adriai- és jón-tengeri

A régió országai

Az adriai- és jón-tengeri együttműködési térség az Adriai- és a Jón-tengerrel határos európai országokat foglalja magában. A 2021–2027-es együttműködési terület az előző Interreg program teljes területét magában foglalja (Görögország, Horvátország és Szlovénia teljes kiterjesztése, tizenkét olasz régió és két tartomány, valamint Albánia, Montenegró, Szerbia és Bosznia-Hercegovina nem uniós országai), beleértve Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot is. Itt látható a régi és az új határokat összehasonlító térkép.

Szakpolitikai keret

1.     Transznacionális együttműködési program

A végül 2022. november 30-án jóváhagyott Interreg VI B „IPA ADRION program (2021–2027)” célja az adriai- és jón-tengeri térség fenntartható gazdasági és társadalmi jólétének előmozdítása. Támogatja a növekedést és a munkahelyteremtést azáltal, hogy javítja a régiók vonzerejét, versenyképességét és összekapcsoltságát, miközben megőrzi a környezetet, és biztosítja az egészséges és kiegyensúlyozott tengeri és part menti ökoszisztémákat. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó IPA-ADRION négy prioritásra összpontosított:

• Prioritás: 1 – Intelligensebb adriai- és jón-tengeri régió támogatása
• Prioritás: 2 – A zöldebb és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens adriai- és jón-tengeri régió támogatása
• Prioritás: A szén-dioxid-semleges és jobban összekapcsolt adriai- és jón-tengeri régió támogatása
• Prioritás: 4 – Az adriai- és jón-tengeri régió kormányzásának támogatása

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással elsősorban a 2. prioritás és annak RSO2.4 egyedi célkitűzése (Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a katasztrófakockázat-megelőzés előmozdítása, reziliencia az ökoszisztéma-alapú megközelítések figyelembevételével) foglalkozik. A program várhatóan a természet helyreállítását és a zöld infrastruktúra előmozdítását célzó intézkedések révén is fokozza az alkalmazkodást az RSO2.7. sz. egyedi célkitűzés (A természet, a biológiai sokféleség és a zöld infrastruktúra védelmének és megőrzésének fokozása, többek között a városi területeken, valamint a szennyezés valamennyi formájának csökkentése) teljesítése érdekében.

E tekintetben az IPA ADRION hozzá fog járulni az éghajlatváltozással való szembenézést, valamint a természeti és ember okozta katasztrófák megelőzését célzó közös transznacionális és makroregionális intézkedések létrehozásához, a természet megőrzését kulcsfontosságú elemnek tekintve.

A 2014–2020-as programozási időszakban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást a 2. prioritási tengely keretében, a 2.2. sz. egyedi célkitűzés („A környezeti sebezhetőség, a széttagoltság transznacionális kezelésére és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzésére irányuló kapacitás javítása az ADRION területén”) részeként vették figyelembe. E célkitűzés révén az ADRION hozzájárult a környezetvédelem, a biológiai sokféleség kezelése, az ökoszisztéma-szolgáltatások és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás közös értelmezésének javításához a régióban.

Ezenkívül az Olaszország–Horvátország határokon átnyúló együttműködési program nagy jelentőséggel bír az adriai- és jón-tengeri régió szempontjából. Együttműködési területe (25 tartomány Olaszországban és 8 megye Horvátországban) az adriai-tengeri alrégió jelentős részét fedi le. Az Interreg Olaszország–Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program (2021–2027) megjegyzi, hogy javítani kívánja a programok közötti koordinációt az adriai- és jón-tengeri térségben az ADRION-nal és más határokon átnyúló programokkal. A programok közötti koordinációra az egész földközi-tengeri térségben törekedni kell. A program a kék gazdaságra összpontosít, felhasználja a korábbi együttműködési tapasztalatokat, és erősebb szinergiákat teremt az EUSAIR-rel. A zöld és reziliens közös környezet (2. prioritás) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a katasztrófakockázat-megelőzésre terjed ki.

2.     Makrorégiós stratégiák

Az ADRION együttműködési terület egybeesik az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiával (EUSAIR). Az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia általános célkitűzése a régió gazdasági és társadalmi jólétének és növekedésének előmozdítása a régió vonzerejének, versenyképességének és összekapcsoltságának javítása révén. Négy uniós tagállammal (Horvátország, Görögország, Olaszország, Szlovénia) és hat nem uniós országgal (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, San Marino, Szerbia) a stratégia hozzájárul a Nyugat-Balkán további integrációjához. Az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia a régió szárazföldi és tengeri erőforrásaira egyaránt összpontosít. Négy tematikus pillérre épül, amelyek a régió fő kihívásait és lehetőségeit képviselik: (1) kék növekedés, (2) a régió összekapcsolása, (3) környezetminőség, (4) fenntartható turizmus. A közös környezeti erőforrásokkal való közös gazdálkodásra, valamint az éghajlatváltozással és a katasztrófakockázat-kezeléssel kapcsolatos kérdésekre irányuló együttműködés az adriai- és jón-tengeri régió fenntartható fejlődése szempontjából kulcsfontosságú kihívásokkal foglalkozik. Az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, valamint a katasztrófakockázat-kezelés olyan horizontális témák, amelyek az EUSAIR-stratégia mind a négy pillére szempontjából relevánsak. A stratégiát a 2020. évi cselekvési terv (SWD(2020))egészíti ki. A 2014. évi terv helyébe lép, amely a stratégia ugyanazon négy pillére szerint épül fel. A terv a stratégia mind a négy pillére tekintetében meghatározza a témákat, a fellépéseket és a projekteket. A „Környezetminőség” pillérhez tartozó intézkedések várhatóan hozzájárulnak az éghajlatváltozás tengeri és szárazföldi ökoszisztémákra gyakorolt hatásának minimalizálásához.

