Földközi-tenger (Euro-Med)

A régió országai

A földközi-tengeri térség együttműködési területe a Földközi-tenger északi partjának országait foglalja magában. Az Interreg EURO-MED program (2021–2027) együttműködési területe az előző program teljes területét magában foglalja (Portugália, Spanyolország és Franciaország déli része, Olaszország szinte teljes területe, valamint Szlovénia, Horvátország, Görögország, Málta, Ciprus, Albánia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró teljes kiterjesztése). Két további országgal (Bulgária és Észak-macedón Köztársaság) két korábbi programozási időszak után először éri el a fekete-tengeri part menti területet is. Spanyolország további régiói (Extremadura, Kasztília-La Mancha és Comunidad de Madrid) szintén ide tartoznak. A brexit miatt az előző két programozási időszakban részt vevő Gibraltár (Egyesült Királyság)* már nem része a transznacionális programterületnek. Itt látható a régi és az új határokat összehasonlító térkép.

* Az Egyesült Királyság kilépéséről szóló megállapodás 2020. február 1-jei hatálybalépésétől az Egyesült Királyság tartalma már nem lesz frissítve ezen a weboldalon.

Szakpolitikai keret

1.     Transznacionális együttműködési program

Az Európai Bizottság által 2022. június 22-én elfogadott, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó Interreg Euro-Med program fő célja, hogy hozzájáruljon „a klímasemleges és reziliens társadalomra való átálláshoz: a globális változásoknak a földközi-tengeri erőforrásokra gyakorolt hatása elleni küzdelem, biztosítva ugyanakkor a fenntartható növekedést és polgárai jólétét”. Négy operatív misszión alapuló stratégiai megközelítést fogadtak el.

• küldetés: az innovatív és fenntartható gazdaság megerősítése
• küldetés: környezetünk és természeti örökségünk védelme, helyreállítása és fejlesztése
• küldetés: a zöld életterek előmozdítása
• küldetés: a fenntartható turizmus erősítése

A program három prioritást határoz meg:

• prioritás: Intelligensebb földközi-tengeri térség
• prioritás: Zöldebb földközi-tengeri térség
• prioritás: Jobb földközi-tengeri kormányzás

Az éghajlatváltozás a régió egyik legnagyobb kihívása. Ezzel különösen a 2. prioritás (Zöldebb földközi-tengeri térség) foglalkozik, amely a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás javítása, valamint a kockázatok megelőzése és csökkentése révén előmozdítja a zöldebb életteret. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó, a program által támogatott intézkedések várhatóan hozzájárulnak a 2., 3. és 4. operatív küldetéshez.

Az Interreg Euro-Med program előmozdítja a szinergiákat és az együttműködést a meglévő transznacionális hálózatépítési rendszerekkel, például a régió szempontjából releváns makroregionális stratégiákkal (EUSAIR, EUSALP).  Így a program elősegíti az érdekelt felek közötti koordinációt és a bevált gyakorlatok transznacionális cseréjét.

A korábbi INTERREG V B MED program (2014–2020) célja a fenntartható növekedés előmozdítása volt a földközi-tengeri térségben az innovatív koncepciók és gyakorlatok (technológiák, irányítás, innovatív szolgáltatások) előmozdítása révén. Ösztönözte továbbá a természeti és kulturális erőforrások fenntartható használatát, és integrált és területi alapú együttműködési megközelítés révén támogatta a társadalmi integrációt. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást többé-kevésbé közvetlenül a 2. prioritási tengely (az alacsony szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos stratégiák és az energiahatékonyság előmozdítása) és a 3. prioritási tengely (a földközi-tengeri természeti és kulturális erőforrások védelme és előmozdítása) keretében finanszírozott projektek fedezték.

2.     Makrorégiós stratégiák

A földközi-tengeri térség egyes részei átfedésben vannak két uniós makroregionális stratégia földrajzi hatókörével: a Földközi-tenger szempontjából a legfontosabb az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó EUSAIR; valamint kisebb mértékben az EUSALP, amely magában foglalja a francia Alpok tengeri területeit, Olaszország északi régióit és Szlovéniát.

3.     Nemzetközi egyezmények és egyéb együttműködési kezdeményezések

Az INTERREG MED régió magában foglalja a barcelonai egyezmény és az UNEP földközi-tengeri cselekvési terve (UNEP-MAP) hatálya alá tartozó teljes földközi-tengeri terület európai részeit. Az egyezmény olyan regionális együttműködési platform, amely regionális megközelítés révén koordinálja a tengeri környezet védelmét célzó tevékenységeket. Az UNEP-MAP révén a barcelonai egyezmény szerződő felei arra törekednek, hogy megfeleljenek a tengeri és part menti környezet védelmével kapcsolatos kihívásoknak, miközben fellendítik a fenntartható fejlődés elérésére irányuló regionális és nemzeti terveket.

