Földközi-tenger medencéje (KÖVETKEZŐ)

A régió országai

Algéria, Ciprus, Egyiptom, Franciaország, Görögország, Izrael, Olaszország, Libanon, Jordánia, Málta, Palesztina, Portugália, Spanyolország, Tunézia és Törökország.

Szakpolitikai keret

1.     Transznacionális együttműködési program

A 2023-ban jóváhagyott Interreg NEXT Földközi-tenger medencéjére vonatkozó program (NEXTMED)együttműködési kerete az Interreg-Med stratégia kidolgozásából ered, amelynek célja a nem uniós országok bevonása valamennyi földközi-tengeri partszakaszra.

Így kiegészíti és kibővíti a 2014–2020-as Interreg MED program megközelítését, amely az Interreg EURO MED (2021–2027) nyomonkövetési program révén továbbra is kulcsfontosságú pillére marad az e makrorégióban folytatott uniós együttműködésnek. Emellett az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) határokon átnyúló együttműködési programjaira (2007–2013 és 2014–2020) is épít.

Az Európai Unió kohéziós politikájának keretében az Interreg NEXT MED 2027 végéig támogatja a régiók és országok közötti euromediterrán együttműködést ezen a területen. A NEXT MED az Interreg külső dimenziójának „transznacionális együttműködés” elnevezésű B. ágához tartozik. „Az Interreg NEXT MED célja, hogy a kiegyensúlyozott, hosszú távú, széles körű együttműködés és a többszintű kormányzás támogatásával hozzájáruljon az intelligens, fenntartható és méltányos fejlődéshez mindenki számára a Földközi-tenger medencéjében. A program küldetése olyan együttműködési projektek finanszírozása, amelyek a földközi-tengeri térség közös társadalmi-gazdasági, környezeti és irányítási kihívásaival foglalkoznak, például a fejlett technológiák elterjedésével, a kkv-k versenyképességével és a munkahelyteremtéssel, az energiahatékonysággal, a fenntartható vízgazdálkodással, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, a körforgásos és erőforrás-hatékony gazdaságra való átállással, az oktatással és képzéssel, valamint az egészségügyi ellátással” (az EniCBC MED honlapja).

A KÖVETKEZŐ MED program a következő négy prioritásra terjed ki:

• prioritás: versenyképesebb és intelligensebb földközi-tengeri térség;
• prioritás: Zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és reziliens földközi-tengeri térség;
• prioritás: Szociálisabb és befogadóbb földközi-tengeri térség;
• prioritás: Jobb együttműködésirányítás a földközi-tengeri térségben.

A NEXT MED program „Zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és reziliens földközi-tengeri térség” elnevezésű 2. prioritása az éghajlat- és környezetvédelmi politikákra összpontosít. A program költségvetésének 42%-át (96,9 milliárd eurót) erre a prioritásra különítik el. E prioritás konkrét célkitűzései közül a második és a harmadik releváns az alkalmazkodás szempontjából:

• Az energiahatékonyság előmozdítása és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése
• Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a katasztrófakockázat-megelőzés, valamint az ökoszisztéma-alapú megközelítéseket figyelembe vevő reziliencia előmozdítása
• A vízhez való hozzáférés és a fenntartható vízgazdálkodás előmozdítása
• A körforgásos és erőforrás-hatékony gazdaságra való átállás előmozdítása.

E tekintetben a program támogatni fogja a transznacionális együttműködést az éghajlatváltozás környezetre, gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatásaival kapcsolatos tudatosság növelése érdekében. Az intézkedések várhatóan kedvező környezetet teremtenek a közigazgatási és döntéshozó szervek számára, mivel javítják az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, a katasztrófakockázatok csökkentését és a reziliencia fokozását egy többszintű és több ágazatra kiterjedő irányítási rendszerben.

