Közép-Európa

A régió országai

A közép-európai együttműködési terület a déli területtől az Adriai-tengerrel határos északi területig, a Balti-tengerrel határos hatalmas területet foglal magában. A 2021–2027-es együttműködési terület lényegében egybeesik az előző Interreg program teljes kiterjesztésével, amely hét uniós tagállam (Ausztria, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia), Németország központi és keleti régióinak (jelenleg Braunschweig régiót is beleértve) és Olaszország északi régióinak teljes területét lefedi. Itt látható a régi és az új határokat összehasonlító térkép.

Szakpolitikai keret

1.     Transznacionális együttműködési program

Az INTERREG V B célja, hogy elősegítse a határokon átnyúló együttműködést annak érdekében, hogy Közép-Európa városait és régióit jobb élet- és munkahellyé tegye.

A 2021–2027-es program elismeri, hogy Közép-Európa az átmenet időszakában van. Régiói és városai számos kihívással néznek szembe (beleértve az éghajlatváltozást is), amelyek nem ismernek határokat, és egyedül nem oldhatók meg. A program jövőképe egy egyesült Közép-Európa, amely együttműködik annak érdekében, hogy intelligensebbé, környezetbarátabbá és összekapcsoltabbá váljon. Olyan transznacionális projekteket finanszíroz, amelyek olyan megoldásokat dolgoznak ki, tesztelnek és hajtanak végre, amelyekre sürgősen szükség van ahhoz, hogy Közép-Európa reziliensebbé és vonzóbbá váljon.

A program várhatóan a következőket fogja elérni:

• a szakpolitikák kidolgozásának, a tanulásnak és a változásnak a javítása;
• a tudás és a kapacitás növelése, beleértve a tudástranszfert és -cserét;
• jobban koordinált együttműködés és megerősített irányítás a különböző szinteken;
• Csökkentett akadályok;
• új vagy jobb szolgáltatások;
• viselkedésbeli változás;
• A köz- és magánforrások mozgósítása, beleértve a nyomonkövetési beruházásokra való felkészülést is.

A program négy prioritásra összpontosít:

• Együttműködés egy intelligensebb Közép-Európáért
• Együttműködés egy zöldebb Közép-Európáért
• Együttműködés egy jobban összekapcsolt Közép-Európáért
• A közép-európai együttműködés irányításának javítása.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással különösen a 2. prioritás foglalkozik az alábbi egyedi célkitűzés keretében: „Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a katasztrófakockázat-megelőzés és a katasztrófákkal szembeni reziliencia előmozdítása, figyelembe véve az ökoszisztéma-alapú megközelítéseket”. Az e célkitűzés alá tartozó transznacionális együttműködési fellépések várhatóan nagyobb kapacitást érnek el a reziliencia javítása és az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak időben történő ellensúlyozása érdekében Közép-Európában. Javítani fogják továbbá az alkalmazkodási intézkedések koordinációját, és előnyben fogják részesíteni a kísérleti fellépések során tesztelt és demonstrált új megoldások bevezetését. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából előnyösek lesznek az 1. prioritásnak megfelelően kidolgozott intézkedések is, amelyek célja az emberek készségeinek javítása és korszerűsítése helyi szinten, valamint a 4. prioritásnak megfelelően kidolgozott intézkedések is, amelyek célja a több ágazatra kiterjedő kormányzási folyamatok javítása minden területi szinten. Az e két célkitűzés elérése érdekében tett intézkedések javítani fogják a régiók közös kihívásaival, például az éghajlatváltozással való szembenézés feltételeit.

A 2014–2020-as időszakban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással a program 3. prioritásán (Természeti és kulturális erőforrások a régió fenntartható növekedéséhez) belül a környezettel kapcsolatos altémák egyikeként foglalkoztak. Konkrétabban a természeti örökség és erőforrások védelmét és fenntartható használatát szolgáló integrált környezetgazdálkodási kapacitások javítására irányuló célkitűzés keretében tárgyalták. Emellett a városi területek éghajlatváltozással szembeni sebezhetőségét „a funkcionális városi területek környezetgazdálkodásának javítása az élhetőbbé tételük érdekében” elnevezésű további célkitűzés keretében problémaként azonosították. Végezetül az alkalmazkodás a program horizontális elveinek részét képezte, különös tekintettel a „fenntartható fejlődésre”, amely olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek figyelembe veszik az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet, valamint a kockázatmegelőzést és -kezelést.

