Délnyugat-Európa

A régió országai

A délnyugati transznacionális régió Európa délnyugati területeit foglalja magában. A 2021–2027-es Interreg program együttműködési területe magában foglalja Franciaország déli régióit, Spanyolország teljes területét (beleértve a Baleár-szigeteket, majd Melilla és Ceuta területét), a kontinentális Portugáliát és az Andorrai Hercegséget. Az előző programozási időszakhoz (2014–2020) képest az új transznacionális együttműködési terület csak Gibraltár* egyesült királyságbeli területét zárta ki. Itt látható a régi és az új határokat összehasonlító térkép.

* Az Egyesült Királyság kilépéséről szóló megállapodás 2020. február 1-jei hatálybalépésétől az Egyesült Királyság tartalma már nem lesz frissítve ezen a weboldalon.

Szakpolitikai keret

1.     Transznacionális együttműködési program

A Bizottság 2022. december 13-án jóváhagyta az Interreg VI B délnyugati programját (2021–2027). A program négy prioritást határoz meg a délnyugati régióban (SUDOE):

• prioritás: A természeti tőke megőrzése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás erősítése a SUDOE-ban

• prioritás: A társadalmi kohézió, valamint a területi és demográfiai egyensúly előmozdítása a SUDOE-ban az innováció és a termelő ágazatok átalakítása révén
• prioritás: A társadalmi kohézió, valamint a területi és demográfiai egyensúly előmozdítása a SUDOE-ban a társadalmi innováció, a kulturális örökség fejlesztése és a szolgáltatások révén
• prioritás: A SUDOE hatásának erősítése a területeken.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást kifejezetten lefedi az 1. prioritás és annak 2.4. egyedi célkitűzése (Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a katasztrófakockázat-megelőzés előmozdítása, reziliencia az ökoszisztéma-alapú megközelítések figyelembevételével). A program várhatóan enyhíti az éghajlatváltozás hatásait, és javítja a természeti kockázatok előrejelzését, megelőzését és kezelését.

Az alkalmazkodás szempontjából releváns intézkedéseket az 1. prioritás egyéb konkrét célkitűzései is ösztönzik, például a 2.7. (A természet, a biológiai sokféleség és a zöld infrastruktúra védelmének és megőrzésének fokozása a városi területeken is, valamint a szennyezés valamennyi formájának csökkentése) és a 2.5. (A vízhez való hozzáférés és a fenntartható vízgazdálkodás előmozdítása) célkitűzés. A várt eredmények közé tartozik az ökoszisztémák ellenálló képességének megerősítése és a veszélyeztetett vízkészletekre nehezedő nyomás csökkentése.

Az előző időszakban (2014–2020) az INTERREG V B SUDOE 4. prioritásával (Az éghajlatváltozás elleni küzdelem) támogatta az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, amely a program teljes finanszírozásának 12%-át (17,08 millió eurót) kapta. Ez a tengely a vízkészletek szűkösségéhez és a csapadékmennyiség nagyfokú változékonyságához kapcsolódó éghajlatváltozási kockázatok kezelésére és megelőzésére összpontosított, ami növeli az aszályos viszonyok fokozódásának, az elsivatagosodásnak, a talajeróziónak, az erdőtüzeknek és az árvizeknek a kockázatát.

2.     Nemzetközi egyezmények és egyéb együttműködési kezdeményezések

A SUDOE régió egyes területei szerepelnek az Atlanti-óceán északkeleti körzete tengeri környezetének védelméről szóló OSPAR-egyezményben, különösen a IV. régióban – a Vizcayai-öbölben és az ibériai partvidéken. Ezen egyezmény keretében az éghajlatváltozással (és az óceánok savasodásával) a tudásteremtés, a hatások nyomon követése és az ökoszisztéma rezilienciájának növelését célzó irányítási lehetőségek kialakítása szempontjából horizontális kérdésként foglalkoznak. Franciaország és Spanyolország a Földközi-tenger egész területére kiterjedő Barcelonai Egyezmény szerződő felei is.

