Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia és a kockázatkezelés európai keretrendszere

Reziliencia az új uniós szakpolitikában – az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó európai terv felé

Az Európai Bizottságnak szóló 2024–2029-es politikai iránymutatásban Ursula von der Leyen elnök bejelentette az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó európai tervet (ECAP), hogy támogassa a tagállamokat a készültség- és rezilienciatervezésben. Wopke Hoekstra biztos vezető szerepet vállalt az ECAP-pal kapcsolatos munkában, és a szakpolitikai csomagot 2026 második felében terjesztik elő.

Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciára és az éghajlatváltozásra való felkészültségre már több kulcsfontosságú uniós szakpolitikai dokumentum is kiemelt figyelmet fordított, többek között a versenyképességi iránytű, a mezőgazdasági jövőkép és a következő többéves pénzügyi keretről szóló közlemény.

A versenyképességi iránytű kiemeli, hogy a változó éghajlati és szélsőséges időjárási események egyre inkább veszélyeztetik Európa gazdasági biztonságát. A rezilienciát és a felkészültséget meg kell erősíteni az éghajlati kockázatértékelések rendszeres aktualizálásával és a kritikus infrastruktúrák beépített rezilienciájának javításával. Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia beépítése a várostervezésbe, a természetalapú megoldások bevezetése, a természeti kreditek fejlesztése és a mezőgazdaság alkalmazkodása az élelmezésbiztonság megőrzése mellett szintén az ellátási láncok veszélyeztetésének elkerülésére irányuló lehetőségek közé tartozik.

A mezőgazdasági jövőkép a 2027 utáni közös agrárpolitika (KAP) által támogatott reziliens mezőgazdaságra szólít fel. Határozottan támogatni fogják azokat a mezőgazdasági gyakorlatokat és beavatkozásokat, amelyek a helyi termelést a jövőbeli éghajlati viszonyokhoz igazítják, és meg fogják erősíteni a mezőgazdasági termelőket célzó ösztönzőket annak érdekében, hogy a gazdaságok szintjén történő alkalmazkodás révén csökkentsék kiszolgáltatottságukat és a kockázatoknak való kitettségüket. A válságkezelési eszközöknek proaktív kockázatkezelésre kell ösztönözniük a mezőgazdasági termelőket, a tagállamoknak hatékony és kiigazított kockázatkezelési stratégiákra kell törekedniük a mezőgazdaságban, és meg kell erősíteni a pénzügyi intézményekkel való együttműködést.

A következő többéves pénzügyi keretről szóló közlemény elismeri, hogy az éghajlattal kapcsolatos katasztrófák gyakoribbá és drámaibbá válása súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel jár. Tekintettel azokra a pénzügyi kockázatokra, amelyeket egy 3 °C-os felmelegedési forgatókönyv a halmozott gazdasági veszteségekre jelenthet (azaz a becslések szerint 175 milliárd EUR, ami az EU GDP-jének mintegy 1,4%-át jelenti), a szakpolitikák és a beruházási döntések nem hagyhatják figyelmen kívül az éghajlati kockázatokat. A többéves pénzügyi keretről szóló közlemény elismeri az Európai Számvevőszék azon ajánlását, hogy időtállóvá kell tenni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás uniós finanszírozását.

Az európai éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia és kockázatkezelés integrált keretéről további információk találhatók az Európai Bizottság éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciáról szóló honlapján.