Alkalmazkodás a Kárpátokban

A Kárpátok Európa második leghosszabb hegyrendszere, területe mintegy 210 000 négyzetkilométer. Hét ország (Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna) osztozik a Kárpátok régió területén, közülük öt az EU tagja.

A Kárpát-hegység az európai kontinens egyik legjelentősebb és leggazdagabb természeti menedéke. A Kárpátok ad otthont az európai növényvilág mintegy 30%-ának és Európa legnagyobb barnamedve-, farkas-, hiúz-, európai bölény- és ritka madárpopulációinak, köztük a világszerte veszélyeztetett parlagi sasnak. A természetes sokféleség mellett a féltermészetes élőhelyek, például a hegyi legelők és a kaszálórétek, amelyek évszázados hagyományos földgazdálkodás eredményei, nagy ökológiai és kulturális jelentőséggel bírnak. A WWF a Kárpátok régiót felvette a „Global 200” elnevezésű világméretű ökorégiók listájára, amelyek a biológiai sokféleség kivételes szintjeiről ismertek. A Kárpátok hegyvidéki régiója fontos ökoszisztéma-javakat és -szolgáltatásokat nyújt, például élelmiszert, édesvizet, erdészeti termékeket és turizmust, és három fő vízgyűjtő terület részét képezi: a Duna, a Dnyeszter (a Fekete-tengerig) és a Visztula (a Balti-tengerig).

A Kárpátok hídként szolgál Európa északi és délnyugati kultúrái között, ami széles kulturális sokszínűséget eredményez.

A Kárpátok környezetét fenyegető veszélyek

A földterületek termelésből való kivonása, az élőhelyek átalakítása és szétaprózódása, az erdőirtás, a fenntarthatatlan erdőgazdálkodási és mezőgazdasági gyakorlatok és a szennyezés a Kárpátok tájképének és biológiai sokféleségének csökkenéséhez vezet. Ennek fő mozgatórugói a társadalmi-gazdasági fejlemények és az éghajlatváltozás. A földterületek termelésből való kivonása és az élőhelyek elvesztése a távoli, magasabban fekvő területeken a legjelentősebb, ahol a hagyományos gazdálkodás nem tud versenyezni a modern mezőgazdasággal. Az élőhelyek átalakítása és szétaprózódása főként a fenntarthatatlan turizmushoz és infrastruktúrafejlesztéshez kapcsolódik, míg a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének fő forrása a mezőgazdaság. Az éghajlatváltozás, amely megváltoztatja a csapadékeloszlást, a hótakarót és a hőmérsékletet, fokozza a fent leírt folyamatokat.

Klímaváltozás és alkalmazkodás a Kárpátokban

Az éghajlatváltozás jelenlegi és várható hatásai számos uniós finanszírozású projektet indítottak el, többek között a következőket:

• A CARPATCLIM célja az 1961 és 2010 közötti éghajlati adatok harmonizálása és egy rácsos adatbázisban való rendelkezésre bocsátása volt;
• CarpathCC, amelyben számos sebezhetőségi tanulmányt végeztek, és értékelték az alkalmazkodási intézkedéseket;
• CARPIVIA, amelynek során értékelték a Kárpátok régió fő ökoszisztémáinak és ökoszisztéma-alapú termelési rendszereinek sebezhetőségét, és alkalmazkodási lehetőségeket javasoltak.

	Európai Bizottság	Európai Környezetvédelmi Ügynökség