Duna-medence

A régió országai

A Duna menti együttműködési terület a Fekete-erdőtől (Németország) a Fekete-tengerig (Románia-Ukrajna-Moldova) terjed, és az egész Duna-medencét lefedi. A 2021–2027-es együttműködési terület egybeesik az előző programozási időszakkal (2014–2020), és a következőket foglalja magában: Ausztria, Bulgária, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Baden-Württemberg délkeleti tartományai és Bajorország Németországban, Magyarországon, Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában, valamint Bosznia-Hercegovinában, Moldovában, Montenegróban, Szerbiában és Ukrajna négy tartományában. Itt látható a régi és az új határokat összehasonlító térkép.

Szakpolitikai keret

1.     Transznacionális együttműködési program

Az Interreg Duna Régió Programot (2021–2027) 2022.^november 29-én fogadták el. Az Interreg Duna Program (DTP) a kiválasztott területek politikai integrációja révén előmozdítja a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót a Duna régióban.

A 2021–2027-es program négy prioritás köré szerveződik:

• prioritás: Versenyképesebb és intelligensebb Duna-régió
• 2. prioritás: Környezetbarátabb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású Duna-régió
• prioritás: Szociálisabb Duna-régió
• prioritás: Jobb együttműködésirányítás a Duna régióban.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és a katasztrófakockázat-csökkentést elsősorban a 2. prioritás keretében vizsgálják, és kifejezetten a 2.4. egyedi célkitűzés (Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a katasztrófakockázat-megelőzés előmozdítása, reziliencia az ökoszisztéma-alapú megközelítések figyelembevételével) foglalkozik velük. A támogatott projekteknek figyelembe kell venniük a meglévő mechanizmusokat és megoldásokat a szinergiák elérése és az erőfeszítések megkettőzésének elkerülése érdekében. A transznacionális együttműködési fellépések várhatóan felkészültebb és reziliensebb társadalmat, gazdaságot és természetet teremtenek. Ami a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kérdéseket illeti, a 2.7. sz. egyedi célkitűzés (A természet, a biológiai sokféleség és a zöld infrastruktúra védelmének és megőrzésének fokozása, többek között a városi területeken, valamint a szennyezés valamennyi formájának csökkentése) keretében további transznacionális intézkedések várhatók. E tekintetben a program összehangolt és harmonizált intézkedéseket szorgalmaz a transznacionálisan érintett ökológiai régiókban, biztosítva az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást a biológiai sokféleségre gyakorolt hatások csökkentése érdekében.

A 2014–2020-as programozási időszakban a Duna Interreg program az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokkal foglalkozott, főként a transznacionális vízgazdálkodás, az árvízkezelés és a kapcsolódó kockázatkezelés összefüggésében. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és a katasztrófakockázatok csökkentését kifejezetten figyelembe vették a program „Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság” (TO6) tematikus célkitűzésének megfelelő 2. prioritás keretében.

2.     Makrorégiós stratégiák

Az Európai Bizottság által 2010 decemberében elfogadott és az Európai Tanács által 2011-ben jóváhagyott Duna régióra vonatkozó uniós stratégia (EUSDR) olyan makroregionális stratégia, amelyet az Európai Bizottság, a Duna menti országok és az érdekelt felek közösen dolgoztak ki a közös kihívások közös kezelése érdekében. A stratégia célja, hogy szinergiákat és koordinációt teremtsen a Duna-régióban zajló meglévő szakpolitikák és kezdeményezések között.

