentésekben (Ausztria, Németország, Olaszország, Svájc) közlik, és transznacionális összefoglaló jelentésben foglalják össze. A jelentés bemutatja a továbbfejlesztett alpesi többszintű alkalmazkodási kormányzás tudásalapját, valamint a sikertényezők, akadályok, levont tanulságok, bevált gyakorlatok példái és fejlesztési lehetőségek portfólióját.

ALPTREES (A nem őshonos fák fenntartható használata és kezelése az alpesi régióban, 2019–2022) segít megerősíteni a természeti erőforrások fenntartható használatát azáltal, hogy előrejelzi a nem őshonos fák jelenlegi és potenciális eloszlását az éghajlatváltozási forgatókönyvek szerint. A projekt várhatóan technikai iránymutatásokat nyújt az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos döntéshozatali eszközökhöz és tervezéshez annak érdekében, hogy az EUSALP teljes területén biztosítsa a zöld infrastruktúra, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos funkciók és az ökoszisztéma-szolgáltatások jövőjét.

Az alpesi térség támaszkodhat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó transznacionális együttműködési projektek széles körű tapasztalataira is, amelyeket az előző, 2007–2013-as INTERREG programozási időszakban finanszíroztak, például a CLISP, az AdaptAlp vagy a C3-Alps projektek esetében.

Inspiráló Climate-ADAPT felhasználási esetek
Fedezze fel, hogy az ezen az oldalon megjelenített ismeretek hogyan ösztönözték a különböző kormányzati szinteken dolgozó szereplőket arra, hogy testre szabott megoldásokat dolgozzanak ki a különböző szakpolitikai és gyakorlati kontextusokban.

• Az Európai Unió Kutatási és Innovációs Főigazgatósága: A Climate-ADAPT használata az uniós kutatás- és innovációfinanszírozás menetrendjének meghatározásához szükséges alkalmazkodással kapcsolatos legújabb tudományos ismeretek felkutatására
• A Kárpátok: A Climate-ADAPT országspecifikus információinak felhasználása a Kárpátok transznacionális régió oldalának fejlesztéséhez és a nemzetközi alkalmazkodási politikákba való beépítéshez
• Pireneusi Éghajlatváltozási Megfigyelőközpont: A Climate-ADAPT transznacionális régiókról szóló oldalainak felhasználása a határokon átnyúló alkalmazkodási stratégia kidolgozásához a Pireneusokban