3.     Nemzetközi egyezmények és egyéb együttműködési kezdeményezések

A teljes földközi-tengeri régió tágabb értelemben vett környezetvédelmi együttműködését (beleértve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást is) a barcelonai egyezmény és a kapcsolódó jegyzőkönyvek keretében formalizálják.

Az EU évek óta finanszíroz célzott regionális együttműködési kezdeményezéseket a környezetvédelem és az éghajlatváltozás területén, segítve a balkáni országokat. Ezek egy része jelenleg az adriai- és jón-tengeri régióhoz tartozik. A Regionális Környezetvédelmi Hálózat a Csatlakozásért projekt (RENA 2010–2013) hozzájárult a Nyugat-Balkán környezeti és éghajlati javulásához, valamint a régió uniós normákhoz való közelítéséhez. A környezetvédelmi és éghajlat-politikai regionális csatlakozási hálózat (ECRAN 2013–2016) tovább erősítette a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek közötti regionális együttműködést. Ezt jelenleg a csatlakozásra irányuló uniós környezetvédelmi partnerségi program (EPPA 2019–2022) és az IPA II kedvezményezettjei számára az éghajlat-politikai fellépéshez nyújtott uniós támogatás – „Átállás az alacsony kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens gazdaságra (TRATOLOW 2020–2023)” követi nyomon. Támogatja a nyugat-balkáni partnerek uniós integrációját a környezetvédelem és az éghajlat-politika területén. A TRATOLOW 4. munkacsoportja kifejezetten az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozik. Segíti a nyugat-balkáni országok nemzeti és regionális alkalmazkodási tervezését és intézkedéseit.

A Közép-európai Kezdeményezés (Central European Initiative, CEI) 17 közép-, kelet- és délkelet-európai tagállam regionális kormányközi fóruma. Magában foglalja az adriai- és jón-tengeri régió valamennyi országát (Görögország kivételével). A regionális együttműködés révén előmozdítja az európai integrációt és a fenntartható fejlődést. A CEI munkája két fő cél elérésére összpontosít: Zöld növekedés & Just Societies. Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia fokozása szerepel a CEI cselekvési terv célkitűzései között, a „Zöld növekedés ösztönzése” elnevezésű 1. cél keretében.

Nyolc adriai- és jón-tengeri ország (Olaszország kivételével) Bulgáriával, Magyarországgal, Moldovával, Romániával és Törökországgal, valamint az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény (UNCCD) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) együttműködik a Délkelet-európai Aszálykezelő Központ (DMCSEE) keretében. A központ koordinálja és elősegíti az aszálykockázat-kezelési eszközök és politikák kidolgozását, értékelését és alkalmazását Délkelet-Európában azzal a céllal, hogy javítsa a felkészültséget és csökkentse az aszály hatásait ebben a régióban.

4.     Alkalmazkodási stratégiák és tervek

Az adriai- és jón-tengeri régió sajátos összefüggésében eddig nem dolgoztak ki alkalmazkodási stratégiákat és terveket. A barcelonai egyezmény szerződő feleinek 19.^ülésén (COP19) jóváhagyott, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak a földközi-tengeri tengeri és part menti területekre vonatkozó regionális kerete e konkrét régió szempontjából is releváns.

Példák a 2014–2020-as időszakban finanszírozott projektekre

Az ADRION 2014-2020 program által finanszírozott I-STORM (Integrált tengeri viharkezelési stratégiák) projekt (2018-2019) közös infrastruktúrák és eszközök révén javította a tengeri viharokra és a kapcsolódó hatásokra (part menti áradások, erózió és a part menti ökoszisztémákra és infrastruktúrákra gyakorolt hatások) vonatkozó adatok, előrejelzések és ismeretek megosztását. A projekt iránymutatásokat dolgozott ki az adatok és előrejelzések korai előrejelzési és beavatkozási eljárásokra való lefordításához, valamint stratégiát dolgozott ki az ADRION-medence nemzeti/regionális kulcsszereplői számára. Mindkét dokumentum az adatok és előrejelzések, valamint a kapcsolódó korai előrejelző eljárások kezelésének leghatékonyabb módját javasolta. Ezen túlmenően a projekt kifejlesztette az I-STORMS alkalmazást okostelefonokra és táblagépekre, valamint az I-STORMS webes integrált rendszert (IWS). Az IWS az adatok és információk megosztására és integrálására szolgáló online eszköz, amely elősegíti a partnerek közötti együttműködést az adriai- és jón-tengeri térség tengeri viharkockázataira való jobb reagálás érdekében. A projekt állandó együttműködési táblázatot kezdeményezett, amely biztosítja, hogy a párbeszéd a projekt lezárása után is folytatódjon. Célja, hogy elősegítse a part menti területek jelenlegi kihívásainak közös értelmezését, valamint előmozdítsa a koordinációt és a know-how megosztását.