Az UNEP-MAP földközi-tengeri térségre vonatkozó fenntartható fejlődési stratégiáját (MSSD2016–2025)2016-ban fogadták el. Ez a stratégia stratégiai szakpolitikai keretet biztosít a földközi-tengeri térség fenntartható jövőjének biztosításához, összhangban a fenntartható fejlődési célokkal. A stratégia olyan átfogó célkitűzésekre összpontosít, amelyek a környezet és a fejlesztés közötti kapcsolódási pontokban rejlenek. „Az éghajlatváltozás kezelése mint a földközi-tengeri térség számára kiemelt kérdés” a 2016–2025-ös időszakra vonatkozó fenntartható fejlődésről szóló irányelv egyik célkitűzése. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás számos olyan intézkedés részét képezi, amelyek az e célkitűzéshez kapcsolódó négy stratégiai irány részét képezik. A MedECC (Mediterrán éghajlat- és környezetváltozási szakértők) a fenntartható fejlődésről szóló irányelv keretében kidolgozott kiemelt kezdeményezés. Nyílt és független nemzetközi tudományos szakértői hálózat, amely naprakész, megbízható tudományos információk alapján nyújt támogatást a döntéshozóknak és a nyilvánosságnak. A MedECC célja, hogy áthidalja a tudósok és a politikai döntéshozók közötti szakadékot. Célja továbbá, hogy minden szinten hozzájáruljon a szakpolitikák javításához azáltal, hogy pontos és hozzáférhető információkkal támogatja a döntéshozatalt az éghajlatváltozás és a környezeti változások földközi-tengeri térségre gyakorolt jelenlegi és jövőbeli hatásairól. A hálózat elkészítette az első földközi-tengeri értékelő jelentést (MAR 1) a Földközi-tenger medencéjének éghajlatváltozásáról és környezeti változásairól, amely elemzi a jelenlegi helyzetet és a jövőbeli kockázatokat.

Az integrált partiövezet-gazdálkodás (ICM) elismert eszköz a tengerpartokkal kapcsolatos jelenlegi és hosszú távú kihívások kezelésére, beleértve az éghajlatváltozást és annak hatásait is. A barcelonai egyezményhez csatolt, a tengerparti övezet integrált kezeléséről szóló jegyzőkönyvet (ICZM-jegyzőkönyv) 2008-ban dolgozták ki, az Európai Tanács 2010-ben ratifikálta, és 2011-ben lépett hatályba. Közös keretet biztosít a szerződő felek számára az ICZM előmozdításához és végrehajtásához. 2019-ben a szerződő felek elfogadták az ICZM közös regionális keretét (CRF). Célkitűzései között szerepel „a természeti veszélyeknek és a természeti katasztrófák hatásainak, különösen a part menti eróziónak és az éghajlatváltozásnak a kezelése”.

A kiemelt cselekvési program UNEP/MAP regionális tevékenységi központja (PAP/RAC) támogatást nyújt a földközi-tengeri térségre vonatkozó ICZM-jegyzőkönyv és a fenntartható fejlődésről szóló irányelv végrehajtásához. Figyelembe veszi az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást is. Az ICZM Platform egy interaktív online felület. Célja, hogy az ICZM-mel kapcsolatos információk, dokumentáció és bevált gyakorlatok multidiszciplináris „bankjaként” szolgáljon a Földközi-tengeren (és másutt), valamint hálózatépítési és cserehelyként szolgáljon. Ez ad otthont a tengeri területrendezési munkaterületnek, amely támogatja a régió tervezőit a tengeri területrendezés kidolgozásában, figyelembe véve az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokat is (éghajlatváltozásitervezési eszköz).

A régióban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos transznacionális együttműködést a következő kezdeményezések is előmozdítják:

Az Unió a Mediterrán Térségért (UMT) egy 2008-ban létrehozott többoldalú partnerség. Az Európai Unió összes földközi-tengeri országából és 15 másik földközi-tengeri partnerországból áll. Az Unió a Mediterrán Térségért célja, hogy egyedülálló platformként szolgáljon a regionális párbeszéd és együttműködés, valamint a konkrét projektek és kezdeményezések elősegítéséhez és előmozdításához az energiaügy és az éghajlat-politika területén. 2014-ben az Unió a Mediterrán Térségért létrehozott egy „éghajlatváltozással foglalkozó szakértői csoportot”, hogy előmozdítsa az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét az egész földközi-tengeri régióban, valamint hogy előmozdítsa konkrét projektek és kezdeményezések kidolgozását.