2.     Makrorégiós stratégiák

Széles mediterrán perspektívában a mediterrán országok egy csoportja (Horvátország, Szlovénia, Albánia, Montenegró, Görögország, Olaszország, utóbbi kettő szintén a Földközi-tenger medencéjének része) szerepel az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiában (EUSAIR), amely a teljes ADRION együttműködési területet lefedi. Az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós adriai- és jón-tengeri stratégiával kapcsolatos további információkért látogasson el az adriai- és jón-tengeri régióweboldalára.

3.     Nemzetközi egyezmények és egyéb együttműködési kezdeményezések

A Földközi-tenger szintjén a környezetvédelem terén (beleértve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást is) transznacionális szinten folytatott együttműködést a barcelonai egyezmény és a kapcsolódó jegyzőkönyvek keretében formalizálják.

A térségben folytatott nemzetközi együttműködés széles fóruma az Unió a Mediterrán Térségért, amely széles körű kormányközi euromediterrán szervezet, amely az Európai Unió valamennyi országát, valamint a Földközi-tenger déli és keleti térségének 16 országát tömöríti.

Hasonlóképpen, a WESTMED kezdeményezés kiterjed a Földközi-tenger nyugati medencéjének országai közötti, a fenntartható kék növekedéssel kapcsolatos együttműködésre mind a déli (Algéria, Mauritánia, Marokkó, Málta, Tunézia), mind az északi (Olaszország, Spanyolország, Franciaország) partoktól.

Az Európai Unió és déli szomszédságbeli partnerei közötti stratégiai partnerség újraindítása és megerősítése érdekében a 2021-ben elindított,a földközi-tengeri térségre vonatkozó új menetrend azt javasolja, hogy a Földközi-tenger partjainál egyesítsék erőiket az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint a zöld és digitális kettős átállás felgyorsítása érdekében. Öt szakpolitikai területre összpontosít: i. az emberi fejlődés, a jó kormányzás és a jogállamiság; reziliencia, jólét és digitális átállás; iii. béke és biztonság; iv. migráció és mobilitás, valamint v. zöld átállás. A tervet a déli szomszédokra vonatkozó célzott gazdaságélénkítési beruházási terv támogatja (a 2021–2027-es időszakra legfeljebb 7 milliárd EUR), amely az életkörülmények javítására és a Covid19 utáni igazságos helyreállításra összpontosít. Ami az éghajlatváltozás elleni fellépést és az ahhoz való alkalmazkodást illeti, a menetrendnek konkrét célkitűzései vannak az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a vízkészletek védelme tekintetében. Az együttműködési kezdeményezésekről további információk találhatók a földközi-tengeri térségről szóló oldalon és az adriai- és jón-tengeri térségről szóló oldalon.

4.      Alkalmazkodási stratégiák és tervek

A földközi-tengeri térség szintjén nem adtak ki alkalmazkodási stratégiákat és terveket. Konkrétan az INTERREG transznacionális együttműködés vagy az együttműködés egyéb formái keretében nem dolgoztak ki a földközi-tengeri térségre vonatkozó alkalmazkodási stratégiákat és terveket. 2016-ban azonban a Barcelonai Egyezmény szerződő feleinek 19. ülése (COP19) jóváhagyta „Azéghajlatváltozáshoz való regionális alkalmazkodás kerete a földközi-tengeri tengeri és part menti területek számára” című dokumentumot. A dokumentum célja, hogy közös regionális stratégiai megközelítést alakítson ki az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási kapacitás növelése érdekében.

Ezenkívül az Interreg NEXT-MED programdokumentumban szereplő néhány stratégiai pont a következő fő prioritásokat határozza meg az alkalmazkodásra a NEXT MED területen:

• az éghajlatváltozás többrétegű és bonyolultan összekapcsolt hatásainak jobb megértése, ahelyett, hogy azokat független ágazati kérdések sorozataként értelmeznék;
• fejlessze az országok közötti együttműködést az éghajlatváltozás jelentette veszélyekre adott, nemzetközileg koordinált válaszok tekintetében – mivel a Covid19 rávilágított arra, hogy a nem koordinált nemzeti intézkedések nem megfelelőek a globális fenyegetésekkel szemben.
• a polgári védelmi kockázatmegelőzési és katasztrófareagálási ügynökségek reagálási képességének javítása: „Fokozni kell az együttműködést és a kapacitást a közös telepítésre irányuló kísérleti projektek és demonstrációs eljárások révén, igazolni kell a koncepciót és fokozni kell az innovációt”.
• a katasztrófareagálási megközelítés kiegészítése költséghatékonyabb stratégiákkal, például olyan előkészítő intézkedésekkel, mint az ökoszisztéma-alapú megközelítések és az elővigyázatossági tervezés.

