Fekete-tenger medencéje (KÖVETKEZŐ)

A régió országai

Bulgária, Grúzia, Görögország, a Moldovai Köztársaság, Románia, Törökország és Ukrajna.

Szakpolitikai keret

1.     Transznacionális együttműködési program

A 2023-ban jóváhagyott Interreg NEXT Fekete-tenger medencéje program (NEXT – Fekete-tenger medencéje, 2021–2027) együttműködési kerete az e régióban végrehajtott korábbi együttműködési keretekből, nevezetesen az ENPI CBC Fekete-tenger medencéje programból (2007–2013) és az ENI CBC Fekete-tenger medencéje programból (2014–2020) ered.

Az Európai Unió kohéziós politikájának keretében az Interreg NEXT Fekete-tenger medencéje program 2027 végéig támogatni fogja a régiók és országok közötti együttműködést ezen a területen. A program az Interreg külső dimenziójának „transznacionális együttműködés” elnevezésű B. ágához tartozik. Teljes költségvetése 72,28 millió euró. Euró, amely az ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap), az NDICI – Globális Európa (Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz) és az IPA (Előcsatlakozási Támogatási Eszköz) támogatására támaszkodik.

A program általános célja a határokon átnyúló együttműködés további elmélyítése a Fekete-tenger medencéjében, a következőkre összpontosítva:

• a terület kutatási és innovációs kapacitásának fejlesztése,

• az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a katasztrófakockázat-megelőzés, valamint
• a természet, a biológiai sokféleség és a zöld infrastruktúra védelme és megőrzése.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelemre helyezett hangsúly mind az éghajlatváltozás mérséklésére, mind az ahhoz való alkalmazkodásra vonatkozó célkitűzések tekintetében meghatározásra kerül. A program előirányozza „A zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, a nulla nettó szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást és a reziliens Európát a tiszta és méltányos energetikai átállás, a zöld és kék beruházások, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés, valamint a fenntartható városi mobilitás előmozdítása révén”. A program különösen arra törekszik, hogy előmozdítsa „az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, valamint a katasztrófakockázatok megelőzését és az azokkal szembeni rezilienciát, figyelembe véve az ökoszisztéma-alapú megközelítéseket, valamint fokozva a természet, a biológiai sokféleség és a zöld infrastruktúra védelmét és megőrzését, többek között a városi területeken, és csökkentve a szennyezés valamennyi formáját”.

2.     Makrorégiós stratégiák

Két másik transznacionális régió részben átfedésben van a Fekete-tenger medencéjének régiójával: a Duna-medence (Bulgáriát, Romániát, Ukrajnát és a Moldovai Köztársaságot is beleértve), valamint a Földközi-tenger térsége (Bulgáriát is beleértve). Mindkét transznacionális együttműködési kezdeményezés tartalmaz intézkedéseket az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás területén.

3.     Nemzetközi egyezmények és egyéb együttműködési kezdeményezések

A Fekete-tenger part menti és tengeri környezetét az Oroszország, Törökország, Ukrajna, Grúzia, Bulgária és Románia által 1992-ben aláírt, a Fekete-tenger szennyezés elleni védelméről szóló bukaresti egyezményvédi. Bár az egyezmény nem említi prioritásai között az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, célja az éghajlatváltozás által várhatóan negatívan érintett számos környezeti probléma – például a biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák megőrzése – enyhítése.

A térség fő gazdasági együttműködési kerete a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés (BSEC). A BSEC 2017 decemberében elfogadta az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó saját stratégiáját, amely a következő prioritásokat tartalmazza:

• A regionális együttműködés előmozdítása az éghajlatváltozás elleni küzdelemben az egész BSEC-területen. E prioritás középpontjában elsősorban az alkalmazkodás szempontjából releváns ismereteknek és információknak a BSEC-tagállamok közötti koordinálása és megosztása áll.

• További finanszírozás katalizálása a hatékony vagyonkezelői normákra való törekvés és a partnerek mozgósítása révén az éghajlat-politikai reagálási projektek megfogalmazása érdekében. 
• A párbeszéd és a partnerség elősegítése, valamint a közvélemény figyelmének felhívása az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia társadalmi kiépítésének és a zöld gazdaság megerősítésének elősegítése érdekében.
• Az éghajlatváltozással kapcsolatos intézményi kapacitásépítés fejlesztésének előmozdítása a régió intézményein belül.

Emellett a Fekete-tenger medencéje a 2019 májusában jóváhagyott Fekete-tengerre vonatkozó közös tengerészeti menetrend (CMA) hatálya alá tartozik. A Fekete-tengerre vonatkozó CMA támogatja a tengeri ökoszisztémák védelmét és a kék gazdaság fenntarthatóságát a térségben.

Tudományos pilléreinek konkrét céljai között szerepel a fekete-tengeri stratégiai kutatási és innovációs menetrend (SRIA), amely a globális éghajlatváltozás és az emberi eredetű stresszorok hatásainak enyhítése érdekében új ismereteket nyújtó kutatást mozdít elő.