A WESTMED tengeri kezdeményezésben 10 ország vesz részt a Földközi-tenger nyugati medencéjének északi és déli oldaláról (Algéria, Franciaország, Olaszország, Líbia, Málta, Mauritánia, Marokkó, Portugália, Spanyolország és Tunézia). Az Európai Bizottság által elfogadott és az Európai Unió Tanácsa által jóváhagyott kezdeményezés három fő célt határoz meg: (1) biztonságosabb és védettebb tengeri térség; (2) intelligens és reziliens kék gazdaság; (3) A tengerek jobb irányítása. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást a második célkitűzés említi. A tengeri megújuló energiák kiaknázására, az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra, valamint az energiahatékonyság és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás part menti városokban történő előmozdítására irányuló, testre szabott megoldások és új technológiák kifejlesztésére utal. 2018-ban a kezdeményezés aláírói megállapodtak a Földközi-tenger nyugati térségében található részvízgyűjtő fenntartható kék gazdaságának fejlesztésére vonatkozó ütemtervről. Ennek az ütemtervnek biztosítania kell a földközi-tengeri ökoszisztéma által nyújtott szolgáltatások megőrzését. Az ütemterv „Biodiverzitás és a tengeri élőhelyek megőrzése és helyreállítása” prioritása keretében a kezdeményezés tagállamai megállapodtak abban, hogy intézkedéseket hoznak a part menti erózió és az élőhelyek pusztulásának kezelésére. Ezen intézkedések célja a földközi-tengeri tengeri környezet „jó ökológiai állapotának” elérése és a part menti területek éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének javítása. A Bolognai Charta olyan szakpolitikai kezdeményezés, amelynek célja a part menti regionális közigazgatási szervek szerepének megerősítése a földközi-tengeri léptékű európai politikák és kezdeményezések összefüggésében, amelyek a következőkhöz kapcsolódnak: partvédelem, integrált irányítás és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás. A charta egy makroprojekt-kezdeményezést is támogat, amelyet a közös cselekvési terv részletez.

A Mediterrán Integrációs Központ (CMI)több partnert tömörítő kezdeményezés, amely a régió északi és déli oldalának országait egyesíti. A földközi-tengeri térség fejlesztési ügynökségei, kormányai, helyi hatóságai és civil társadalma összeülnek, hogy eszmét cseréljenek, megvitassák a közpolitikákat, és regionális megoldásokat találjanak a földközi-tengeri térség regionális kihívásainak kezelésére. A 2019–2021-es időszakra vonatkozó második tematikus pillér (Reziliencia: a külső sokkhatások – elsősorban az éghajlatváltozás és a konfliktusok hatásaira adott válasz – enyhítése és az azokhoz való alkalmazkodás), a CMI elindította a „Területi reziliencia az éghajlatváltozással szemben aktív programot”, amely több területre és több ágazatra kiterjedő megközelítést alkalmaz

4.     Alkalmazkodási stratégiák és tervek

az INTERREG transznacionális együttműködés vagy az együttműködés egyéb formái keretében nem dolgoztak ki a földközi-tengeri térségre vonatkozó alkalmazkodási stratégiákat és terveket. 2016-ban azonban a Barcelonai Egyezmény szerződő feleinek 19.^ülése (COP19) jóváhagyta „Azéghajlatváltozáshoz való regionális alkalmazkodás kerete a földközi-tengeri tengeri és part menti területeken” című dokumentumot. A dokumentum célja, hogy közös regionális stratégiai megközelítést alakítson ki az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási kapacitás növelése érdekében.

Példák a 2014–2020-as időszakban finanszírozott projektekre.

Az alábbiakban a 2014–2020-as MED program által finanszírozott projektekre mutatunk be példákat.

