Adriai- és jón-tengeri

A régió országai

Az adriai- és jón-tengeri együttműködési térség az Adriai- és a Jón-tengerrel határos európai országokra terjed ki. A 2021–2027-es együttműködési terület magában foglalja a korábbi Interreg program teljes területét (Görögország, Horvátország és Szlovénia teljes kiterjesztése, tizenkét olasz régió és két tartomány, valamint Albánia, Montenegró, Szerbia, Bosznia-Hercegovina nem uniós országai), beleértve az Észak-macedón Köztársaságot is. A régi és az új határokat összehasonlító térkép itt tekinthető meg.

Szakpolitikai keret

1. Transznacionális együttműködési program

A végül 2022. november 30-án jóváhagyott Interreg VI B „IPA ADRION Program (2021–2027)” célja az adriai- és jón-tengeri térség fenntartható gazdasági és társadalmi jólétének előmozdítása. Támogatja a növekedést és a munkahelyteremtést azáltal, hogy javítja a régiók vonzerejét, versenyképességét és összekapcsoltságát, miközben megőrzi a környezetet, valamint egészséges és kiegyensúlyozott tengeri és part menti ökoszisztémákat biztosít. A 2021–2027-es időszakban az IPA-ADRION négy prioritásra összpontosított:

• Prioritás: 1 – Az intelligensebb adriai- és jón-tengeri régió támogatása
• Prioritás: 2 – A zöldebb és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliensebb adriai- és jón-tengeri régió támogatása
• Prioritás: A szén-dioxid-semleges és jobban összekapcsolt adriai- és jón-tengeri régió támogatása
• Prioritás: Az adriai- és jón-tengeri régió kormányzásának támogatása

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással elsősorban a 2. prioritás és annak RSO2.4 sz. egyedi célkitűzése (Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a katasztrófakockázat-megelőzés előmozdítása, reziliencia az ökoszisztéma-alapú megközelítések figyelembevételével) foglalkozik. A program várhatóan a természet helyreállítását és a zöld infrastruktúra előmozdítását célzó intézkedések révén is fokozza az alkalmazkodást az RSO2.7. sz. egyedi célkitűzés (A természet, a biológiai sokféleség és a zöld infrastruktúra védelmének és megőrzésének fokozása, többek között a városi területeken, valamint a szennyezés valamennyi formájának csökkentése) teljesítése érdekében.

E tekintetben az IPA ADRION hozzá fog járulni az éghajlatváltozás kezelésére, valamint a természeti és ember okozta katasztrófák megelőzésére irányuló közös transznacionális és makroregionális intézkedések létrehozásához, a természet megőrzését kulcsfontosságú elemnek tekintve.

A 2014–2020-as programozási időszakban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást a 2.2. sz. egyedi célkitűzés („A környezeti sebezhetőség, a széttagoltság transznacionális kezelésére és az ökoszisztéma-szolgáltatás megőrzésére irányuló kapacitás növelése az ADRION területén”) részeként a 2. prioritási tengely keretében vették figyelembe. E célkitűzés révén az ADRION hozzájárult a környezetvédelem, a biológiai sokféleség kezelése, az ökoszisztéma-szolgáltatások és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás közös értelmezésének javításához a régióban.

Ezenkívül az Olaszország–Horvátország határokon átnyúló együttműködési program nagy jelentőséggel bír az adriai- és jón-tengeri régió számára. Együttműködési területe (25 olaszországi tartomány és 8 horvátországi megye) az Adriai-tenger alrégiójának jelentős részét fedi le. Az Interreg Olaszország–Horvátország határokon átnyúló együttműködési program (2021–2027) megemlíti azt a szándékot, hogy javítani kell a programok közötti koordinációt az ADRION programmal és az adriai- és jón-tengeri térség más határokon átnyúló programjaival. A programok közötti koordinációra a földközi-tengeri térség egészében is törekedni kell. A program a kék gazdaságra összpontosít, kihasználva a korábbi együttműködési tapasztalatokat és erősebb szinergiákat teremtve az EUSAIR-rel. A zöld és reziliens közös környezet (2. prioritás) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a katasztrófakockázatok megelőzésére terjed ki.

2. Makrorégiós stratégiák

Az ADRION együttműködési terület egybeesik az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiával (EUSAIR). Az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia általános célkitűzése a régió gazdasági és társadalmi jólétének és növekedésének előmozdítása a régió vonzerejének, versenyképességének és összekapcsoltságának javítása révén. A stratégia négy uniós tagállammal (Horvátország, Görögország, Olaszország, Szlovénia) és hat nem uniós országgal (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, San Marino, Szerbia) járul hozzá a Nyugat-Balkán további integrációjához. Az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia a régió szárazföldi és tengeri erőforrásaira egyaránt összpontosít. Négy tematikus pillérre épül, amelyek a régió legfontosabb kihívásait és lehetőségeit képviselik: (1) Kék növekedés, (2) A régió összekapcsolása, (3) Környezetminőség, (4) Fenntartható turizmus. A közös környezeti erőforrásokkal való közös gazdálkodásra, valamint az éghajlatváltozással és a katasztrófakockázat-kezeléssel kapcsolatos kérdésekre irányuló együttműködés az adriai- és jón-tengeri régió fenntartható fejlődése szempontjából kulcsfontosságú kihívásokkal foglalkozik. Az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, valamint a katasztrófakockázat-kezelés olyan horizontális témák, amelyek az EUSAIR stratégia mind a négy pillére szempontjából relevánsak. A stratégiát a 2020. évi cselekvési terv egészíti ki (SWD(2020). A stratégia ugyanezen négy pillére szerint felépített 2014. évi terv helyébe lép. A terv a stratégia mind a négy pillére tekintetében témákat, intézkedéseket és projekteket határoz meg. A „Környezetminőség” pillér keretében végrehajtott intézkedések várhatóan hozzájárulnak az éghajlatváltozás tengeri és szárazföldi ökoszisztémákra gyakorolt hatásának minimalizálásához.