Az EUSDR felülvizsgált uniós cselekvési tervének (2020) három fő célja van: a régióra vonatkozó korábbi cselekvési tervben (2010) meghatározott intézkedések aktualizálása és ésszerűsítése; nyújtson stratégiaibb iránymutatást az EUSDR végrehajtásához; az EUSDR cselekvési terv más programokkal és finanszírozási eszközökkel való jobb összeegyeztethetőségének elérése. A terv 85 intézkedésből álló portfóliót határoz meg az EUSDR által meghatározott 12 kiemelt területre vonatkozóan. Az éghajlatváltozás hatásai és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos kérdések kiemelt helyet foglalnak el a stratégia környezetvédelmi pillérében, amely „A vizek minőségének helyreállítása és fenntartása” elnevezésű 4. prioritási területből (PA4), „A környezeti kockázatok kezelése” elnevezésű 5. prioritási területből (PA5) és „A biológiai sokféleség, a tájak, valamint a levegő és a talaj minőségének megőrzése” elnevezésű 6. prioritási területből (PA6) áll. Ezek közül a PA5 bír a legnagyobb jelentőséggel az alkalmazkodás szempontjából. Az EUSDR cselekvési terve olyan intézkedéseket ösztönöz, amelyek célja: az éghajlatváltozás regionális és helyi hatásainak előrejelzése a katasztrófakockázatok csökkentése érdekében (2., 3., 4., 5. intézkedés, 5. prioritási tengely); az éghajlatváltozás vízminőségre és vízmennyiségre gyakorolt hatásaihoz való alkalmazkodás, valamint a vízkészlet intelligens felhasználásának támogatása (6. intézkedés, 4. prioritási tengely); a vizes élőhelyek ökológiai helyreállítása, különösen a Duna-deltában (10. intézkedés, PA6).

A más makrorégiókkal való földrajzi átfedések miatt az alpesi térségre vonatkozó európai stratégia (EUSALP) és az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó európai stratégia (EUSAIR) is bizonyos mértékig releváns a Duna-régióban az alkalmazkodással kapcsolatos transznacionális együttműködés szempontjából.

3.     Nemzetközi egyezmények és egyéb együttműködési kezdeményezések

A Duna-védelmi Egyezmény (DRPC) fő célja annak biztosítása, hogy a Duna vízgyűjtőjén belüli felszíni és felszín alatti vizeket fenntarthatóan és méltányosan kezeljék és használják. Az egyezmény aláírói megállapodtak abban, hogy együttműködnek az alapvető vízgazdálkodási kérdésekben. Az éghajlatváltozást közvetett módon kezelik, többek között a felszíni vizek és a felszín alatti vizek megőrzésére, javítására és ésszerű használatára, valamint az árvizekkel járó balesetekből eredő veszélyek ellenőrzésére irányuló megelőző intézkedésekre törekedve. A Nemzetközi Duna-védelmi Bizottságot (ICPDR) az egyezmény végrehajtásának koordinálására hozták létre. Az ICPDR az árvízkockázatok fenntartható módon történő kezelésére törekszik. Az árvízvédelmi szakértői csoport (FPEG)támogatja a Duna-medence fenntartható árvízvédelmére vonatkozó cselekvési program végrehajtását. Támogatja továbbá az uniós árvízvédelmi irányelv végrehajtásához kapcsolódó tevékenységeket, például az árvízveszély- és -kockázati térképek kidolgozását, valamint a Duna-medence árvízkockázat-kezelési tervét. 2021 februárjában a tagállamok miniszterei, az Európai Bizottság tagja és a Duna-védelmi egyezmény végrehajtásáért felelős magas rangú tisztviselők jóváhagyták a 2022. évi Duna-nyilatkozatot– Jövőkép az integrált vízgazdálkodás számára közös medencénkben, fenntartható jövő építése a Duna-medencében”. Üdvözli az ICPDR 2018. évi, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó stratégiájának célkitűzéseit és kulcsfontosságú üzeneteit, és újólag megerősíti, hogy az éghajlatváltozás hatásai (aszály, vízhiány, szélsőséges hidrológiai jelenségek és egyéb hatások) új és jelentős vízgazdálkodási kérdést jelentenek a Duna vízgyűjtője számára.

A Duna-medencében a határokon átnyúló – többek között az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és a katasztrófakockázat-csökkentéssel kapcsolatos – vízgazdálkodási tevékenységek koordinációjának javítása érdekében az ICPDR és az EUSDR megállapodott az EUSDR végrehajtásához szükséges együttműködésről és szinergiáról szóló közös dokumentumról.