A SUDOE régió magában foglalja a Pireneusok hegyvidékét, amely Franciaország, Spanyolország és Andorra közötti együttműködés hosszú hagyományával rendelkezik. A Pireneusok Munkaközösségét (CTP) 1983-ban hozták létre az Európa Tanács kezdeményezésére, többek között a közlekedés, az oktatás, a kutatás, a kulturális örökség és a fenntartható fejlődés területén jelentkező, határokon átnyúló közös kihívások kezelése érdekében. A CTP a 2018–2024-es időszakra szóló pireneusi stratégiájával reagál a terület előtt álló kihívásokra. Ez magában foglal egy, az éghajlat-politikára vonatkozó külön tengelyt.

2010-ben a CTP finanszírozta a Pireneusi Éghajlatváltozási Megfigyelőközpontot (OPCC). Célja, hogy figyelemmel kísérje és megértse az éghajlatváltozás jelenségét a Pireneusokban, hogy támogassa a terület alkalmazkodását. Az OPCC platformja tartalmaz egy geoportált a tematikus térképek eléréséhez. 2018-ban az OPCC koordinálta az „Éghajlatváltozása Pireneusokban: hatások, sebezhetőség és alkalmazkodás”,amely a Pireneusok régió éghajlatváltozásra vonatkozó legfrissebb és legteljesebb tudásbázisát képezi.

3.     Alkalmazkodási stratégiák és tervek

A pireneusi éghajlat-változási stratégiát a CTP végrehajtó bizottsága 2021 novemberében hagyta jóvá, a hét CTP-elnökség pedig 2021 decemberében ratifikálta. A stratégia jövőképe 2050-re olyan régiót irányoz elő, amely ellenáll az éghajlatváltozás hatásainak. Öt stratégiai célt határoz meg: (1) A pireneusi éghajlattal és annak változékonyságával kapcsolatos ismeretek fejlesztése; (2) A biológiai sokféleséggel és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás az éghajlatváltozás hatásaival szemben, valamint a kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatások javítása;  (3) Hozzájárulás a méltányos éghajlati és ökológiai átálláshoz, a pireneusi gazdaság és lakosság támogatása e folyamaton keresztül; (4) Az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokkal összeegyeztethető területgazdálkodás előmozdítása, biztosítva a területi egyensúlyt; (5) Hozzájárulás a tudásalapú koordinációhoz, együttműködéshez és kormányzáshoz, a figyelemfelkeltés, a kommunikáció és a környezetvédelmi oktatás megerősítése.

A pireneusi éghajlat-változási stratégia operatív tervének tervezete (2022) öt rendszer köré szerveződik: Éghajlat, reziliens természeti területek, alkalmazkodó hegyvidéki gazdaság, népesség és terület, valamint kormányzás.

Példák a 2014–2020-as időszakban finanszírozott projektekre

Az alábbiakban a 2014–2020-as SUDOE program által finanszírozott projektekre mutatunk be példákat. A régió számára a legfontosabb kérdések az éghajlatváltozás által súlyosbított aszályhoz, vízhiányhoz és tűzveszélyhez kapcsolódnak.

A RISKCOAST projekt (Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó part menti geológiai kockázatok megelőzésére és kezelésére szolgáló eszközök fejlesztése, 2019–2022) az éghajlatváltozás által fokozott part menti geológiai kockázatok megelőzésére és kezelésére szolgáló innovatív eszközök, módszertanok és hatékony megoldások kidolgozására összpontosít. A SUDOE part menti területén a geológiai kockázatokra vonatkozó transznacionális együttműködési hálózat létrehozásával a projekt a veszélyhelyzet-kezelés mindhárom szakaszával foglalkozik: megelőzés, reagálás és rehabilitáció.