3. Nemzetközi egyezmények és egyéb együttműködési kezdeményezések

A barcelonai egyezmény és a kapcsolódó jegyzőkönyvek keretében a környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást is) terén transznacionális szinten folytatott együttműködés az egész földközi-tengeri térségre kiterjedően hivatalossá válik.

Az EU évek óta finanszíroz célzott regionális együttműködési kezdeményezéseket a balkáni országokat támogató környezetvédelmi és éghajlat-politikai területen. Némelyikük jelenleg az adriai- és jón-tengeri régióhoz is tartozik. A Regionális Környezetvédelmi Hálózat a Csatlakozásért projekt (RENA 2010–2013) hozzájárult a Nyugat-Balkán környezeti és éghajlati javulásához, valamint a régió uniós normákhoz való közelítéséhez. A környezetvédelmi és éghajlat-politikai regionális csatlakozási hálózat (ECRAN 2013–2016) tovább erősítette a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek közötti regionális együttműködést. Ezt jelenleg az EU környezetvédelmi partnerségi csatlakozási programja (EPPA 2019–2022) és az IPA II kedvezményezettjei számára az éghajlat-politikai fellépéshez nyújtott uniós támogatás követi – „Átállás az alacsony kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens gazdaságra (TRATOLOW 2020–2023). Támogatja a nyugat-balkáni partnerek uniós integrációját a környezetvédelem és az éghajlat-politika területén. A TRATOLOW 4. munkacsoportja kifejezetten az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozik. Segíti a nyugat-balkáni országok nemzeti és regionális alkalmazkodási tervezését és intézkedéseit.

A Közép-európai Kezdeményezés (CEI) 17 tagállam regionális kormányközi fóruma Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában. Magában foglalja az adriai- és jón-tengeri régió valamennyi országát (kivéve Görögországot). A regionális együttműködés révén előmozdítja az európai integrációt és a fenntartható fejlődést. A CEI munkája két fő cél elérésére összpontosít: Zöld növekedés & Just Societies. Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia fokozása szerepel a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekre vonatkozó cselekvési terv célkitűzései között, „A zöld növekedés ösztönzése” című 1. cél keretében.

Nyolc adriai- és jón-tengeri ország (Olaszország kivételével valamennyi) Bulgáriával, Magyarországgal, Moldovával, Romániával és Törökországgal, valamint az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezménnyel (UNCCD) és a Meteorológiai Világszervezettel (WMO) működik együtt a Délkelet-európai Aszálykezelő Központ (DMCSEE) keretében. A központ koordinálja és elősegíti az aszálykockázat-kezelési eszközök és politikák kidolgozását, értékelését és alkalmazását Délkelet-Európában azzal a céllal, hogy javítsa a felkészültséget és csökkentse az aszály hatásait ebben a régióban.

4. Alkalmazkodási stratégiák és tervek

Az adriai- és jón-tengeri régió sajátos összefüggésében eddig nem dolgoztak ki alkalmazkodási stratégiákat és terveket. A Barcelonai Egyezmény szerződő feleinek 19. ^ülésén (COP19) jóváhagyott, a földközi-tengeri tengeri és part menti területekre vonatkozó, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás regionális kerete e konkrét régió szempontjából is releváns.

Példák a 2014–2020-as időszakban finanszírozott projektekre

Az ADRION 2014–2020 program által finanszírozott I-STORM (Integrált tengeri viharkezelési stratégiák) projekt (2018–2019) közös infrastruktúrákon és eszközökön keresztül javította a tengeri viharokra és a kapcsolódó hatásokra (part menti áradások, erózió és ebből következően a part menti ökoszisztémákra és infrastruktúrákra gyakorolt hatások) vonatkozó adatok, előrejelzések és ismeretek megosztását. A projekt iránymutatásokat dolgozott ki az adatok és előrejelzések korai előrejelzési és beavatkozási eljárásokra való lefordításához, valamint stratégiát dolgozott ki az ADRION-medence nemzeti/regionális kulcsszereplői számára. Mindkét dokumentum az adatok és előrejelzések kezelésének, valamint a kapcsolódó korai előrejelző eljárásoknak a leghatékonyabb módját javasolta. Ezenkívül a projekt kifejlesztette az I-STORMS alkalmazást okostelefonokhoz és táblagépekhez, valamint az I-STORMS webes integrált rendszert (IWS). Az IWS az adatok és információk megosztására és integrálására szolgáló online eszköz, amely elősegíti a partnerek közötti együttműködést az adriai- és jón-tengeri térség tengeri viharkockázataira való jobb reagálás érdekében. A projekt állandó együttműködési táblázatot kezdeményezett, amely biztosítja, hogy a párbeszéd a projekt lezárása után is folytatódjon. Célja, hogy elősegítse a part menti területek előtt álló jelenlegi kihívások közös megértését, valamint előmozdítsa a koordinációt és a know-how megosztását.