2.     Makrorégiós stratégiák

Az Interreg Közép-Európa fontos összekötő szerepet tölt be a négy uniós makroregionális stratégia, nevezetesen az EUSDR, az EUSALP, az EUSAIR és az EUSBSR között. A közép-európai régió együttműködési területének egyes részeit megosztja mindazokkal, amelyek transznacionális együttműködési menetrendjükben különböző módokon foglalkoznak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással (lásd a Climate-ADAPT oldalakat a Dunáról, az Alpok térségéről, az adriai- és jón-tengeri, valamint a balti-tengeri régiókról).

3.     Nemzetközi egyezmények és egyéb együttműködési kezdeményezések

A közép-európai régió részben átfedésben van a Kárpátokról szóló egyezmény és a Duna-védelmi egyezmény (DRPC) hatókörével, amelyek szinte teljes egészében a Duna transznacionális régióhoz tartoznak.

A Kárpátok Egyezmény egy szubregionális szerződés, amelynek célja a Kárpátok régió fenntartható fejlődésének és védelmének előmozdítása. 2003 májusában hét kárpáti állam írta alá (ebből négy a közép-európai transznacionális régióhoz tartozik). A Kárpátok Egyezmény Részes Felei Konferenciájának ötödik ülésén (COP5, 2017) elfogadták a Kárpátok Egyezmény módosítását az éghajlatváltozásról szóló új 12a. cikk beillesztése érdekében. Felkéri a feleket, hogy folytassanak az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó politikákat az egyezmény szempontjából releváns valamennyi ágazatban. Következésképpen a Kárpátok térségére vonatkozó, 2030-ig szóló hosszú távú jövőképet azért hozták létre, hogy „megerősítsék a Kárpátok éghajlatváltozással szemben reziliens és fenntartható fejlődését biztosító klímasemleges pályára irányuló együttműködésen alapuló erőfeszítéseket”.

A Duna-védelmi Egyezmény (DRPC) alkotja a Duna-medence határokon átnyúló vízgazdálkodásával kapcsolatos együttműködés átfogó jogi eszközét. Tizennégy ország (amelyek közül hét a közép-európai transznacionális régióhoz is tartozik) és az Európai Unió elkötelezte magát ezen egyezmény végrehajtása mellett. A Duna Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (InternationalCommission for the Protection of the Danube River, ICPDR)az a transznacionális szerv, amelyet a Duna Védelméről szóló Egyezmény végrehajtására hoztak létre.  Az ICPDR az árvízkockázatok fenntartható módon történő kezelésére törekszik. Az árvízvédelmi szakértői csoport (FPEG)támogatja a Duna-medence fenntartható árvízvédelmére vonatkozó cselekvési program végrehajtását. Segíti továbbá az uniós árvízvédelmi irányelv végrehajtásával kapcsolatos tevékenységek végrehajtását, például az árvízveszély- és -kockázati térképek és a Duna-medence árvízkockázat-kezelési tervének kidolgozását.

A Közép-európai Kezdeményezés (Central European Initiative, CEI) 17 közép-, kelet- és délkelet-európai tagállam regionális kormányközi fóruma. Magában foglalja az EU közép-európai transznacionális régiójának valamennyi országát. A regionális együttműködés révén előmozdítja az európai integrációt és a fenntartható fejlődést. A CEI munkája két fő cél elérésére összpontosít: Zöld növekedés & Just Societies. Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia fokozása szerepel a CEI cselekvési terv célkitűzései között, a „Zöld növekedés ösztönzése” elnevezésű 1. cél keretében.

4.     Alkalmazkodási stratégiák és tervek

A meglévő transznacionális és határokon átnyúló stratégiák és tervek, amelyek a közép-európai régió egyes részei szempontjából releváns alkalmazkodási aggályokat kezelik, elsősorban a Duna vízgyűjtőjének vízkészlet- és árvízkockázat-kezelésére összpontosítanak. A Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICPDR) éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó stratégiáját, valamint a Duna vízgyűjtő-gazdálkodási terv (DRBM-terv) és a Duna árvízkockázat-kezelési terv (DFRM-terv) alkalmazkodási relevanciáját a Climate-ADAPT dunai transznacionális régióra vonatkozó szakasza ismerteti.