Az adriai- és jón-tengeri régió nagy részét lefedő egyéb releváns projekteket az Olaszország–Horvátország határokon átnyúló együttműködési program (2014–2020) finanszírozta, és azokat az alábbiakban ismertetjük. Közülük három (ADRIADAPT, RESPONSe és ADRIACLIM) nyújtott támogatást a helyi hatóságoknak az alkalmazkodási tervek és stratégiák kidolgozásához az adriai- és jón-tengeri régió part menti és városi területein.

Az ADRIADAPT (az adriai városok rezilienciájával foglalkozó információs platform, 2019–2021) előmozdította a helyi és regionális rezilienciát. Segített az adriai- és jón-tengeri térségben az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a tervezés megfelelő lehetőségeinek azonosításához szükséges tudásalap kialakításában. A projekt létrehozta az Adriadapt rezilienciaplatformot, amely a helyi hatóságokkal tesztelt éghajlat-politikai tervezési eszközökkel és ismeretekkel rendelkezik. Támogatta továbbá az éghajlatváltozással kapcsolatos helyi tájékoztatási és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciára vonatkozó terveket.

A RESPONSe (Stratégiák az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra az adriai-tengeri régiókban, 2019–2021) felhatalmazta a helyi politikai döntéshozókat arra, hogy lehetővé tegyék az éghajlattudatos kormányzási megközelítéseket, és előmozdítsák a fenntartható életmódot az adriai-tengeri és part menti területeken. A projekt eredményei közé tartozik az alkalmazkodási intézkedések eszköztára a hatóságok számára (klímamenüaz adriai-tengeri régiók számára). Ez az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás mérséklését célzó intézkedések ingyenes online adattára, amely támogathatja a helyi szakpolitikai döntéshozatalt az éghajlatváltozás kihívásainak kezelése érdekében. Az ADRIACLIM (Éghajlatváltozással kapcsolatos információk, nyomonkövetési és irányítási eszközök az adriai-tengeri part menti területek alkalmazkodási stratégiáihoz (2020–2022)) célja, hogy pontos információkat dolgozzon ki az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó regionális és helyi tervek kidolgozásának támogatásához. Célja, hogy növelje az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás képességét a part menti területeken. Segített homogén és összehasonlítható adatok kifejlesztésében, az éghajlatváltozás nyomon követésére és modellezésére szolgáló rendszerekkel kapcsolatos ismeretek, kapacitás és együttműködés javításában, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás optimális tervezéséhez szükséges fejlett információs rendszerek, eszközök és mutatók kidolgozásában.

Az ASTERIS (a sósvízi behatoláshoz való alkalmazkodás a tengerszint-emelkedési forgatókönyvekben, 2019–2021) javítja a tengervízi behatolás térbeli és időbeli változásainak megértését. Különböző éghajlatváltozási forgatókönyveket alkalmaz a kockázatkezeléssel kapcsolatos igények és akadályok azonosítása és feltérképezése, valamint a part menti víztartó rétegek helyi szintű fenntartható kezeléséhez szükséges gyakorlati eszközök biztosítása érdekében.

Az AdriaMORE (Adriai DSS kiaknázása a part menti szélsőséges időjárás és áradások nyomon követésére és kockázatkezelésére) (2018–2019) az IPA Adriatic CBC program által finanszírozott ADRIARadNet projekt főbb eredményeire építve hatékony eszközökkel látta el a területeket és az embereket a súlyos időjárási események és más kapcsolódó tengeri kockázati események kezelésére.

Inspiráló Climate-ADAPT felhasználási esetek
Fedezze fel, hogy az ezen az oldalon megjelenített ismeretek hogyan ösztönözték a különböző kormányzati szinteken dolgozó szereplőket arra, hogy testre szabott megoldásokat dolgozzanak ki a különböző szakpolitikai és gyakorlati kontextusokban.

• Az Európai Unió Kutatási és Innovációs Főigazgatósága: A Climate-ADAPT használata az uniós kutatás- és innovációfinanszírozás menetrendjének meghatározásához szükséges alkalmazkodással kapcsolatos legújabb tudományos ismeretek felkutatására
• A Kárpátok: A Climate-ADAPT országspecifikus információinak felhasználása a Kárpátok transznacionális régió oldalának fejlesztéséhez és a nemzetközi alkalmazkodási politikákba való beépítéshez
• Pireneusi Éghajlatváltozási Megfigyelőközpont: A Climate-ADAPT transznacionális régiókról szóló oldalainak felhasználása a határokon átnyúló alkalmazkodási stratégia kidolgozásához a Pireneusokban