Az adriai- és jón-tengeri régió nagy részét lefedő egyéb releváns projekteket az Olaszország–Horvátország határokon átnyúló együttműködési program (2014–2020) finanszírozta, és azokat az alábbiakban ismertetjük. Közülük három (ADRIADAPT, RESPONSe és ADRIACLIM) támogatást nyújtott a helyi hatóságoknak alkalmazkodási tervek és stratégiák kidolgozásához az adriai- és jón-tengeri régió part menti és városi területein.

Az ADRIADAPT (Rezilienciával kapcsolatos információs platform az adriai-tengeri városok számára, 2019–2021) előmozdította a helyi és regionális rezilienciát. Elősegítette az adriai- és jón-tengeri térségben az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó megfelelő tervezési lehetőségek azonosításához szükséges tudásbázis fejlesztését. A projekt keretében létrejött az Adriadapt rezilienciaplatform, amely a helyi önkormányzatokkal közösen tesztelt klímatervezési eszközökkel és ismeretekkel rendelkezik. Támogatta továbbá a helyi éghajlat-politikai információkat és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciára vonatkozó terveket.

A RESPONSe (Stratégiák az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra az adriai-tengeri régiókban, 2019–2021) lehetővé tette a helyi politikai döntéshozók számára, hogy lehetővé tegyék az éghajlattudatos kormányzási megközelítéseket, és előmozdítsák a fenntartható életvitelt az adriai-tengeri és part menti területeken. A projekt eredményei közé tartozik az alkalmazkodási intézkedések eszköztára a hatóságok számára (Éghajlati menü az adriai-tengeri régiók számára). Ez az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás mérséklését célzó intézkedések ingyenes online adattára, amely támogathatja a helyi szakpolitikai döntéshozatalt az éghajlatváltozás kihívásainak kezelése érdekében. Az ADRIACLIM (Climate change information, monitoring and management tools for adaptation strategies in Adriatic coastal areas 2020–2022) célja, hogy pontos információkat dolgozzon ki az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó regionális és helyi tervek kidolgozásának támogatásához. Elősegíti az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás képességének növelését a part menti területeken. Segített homogén és összehasonlítható adatok kidolgozásában, az éghajlatváltozás nyomon követésére és modellezésére szolgáló rendszerekkel kapcsolatos ismeretek, kapacitás és együttműködés javításában, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás optimális tervezését szolgáló fejlett információs rendszerek, eszközök és mutatók kidolgozásában.

Az ASTERIS (a tengerszint-emelkedési forgatókönyvekben a sósvíz behatolásához való alkalmazkodás, 2019–2021) javítja a tengervíz behatolásának térbeli és időbeli változásainak megértését. Különböző éghajlatváltozási forgatókönyveket alkalmaz a kockázatkezelési igények és akadályok azonosítása és feltérképezése, valamint a part menti víztartó rétegekkel való helyi szintű fenntartható gazdálkodás gyakorlati eszközeinek biztosítása érdekében.

Az AdriaMORE (Adriai DSS-kitermelés a part menti szélsőséges időjárás és áradások megfigyelésére és kockázatkezelésére) (2018–2019), az IPA Adriatic CBC program által finanszírozott ADRIARadNet projekt főbb eredményeire építve, hatékony eszközökkel látta el a területeket és az embereket a súlyos időjárási események és más kapcsolódó tengeri kockázati események kezelésére.

Inspiráló Climate-ADAPT felhasználási esetek
Fedezze fel, hogy az ezen az oldalon megjelenő ismeretek hogyan ösztönözték a különböző kormányzati szinteken dolgozó szereplőket arra, hogy testreszabott megoldásokat dolgozzanak ki különböző szakpolitikai és gyakorlati kontextusokban.

• Az Európai Unió Kutatási és Innovációs Főigazgatósága: A Climate-ADAPT használata az alkalmazkodással kapcsolatos legújabb tudományos ismeretek felkutatására az uniós kutatás- és innovációfinanszírozás menetrendjének meghatározása érdekében
• A Kárpátok: A Climate-ADAPT országinformációinak felhasználása a Kárpátok transznacionális régió oldalának kialakításához és a nemzetközi alkalmazkodási politikákhoz való hozzájáruláshoz
• Pireneusi Éghajlatváltozási Megfigyelőközpont: A Climate-ADAPT transznacionális régiókkal foglalkozó oldalainak felhasználása határokon átnyúló alkalmazkodási stratégia kidolgozására a Pireneusokban