„Az éghajlatváltozás elleni küzdelem a Kárpátokban” című, 2030-ig szóló hosszú távú jövőképet kísérő, 2020-ban kiadott cselekvési terv konkrét tevékenységeket és mérföldköveket határoz meg a Kárpátok térsége, Közép-Európa egy konkrét régiója tekintetében a jövőkép stratégiai célkitűzéseinek és kapcsolódó céljainak elérése érdekében. A cselekvési terv átfogó iránymutatást nyújt a (Kárpátok Egyezmény keretében létrehozott) éghajlatváltozással foglalkozó munkacsoport és a kapcsolódó munkatervek számára.

Példák a 2014–2020-as időszakban finanszírozott projektekre.

A Közép-Európa Program (2014–2020) által finanszírozott, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó projektek példáit az alábbiakban ismertetjük. Elsősorban a vízgazdálkodásra és a katasztrófakockázatok csökkentésére (árvizek, heves esőzések, aszályok), valamint a kulturális örökségnek az éghajlatváltozás hatásaival szembeni védelmére összpontosítanak.

A régióban a helyi szélsőséges csapadékesemények növekvő gyakorisága és intenzitása miatt növekvő problémanyomásra reagálva a RAINMAN projekt (integrált nehézesőkockázat-kezelés) (2017–2020) összegyűjtötte a rendelkezésre álló információkat a nehézesőkockázat-kezelésről, és gyakorlatorientált eszközöket és innovatív módszereket fejlesztett ki. A projekt végeredményeként elkészült a RAINMAN eszköztár. Az eszköztár olyan információs platform, amely támogatja az önkormányzatokat, valamint a helyi és regionális érdekelt feleket a heves esőzések elleni fellépésben. Kulcsfontosságú tényeket, eszközöket kínál a kockázatos helyzetek és a bevált gyakorlatok kezeléséhez.

A PROLINE-CE (Efficient Practices of Land Use Management Integrating Water Resources Protection and Non-structural Flood Mitigation Experiences) projekt (2016-2019), amelyben a közép-európai régió 7 országának partnerei vettek részt, az ivóvízkészletek védelmének, valamint a régiók árvizekkel és aszályokkal szembeni védelmének javítását tűzte ki célul egy integrált földhasználat-kezelési megközelítés keretében, figyelembe véve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást. A régió kísérleti területein tesztelték a bevált irányítási gyakorlatokat, és értékelték az érdekelt felek és a szakértők általi elfogadásukat. Az optimális vízellátási rendszerre vonatkozó transznacionális útmutatót (GOWARE) döntéstámogató eszközként dolgozták ki, amely lehetővé teszi a legjobb gazdálkodási gyakorlatok kiválasztását az ivóvízvédelem és az árvízkockázat-csökkentés javítása érdekében. A DriFLU Charta (Ivóvíz/árvizek/földhasználat), az egyes partnerországok jelentős képviselői által aláírt együttes nyilatkozat, bár jogilag nem kötelező erejű, szándéknyilatkozat arra vonatkozóan, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg az ivóvízvédelem és a kapcsolódó árvizek/aszályok mérséklése terén a közép-európai programterületen végrehajtandó közös politikákra és intézkedésekre vonatkozóan.

A DEEPWATER-CE projekt (2019-2022) célja a felelős közép-európai közszereplők integrált környezetgazdálkodási kapacitásainak fejlesztése egy közös vízkészlet-gazdálkodási stratégia kialakítása érdekében. Magában foglalja a felszín alatti vizek feltöltésére felhasználható, heves esőzésekből származó vízfelesleg visszatartását. Négy országban (Lengyelországban, Magyarországon, Szlovákiában és Horvátországban) végzett kísérleti tanulmányok lehetővé teszik a felszín alatti vízkészletek javítását és növelését célzó, rendelkezésre álló víztartó réteg-újratöltési megoldások értékelését. A projekt a hetedik keretprogram és a Horizont 2020 vonatkozó korábbi projektjeinek eredményeire építve megoldásokat keres az ivóvízkészletek kimerülésére, valamint az éghajlatváltozás okozta egyre gyakoribb heves esőzésekre és árvizekre.