Abból a megfontolásból kiindulva, hogy a védett tengeri területek fontos szerepet játszhatnak az éghajlatváltozás mérséklésében és az ahhoz való alkalmazkodásban, két projekt támogatta a földközi-tengeri védett tengeri területeket a Földközi-tengeren az éghajlatváltozás jelenlegi hatásaihoz való alkalmazkodás és azok enyhítése érdekében:   MPA-ADAPT (A földközi-tengeri védett tengeri területek irányítása az éghajlatváltozás korában: a rezilienciaépítéshez való alkalmazkodás, 2016–2019) és a következő MPA-ENGAGE (A földközi-tengeri térség kulcsszereplőinek bevonása az ökoszisztéma-alapú megközelítésbe a védett tengeri területeknek az éghajlatváltozással szembeni kezelése érdekében, 2019–2022) Az MPA Engage és az MPA-ADAPT projektek nyomonkövetési protokollokat dolgoztak ki, és ösztönözték azok alkalmazását minden földközi-tengeri védett tengeri területen. E két projekt révén első alkalommal dolgoztak ki az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó terveket a kiválasztott földközi-tengeri védett tengeri területeken.

A POSBEMED projekt (2016-2018) elismerte a Posidonia Oceanica maradékanyagok (rendszeresen partra sodrott és partra sodrott elszáradt levelek, rostok és rizómák) szerepét a part természetes és éghajlatváltozási hatásokkal szembeni általános ellenálló képességének növelésében. A projekt jelentős előrelépést ért el a Posidonia tengerparti dűnerendszereinek fenntarthatóbb kezelése felé. A végső eredmény egy, a földközi-tengeri régióra vonatkozó átfogó stratégia („A Posidonia tengerparti dűnerendszereinek irányítása és kezelése”) volt, amely a Posidonia part menti környezetében zajló döntéshozatali folyamatok valamennyi érdekelt felét megcélozta.

Az UNEP-MAP a földközi-tengeri térségben (és különösen a nem uniós országokban) az éghajlatváltozás hatásvizsgálatával és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos ismereteket és gyakorlatokat is előmozdítja. Ezek közé tartoznak a GEF által finanszírozott MedProgramme különböző projektjei, valamint a különböző UNEP/MAP regionális tevékenységi központok által végrehajtott számos alkalmazkodási tevékenység. Az UNEP-MAP tudásteremtéssel és -megosztással kapcsolatos tevékenységeinek jó példája a ClimVar & ICZM (Integration of climate variability and change into national strategies to implementation the ICZM Protocol in the Mediterranean) projekt (2012–2015).

Más projekteket a 2014–2020 közötti időszakra szóló BalkanMed program keretében finanszíroztak. Nagy földrajzi területre terjedt ki, amelyet részben átfog a 2021–2027-es földközi-tengeri transznacionális régió. Néhány példát az alábbiakban ismertetünk.

A BeRTISS  (BalkanMed valós idejű időjárási szolgáltatás) (2017-2019) három ország (Görögország, Ciprus és Bulgária) partnereit vonta be. Célja az volt, hogy kísérleti transznacionális szélsőséges időjárási szolgáltatást fejlesszen ki a biztonság, az életminőség és a környezetvédelem javítása érdekében a balkáni-mediterrán régióban. A korai előrejelzés a DISARM (Aszály és tűz ObServatory és eArly waRning systeM) projekt (2017-2019) középpontjában is áll, amelyben ugyanazokból az országokból származó partnerek vettek részt. Hozzájárul a BeRTISS-hez, de az éghajlattal kapcsolatos különböző hatásokra (aszály és erdőtüzek) összpontosít.

Az erdőtüzek az egyik legrelevánsabb kockázatnak számítanak a régióban. Korai észlelésük a SFEDA (Forest Monitoring System for Early Fire Detection and Assessment in the Balkan-Med Area) projekt (2017-2019) középpontjában is áll.

A négy part menti balkáni-mediterrán ország (Görögország, Ciprus, Albánia és az Észak-macedón Köztársaság) képviselői hozzájárultak a HERMES (A Harmonised fRamework to Mitigate coastal EroSion promoting ICZM protocol implementation) projekthez (2017–2019). A HERMES a korábbi projektek felhasználásával közös keretet dolgozott ki a part menti erózió mérséklésére és a tengerpart helyreállítására. Ezt koherens tanulmánykötet végrehajtásával, a már kifejlesztett technikai eszközök megosztásával és közös szakpolitikai eszközök kialakításával sikerült elérni.

Inspiráló Climate-ADAPT felhasználási esetek
Fedezze fel, hogy az ezen az oldalon megjelenített ismeretek hogyan ösztönözték a különböző kormányzati szinteken dolgozó szereplőket arra, hogy testre szabott megoldásokat dolgozzanak ki a különböző szakpolitikai és gyakorlati kontextusokban.

• Pireneusok: A Climate-ADAPT transznacionális régiókról szóló oldalainak felhasználása a határokon átnyúló alkalmazkodási stratégia kidolgozásához a Pireneusokban