A ClimAlert projekt (A vízzel kapcsolatos éghajlati kockázatok korai riasztási rendszere a nagyobb reziliencia érdekében, 2019–2023) számos eszközt javasol a reziliencia növelésére: a vízzel kapcsolatos éghajlati kockázatokra (aszályok, tüzek és árvizek) vonatkozó transznacionális korai előrejelző szolgálat és egy transznacionális internetes platform létrehozása a közigazgatási szervek és más érdekelt felek kapacitásának javítása érdekében.

A vízgazdálkodási kérdések az AGUAMOD (A vízkészlet-gazdálkodási platform fejlesztése az alacsony vízállású időszakokban a SUDOE területén) projekt (2016–2019) hatálya alá tartoznak, amely platformot biztosított a SUDOE régió vízkészleteinek integrált kezeléséhez a nyári időszakokban, a gazdálkodók és a földhasználók közötti együttműködés megerősítésének eszközeként (Aguamodcuaderno interactivo).

Egy másik megjegyzés szerint a PLURIFOR (az erdészeti kockázatok kezelésére vonatkozó transznacionális tervek) projekt (2016–2019) célja az volt, hogy kockázatkezelési tervek és eszközök kidolgozásával csökkentse a spanyolországi, franciaországi és portugáliai erdőterületek számos veszéllyel (többek között az újonnan megjelenő károsítókkal és betegségekkel, erdőtüzekkel, talajromlással és viharokkal) szembeni sebezhetőségét. Az ECCLIPSE (Assessment of Climate Change in Ports of Southwest Europe) projekt (2019–2022) célja, hogy közös keretet dolgozzon ki az éghajlatváltozás hatásainak és a SUDOE térség kikötői alkalmazkodási stratégiái hatékonyságának értékelésére. Az éghajlatváltozás jelentős kockázatot jelent a vállalkozásokra, a működésre, a biztonságra és az infrastruktúrára, és ezáltal a helyi, nemzeti és globális gazdaságokra nézve. E változó körülmények között a kikötői műveletek biztosítása érdekében a projekt célja az éghajlatváltozás hatásainak mélyebb megértése helyi szinten a megfelelő alkalmazkodási stratégiák feltárása érdekében. A projekt 3 esettanulmányt tartalmaz 3 különböző éghajlati területen: Valencia kikötője (Spanyolország, Földközi-tenger), Aveiro kikötője (Portugália, Atlanti-óceán) és Bordeaux kikötője (Franciaország, Gascogne-i-öböl).

Az INTERREG V B SUDOE program mellett a határokon átnyúló együttműködés (INTERREG A) is fontos szerepet játszik a közös tudásbázis kiépítésében, valamint az alkalmazkodási ismeretek átadásában, reprodukálásában és hasznosításában a régióban. Ezt példázza az INTERREG A Spanyolország-Franciaország-Andorra Határon Átnyúló Együttműködési Program (POCTEFA) által a Pireneusi Éghajlatváltozási Megfigyelőközpont (OPCC) kutatási tevékenységeinek nyújtott támogatás mind a 2007–2013-as, mind a 2014–2020-as programozási időszakban. Ennek keretében az OPCC-ADAPYR projekt (2020–2022) az előző OPCC-2 projekt (2016–2019) folytatása: ezek a projektek bővítették a Pireneusokban az éghajlatváltozás hatásaival és sebezhetőségeivel kapcsolatos jelenlegi ismereteket, támogatták az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó stratégia elkészítését a Pireneusokban, és javították az OPCC információs portálját. Az Interreg POCTEFA keretében finanszírozott egyéb OPCC-projektek itt találhatók.

Inspiráló Climate-ADAPT felhasználási esetek
Fedezze fel, hogy az ezen az oldalon megjelenített ismeretek hogyan ösztönözték a különböző kormányzati szinteken dolgozó szereplőket arra, hogy testre szabott megoldásokat dolgozzanak ki a különböző szakpolitikai és gyakorlati kontextusokban.

• Pireneusok: A Climate-ADAPT transznacionális régiókról szóló oldalainak felhasználása a határokon átnyúló alkalmazkodási stratégia kidolgozásához a Pireneusokban