A Kárpátok Egyezmény területe elsősorban a Duna transznacionális régióhoz tartozik. Ezt a szubregionális szerződést 2003-ban hét kárpáti állam (Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovák Köztársaság és Ukrajna) írta alá. Célja az életminőség javítása, a helyi gazdaságok és közösségek megerősítése, valamint a Kárpátok természeti értékeinek és kulturális örökségének megőrzése. A Kárpátok Egyezmény Részes Felei Konferenciájának ötödik ülésén (COP5, 2017) elfogadták a Kárpátok Egyezmény módosítását az éghajlatváltozásról szóló új cikk (12a) beillesztése érdekében. Felkéri a feleket, hogy folytassanak az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó politikákat az egyezmény szempontjából releváns valamennyi ágazatban. Következésképpen a Kárpátok térségére vonatkozó, 2030-ig szóló hosszú távú jövőképet azért hozták létre, hogy „megerősítsék a Kárpátok éghajlatváltozással szemben reziliens és fenntartható fejlődését biztosító klímasemleges pályára irányuló együttműködésen alapuló erőfeszítéseket”. Ezt az elképzelést, amely összhangban van a Kárpátokról szóló egyezmény 12a. cikkének végrehajtásával, hét stratégiai célkitűzés és konkrét cél részletezi. Az éghajlatváltozással foglalkozó munkacsoport támogatja az egyezmény végrehajtását, különös tekintettel erre a cikkre. A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó hosszú távú jövőkép megvalósításán dolgozik, és aktívan előmozdítja az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlesztési pályákat az érintett ágazatokban.

A Kárpátok Egyezmény Titkársága az Egyezmény éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó munkacsoportjának beadványa alapján részletes tájékoztatást nyújt, beleértve a Kárpátok hegységeiben történő alkalmazkodással kapcsolatos legfontosabb dokumentumokra mutató linkeket is.

4.     Alkalmazkodási stratégiák és tervek

A dunai nyilatkozatra válaszul 2012 decemberében elfogadták az ICPDR éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó stratégiáját, amelyet 2018-ban aktualizáltak. Az ICPDR éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó stratégiájának célja, hogy iránymutatást nyújtson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak az ICPDR tervezési folyamataiba való integrálásához. Előmozdítja a többoldalú és határokon átnyúló együttműködési fellépést az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggésben, és referenciaként szolgál a nemzeti politikai döntéshozók és más tisztviselők számára. A stratégia tudásalapot és stratégiai keretet biztosít ahhoz, hogy a vízügyi ágazatban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást beépítsék az uniós víz-keretirányelv és az uniós árvízvédelmi irányelv végrehajtásába. A lehetséges alkalmazkodási intézkedések átfogó és könnyen használható eszköztára lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy részletes információkat szerezzenek az érdeklődésre számot tartó intézkedésekről az ágazatok szűrése, az intézkedések tipológiái, az időhorizont és az uniós víz-keretirányelv és az uniós árvízvédelmi irányelv szempontjából való relevanciája révén.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást beépítik a Duna vízgyűjtő-gazdálkodási tervének (DRBM-terv) és a Duna árvízkockázat-kezelési tervének időszakos frissítéseibe. Mindkét terv végrehajtása az EUSDR cselekvési tervének szerves részét képezi.

Példák a 2014–2020-as időszakban finanszírozott projektekre.

A 2014–2020-as Duna program által finanszírozott, az éghajlatváltozás kihívásaival legalább közvetve foglalkozó projektek főként a transznacionális vízgazdálkodásra, árvízkezelésre és a kapcsolódó kockázatkezelésre vonatkoznak (pl. JOINTISZA, DANUBE FLOODPLAIN, DAREFFORT projektek). A DriDanube projekt az aszálykezelésre összpontosított.

A JOINTISZA (A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés és az árvízkockázat-megelőzés közötti együttműködés erősítése a Tisza-medence vizei állapotának javítása érdekében) projekt (2017-2019) öt, a Tisza-medencén osztozó ország partnereit hozta össze, hogy az európai víz-keretirányelv végrehajtása keretében dolgozzanak ki egy aktualizált integrált Tisza-medence gazdálkodási tervet (ITRBMP). A városi hidrológia kezelésére és az aszálykezelésre irányuló két kísérleti intézkedés lehetővé tette a szereplők számára, hogy új megközelítéseket dolgozzanak ki az éghajlatváltozás hatásainak elemzésére és kezelésére a vízgyűjtő kiválasztott területein. Az ICPDR Tisza Csoport, valamint az EUSDR PA4 (Vízminőség) és PA5 (Környezeti kockázatok) koordinátorai szorosan részt vettek ezekben a tevékenységekben. A Kárpátok Egyezmény Titkársága társult stratégiai partner volt, és a JOINTISZA-n belül projekttanácsadóként járt el az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos kérdésekben.