4.      Alkalmazkodási stratégiák és tervek

A Fekete-tenger szintjén nem adtak ki alkalmazkodási stratégiákat és terveket. Az INTERREG programdokumentum azonban számos stratégiai prioritást határozott meg az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás területén finanszírozandó projektek számára, nevezetesen:

1. Innováció előmozdítása az intelligens megfigyelést, nyomon követést és pontos környezeti előrejelzést szolgáló továbbfejlesztett eszközök érdekében.
2. Az éghajlatváltozás fekete-tengeri régióra – többek között a víz minőségére és mennyiségére – gyakorolt hatásainak megelőzésére és enyhítésére irányuló intézkedések
3. A környezeti veszélyek kezelése: part menti erózió, földcsuszamlások, tengerszint-emelkedés, szélsőséges események, nem őshonos fajok (NIS), idegenhonos inváziós fajok (IAS), áradások és az éghajlatváltozással kapcsolatos aszály
4. A természeti és/vagy ember okozta katasztrófák nyomon követésére és korai előrejelzésére szolgáló mechanizmusok fejlesztése és javítása
5. Zöld helyreállítási intézkedések kidolgozása és végrehajtása, hozzájárulva az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz a Fekete-tenger medencéjében, a levont tanulságokra és a bevált gyakorlatokra építve

Példák az ENI CBC program 2014–2020-as időszakban finanszírozott projektjeire

Az Interreg Next-Black Sea Basin keretében új projektek kidolgozása még folyamatban van. Az előző program, nevezetesen az ENI CBC Fekete-tenger medencéjére vonatkozó 2014–2020-as programja keretében finanszírozott releváns projekteket az alábbiakban ismertetjük.

Az AGREEN (Cross-Border Alliance for Climate-Smart and Green Agriculture in the Black Sea Basin, 2020–2023) az éghajlattudatos mezőgazdaság koncepciójára épül, amely a mezőgazdasági rendszerek átalakítására, az innováció támogatására és a változó éghajlat mellett az élelmezésbiztonság biztosítására irányuló integrált intézkedések alapjául szolgál. A projekt küldetése, hogy „koherenciát teremtsen az éghajlatváltozás elleni intézkedéseken belül, és helyreállítsa a környezeti stabilitást, a gazdaságot és az élelmezésbiztonságot az eljövendő generációk számára”. A projektpartnerek székhelye Bulgáriában, Romániában, Törökországban, Grúziában, Örményországban és Görögországban található.

A COPREVENT (Együttműködés a katasztrófamegelőzés és a környezetvédelmi megfigyelés terén a BSB-ben, 2021–2023) az árvizek és az erdőtüzek megelőzésével és a károk csökkentésével foglalkozik, és Bulgariban, Görögországban, a Moldovai Köztársaságban és Törökországban működő partnereket von be.

Az IASON (az idegenhonos inváziós fajok megfigyelőközpontja és hálózatfejlesztése a fekete-tengeri deltavidéki védett területeken az éghajlatváltozás hatásainak értékelésére, 2020–2023) a régió folyódeltáiban a biológiai sokféleséget és az ökoszisztémákat érintő, az éghajlatváltozás okozta kockázatok értékelésével foglalkozik. A projektpartnerek székhelye Ukrajnában, Romániában, Törökországban, Grúziában és Görögországban található.

A HYDROECONEX (A fekete-tengeri folyami ökoszisztémáknak a vízenergia-fejlesztés és az éghajlatváltozás hatása alatti átalakulásának határokon átnyúló, innovatív nyomon követésére szolgáló rendszer létrehozása, 2018–2021) a változó éghajlatban a folyami ökoszisztémák vízenergia-infrastruktúrák jelenlétében történő nyomon követésére szolgáló rendszer közös megközelítésének kidolgozásával, valamint a határokon átnyúló folyók vízenergia jelenlétében történő közös nyomon követésére irányuló kétoldalú vízügyi együttműködési stratégia kidolgozásával foglalkozott. A projektpartnerek székhelye Romániában, a Moldovai Köztársaságban és Ukrajnában volt.

Inspiráló Climate-ADAPT felhasználási esetek
Fedezze fel, hogy az ezen az oldalon megjelenített ismeretek hogyan ösztönözték a különböző kormányzati szinteken dolgozó szereplőket arra, hogy testre szabott megoldásokat dolgozzanak ki a különböző szakpolitikai és gyakorlati kontextusokban.

• Az Európai Unió Kutatási és Innovációs Főigazgatósága: A Climate-ADAPT használata az uniós kutatás- és innovációfinanszírozás menetrendjének meghatározásához szükséges alkalmazkodással kapcsolatos legújabb tudományos ismeretek felkutatására
• A Kárpátok: A Climate-ADAPT országspecifikus információinak felhasználása a Kárpátok transznacionális régió oldalának fejlesztéséhez és a nemzetközi alkalmazkodási politikákba való beépítéshez
• Pireneusi Éghajlatváltozási Megfigyelőközpont: A Climate-ADAPT transznacionális régiókról szóló oldalainak felhasználása a határokon átnyúló alkalmazkodási stratégia kidolgozásához a Pireneusokban