Ugyanez a dokumentum különös hangsúlyt fektet a vízre, rámutatva arra, hogy javítani kell a víz minőségét, rezilienciáját és a vízgazdálkodást, amely a terület kulcsfontosságú erőforrása, és az éghajlatváltozás miatt valószínűleg szűkösebbé válik. A dokumentum különösen olyan szakpolitikai intézkedésekre szólít fel, amelyek célja a releváns technológiák átadása és a helyi igényekhez való igazítása, valamint a releváns technológiák kísérleti projektek révén történő elterjedésének növelése „technikai, pénzügyi és környezeti előnyeik bemutatása érdekében”. Kéri továbbá egy olyan keret létrehozását, amely meghatározza a megfelelő ösztönzőket, valamint intelligens fogyasztásmérést és vízárazást alkalmazó, megfelelő szabályozásokat és nyomonkövetési rendszereket vezet be anélkül, hogy összeütközésbe kerülne a helyi szakpolitikákkal és szabályozási keretekkel. 

Eddig még nem került sor konkrét alkalmazkodási célok elérésére irányuló konkrét intézkedésekre. A vízkészletek területén azonban szélesebb körű fellépésekre került sor az ENI CBC MED program keretében finanszírozott projektek révén (lásd a következő szakaszt).

Példák az ENI CBC MED program 2014–2020-as időszakban finanszírozott projektjeire

Az Interreg Next-MED keretében új projektek kidolgozása még folyamatban van, de vannak olyan releváns projektek, amelyeket az előző program, nevezetesen az ENI CBC MED keretében finanszíroztak. Ezek a projektek elsősorban a szűkös vízkészletek intelligens és nem hagyományos felhasználására összpontosítanak. 

MEDISS (Földközi-tengeri integrált vízellátási rendszer, 2019–2023). Országok: Palesztina, Olaszország, Jordánia, Tunézia; ENI CBC MED programprojekt.

A MEDISS innovatív megoldásokat tesztel a kezelt szennyvíz használata és a brakkvíz sótalanítása terén. A végfelhasználókat célzó konkrét tudatosságnövelő kezdeményezések megkérdőjelezhetik a nem hagyományos vízkészletekkel (NCWR) szembeni vonakodásukat, és kiképezhetik őket a bevált mezőgazdasági gyakorlatokra. Hosszabb távon a projekt várhatóan hozzájárul az édesvízre nehezedő stressz, valamint a vízellátás költségeinek csökkentéséhez, miközben növeli a termelékenységet és a termények diverzifikációját, és ezáltal a mezőgazdasági termelők élelmezésbiztonságát és jövedelmét. 

MEDWAYCAP (The MEDiterranean pathWAY for innovation CAPitalisation towards an urban-rural integrated development of non-conventional water resources, 2021–2023), Országok: Görögország, Olaszország, Egyiptom, Málta, Palesztina, Tunézia, Jordánia.

A MEDWAYCAP előmozdítja a kihívások által vezérelt együttműködést és a folyamatos, határokon átnyúló párbeszédet, amelyet a regionális/nemzeti szintű hatóságok és politikai döntéshozók tudatosságának növelése, a kapacitásépítés, az információkhoz való könnyű hozzáférés és a nem hagyományos vízkészletek (NCWR) területén a kölcsönös tanulás eszközeinek használata támaszt alá. A cél a helyi vízválságok enyhítéséhez való hozzájárulás az NCWR-technikákkal, -kezeléssel, -tervezéssel és a területi szinten háztartási és mezőgazdasági célokra történő újrafelhasználáshoz szükséges készségekkel kapcsolatos legkorszerűbb ismeretek átadásával.