Hasonló fókuszban a TEACHER-CE projekt (Közös erőfeszítések a vízgazdálkodás éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának növelésére Közép-Európában, 2020–2022) foglalkozik a jobb kockázatkezelési koordináció szükségességével Közép-Európában. Célja, hogy integrálja és harmonizálja a korábban finanszírozott INTERREG, Horizon2020 és Life projektek eredményeit. A projekt fő eredménye a TEACHER-CE eszköztár, amely a vízzel kapcsolatos kérdések, például az árvizek, a heves esőzések és az aszályok kockázatának megelőzésére, a kis vízmegtartó intézkedésekre és a vízkészletek fenntartható földhasználat révén történő védelmére összpontosít. Az eszköztárat a központi régió 8 országának 9 kísérleti fellépése keretében tesztelik és ellenőrzik.

A FramWat projekt (Keret a vízegyensúly és a tápanyag-mérséklés javítására kis vízmegtartó intézkedések alkalmazásával, 2017–2020) fő célja az árvizek, aszályok és szennyezéscsökkentés regionális, közös keretének megerősítése volt. Ezt a táj pufferkapacitásának növelésével kell elérni, a természetes alapú megoldási megközelítés és a kis vízmegtartó intézkedések szisztematikus alkalmazásával. A projekt eredményei között szerepeltek a természetes és kis vízmegtartó intézkedések tervezésére vonatkozó gyakorlati iránymutatások, a természetes (kis) vízmegtartó intézkedések tervezésére vonatkozó döntéstámogató rendszer, valamint a projektben részt vevő kísérleti vízgyűjtőkre vonatkozó hat cselekvési terv.

A projekt (Kockázatértékelés és a kulturális örökség fenntartható védelme a változó környezetben, 2017–2020) hozzájárult a köz- és a magánszektor kapacitásainak javításához az éghajlatváltozás és a természeti veszélyek (árvizek és heves esőzések) kulturális örökségi helyszínekre, struktúrákra és műtárgyakra gyakorolt hatásainak enyhítése érdekében. A projekt egy webes térinformatikai eszközt biztosított a kockázatok feltérképezésére, egy döntéstámogató eszközt a kulturális örökség sebezhetőségét meghatározó kritikus kérdések elemzésére, valamint egy kézikönyvet a veszélyeztetett kulturális örökség kezelésére vonatkozó helyes és rossz gyakorlatok szakpolitikai és döntéshozóinak támogatására. A ProteCHt2save és maga a webes térinformatikai eszköz megállapításait egy új nyomonkövetési projekt, a STRENCH projekt (a kulturális örökség rezilienciájának megerősítése változó környezetben proaktív transznacionális együttműködés révén, 2020–2022) továbbfejleszti.

A közép-európai régióra jelentős hatást gyakorló egyéb projekteket a Duna-térség Interreg Programja finanszírozza, és azokat a Duna-térség  weboldala ismerteti.

Inspiráló Climate-ADAPT felhasználási esetek
Fedezze fel, hogy az ezen az oldalon megjelenített ismeretek hogyan ösztönözték a különböző kormányzati szinteken dolgozó szereplőket arra, hogy testre szabott megoldásokat dolgozzanak ki a különböző szakpolitikai és gyakorlati kontextusokban.

• Az Európai Unió Kutatási és Innovációs Főigazgatósága: A Climate-ADAPT használata az uniós kutatás- és innovációfinanszírozás menetrendjének meghatározásához szükséges alkalmazkodással kapcsolatos legújabb tudományos ismeretek felkutatására
• A Kárpátok: A Climate-ADAPT országspecifikus információinak felhasználása a Kárpátok transznacionális régió oldalának fejlesztéséhez és a nemzetközi alkalmazkodási politikákba való beépítéshez
• Pireneusi Éghajlatváltozási Megfigyelőközpont: A Climate-ADAPT transznacionális régiókról szóló oldalainak felhasználása a határokon átnyúló alkalmazkodási stratégia kidolgozásához a Pireneusokban