A DANUBE FLOODPLAIN projekt (Az árvízkockázat csökkentése a Duna és mellékfolyói mentén fekvő árterek helyreállítása révén, 2018-2020) célja a transznacionális vízgazdálkodás és az árvízkockázat-megelőzés javítása volt, miközben maximalizálta a biológiai sokféleség megőrzésének előnyeit. A projekt egyik fő eredménye egy ártér-helyreállításról szóló online tanfolyam volt. Megcéloztam a vízgazdálkodással és katasztrófakockázat-csökkentéssel foglalkozó fiatal és középszintű szakembereket, valamint a diákokat. A projekt valamennyi eredményét a Duna menti ártéri webes térinformatikai rendszerben tárolták. Lehetővé teszi az aktív, potenciális és korábbi árterek, helyreállítási igényük, csúcskibocsátás esetén nyújtott teljesítményük, ökológiai és társadalmi-gazdasági jellemzőik stb. megjelenítését.

A DAREFFORT projekt (Duna-medencei Fokozott Árvíz-előrejelző Együttműködés, 2018-2021) célja a Duna-medence országai közötti együttműködésen alapuló árvíz-előrejelző rendszer létrehozása volt. A projekt javította az előrejelzés értékelését, a harmonizált adatcserét és a tudástranszfert. A projekten keresztül a partnerek együttműködtek az árvízzel kapcsolatos adatgyűjtésben és -feldolgozásban, valamint a közös árvíz-előrejelzés közös ütemtervében, beleértve az előrejelzési eredmények cseréjét is.

A DriDanube (Aszálykockázat a Duna régióban) projekt (2017-2019) célja a Duna régió kapacitásának növelése az aszályhoz kapcsolódó kockázatok kezelésére. A DriDanube projekt partnerei kidolgozták a Duna aszálystratégiáját. Célja az volt, hogy kiépítse a Duna-régió kapacitását az aszálykezelés közös hiányosságainak leküzdésére, és ezáltal elősegítette a reaktív aszálykezelési megközelítésről a proaktív aszálykezelési megközelítésre való áttérést. A DriDanube projekt több olyan eszközt is kifejlesztett, amelyek támogatják a proaktív aszálykezelés megvalósítását a Duna régió országaiban. A Drought Watch egy interaktív webes platform, amely előrejelzi az aszályos körülményeket, és segít a megfelelő döntések meghozatalában. A DriDanube támogatta az EUSDR környezeti kockázatokra vonatkozó 5. prioritásának végrehajtását, és hozzájárult a Közép- és Kelet-Európára vonatkozó integrált aszálykezelési programhoz (IDMP CEE). Ez egy olyan regionális kezdeményezés, amely támogatja az aszálykockázat-kezelési eszközök és politikák kidolgozását, értékelését és alkalmazását Délkelet-Európában azzal a céllal, hogy javítsa az aszályra való felkészültséget és csökkentse az aszály hatásait.

Inspiráló Climate-ADAPT felhasználási esetek
Fedezze fel, hogy az ezen az oldalon megjelenített ismeretek hogyan ösztönözték a különböző kormányzati szinteken dolgozó szereplőket arra, hogy testre szabott megoldásokat dolgozzanak ki a különböző szakpolitikai és gyakorlati kontextusokban.

• Az Európai Unió Kutatási és Innovációs Főigazgatósága: A Climate-ADAPT használata az uniós kutatás- és innovációfinanszírozás menetrendjének meghatározásához szükséges alkalmazkodással kapcsolatos legújabb tudományos ismeretek felkutatására
• A Kárpátok: A Climate-ADAPT országspecifikus információinak felhasználása a Kárpátok transznacionális régió oldalának fejlesztéséhez és a nemzetközi alkalmazkodási politikákba való beépítéshez
• Pireneusi Éghajlatváltozási Megfigyelőközpont: A Climate-ADAPT transznacionális régiókról szóló oldalainak felhasználása a határokon átnyúló alkalmazkodási stratégia kidolgozásához a Pireneusokban