MENAWARA (Nem hagyományos víz-újrafelhasználás a mezőgazdaságban a földközi-tengeri országokban, 2019–2023). Országok: Olaszország, Palesztina, Jordánia, Tunézia, Spanyolország.

A MENAWARA megoldásokat keres a vízkészletek növelésére a vízelvezetés és a szennyvíz újrahasznosításával, a vízveszteségek lecsapolásával, a vízhasználati gyakorlatok racionalizálásával és a nemzeti és nemzetközi tervekkel összhangban lévő irányítási modellek kialakításával. A projekt célja a vízhez való hozzáférés javítása a kiegészítő öntözésként újrahasznosítandó szennyvíz kezelése révén, valamint a kormányzati intézmények, az ágazatban működő nem állami szereplők, a technikusok és a mezőgazdasági termelők kapacitásának megerősítése.

NAWAMED (Természetalapú megoldások a háztartási víz újrafelhasználására a Földközi-tengeren; 2019–2023) Országok: Olaszország, Tunézia, Jordánia, Málta, Libanon.

Az egy főre jutó háztartási vízfelhasználás drasztikusan csökkenthető a nem hagyományos vízkészletek nem élelmezési célokra történő felhasználásával. A szürkevíz (és ha rendelkezésre áll, az esővíz) újra felhasználható WC-öblítésre és öntözésre, de decentralizált kezelési rendszerek bevezetését igényli, amelyek egy vagy néhány épületet szolgálnak ki. A NAWAMED célja a városi vízgazdálkodási gyakorlat megváltoztatása innovatív, fenntartható és alacsony költségű kezelési technológiák révén. Ezeket decentralizált módon kell alkalmazni annak érdekében, hogy az ivóvíz használatát jó minőségű NCW-vel helyettesítsék.

PROSIM (A fenntartható öntözéskezelés és a nem hagyományos vízhasználat előmozdítása a Földközi-tengeren, 2019–2023). Országok: Olaszország, Jordánia, Libanon, Tunézia, Spanyolország.

A vízkeresletre és az öntözési kínálatra összpontosítva a PROSIM a földközi-tengeri térségre jellemző vízügyi kérdéseket vizsgálja, például a vízveszteséget, a hatékony vízgazdálkodási tervek végrehajtásához szükséges korlátozott intézményi kapacitást és a korszerű megoldások ismeretének hiányát a gazdaságok szintjén. A projekt várhatóan olyan innovatív megoldásokat hoz, amelyek ötvözik a vízfelhasználás hatékonyságát és az NCW-t. Segítenie kell továbbá a helyi kapacitások kiépítését e megoldások elfogadása és bővítése, valamint a határokon átnyúló kapacitásépítés, továbbá a jobb vízgazdálkodásra vonatkozó ütemtervek és tervek kidolgozása érdekében.

Inspiráló Climate-ADAPT felhasználási esetek
Fedezze fel, hogy az ezen az oldalon megjelenített ismeretek hogyan ösztönözték a különböző kormányzati szinteken dolgozó szereplőket arra, hogy testre szabott megoldásokat dolgozzanak ki a különböző szakpolitikai és gyakorlati kontextusokban.

• Az Európai Unió Kutatási és Innovációs Főigazgatósága: A Climate-ADAPT használata az uniós kutatás- és innovációfinanszírozás menetrendjének meghatározásához szükséges alkalmazkodással kapcsolatos legújabb tudományos ismeretek felkutatására
• A Kárpátok: A Climate-ADAPT országspecifikus információinak felhasználása a Kárpátok transznacionális régió oldalának fejlesztéséhez és a nemzetközi alkalmazkodási politikákba való beépítéshez
• Pireneusi Éghajlatváltozási Megfigyelőközpont: A Climate-ADAPT transznacionális régiókról szóló oldalainak felhasználása a határokon átnyúló alkalmazkodási stratégia kidolgozásához a Pireneusokban