Nyomon követés, jelentéstétel és értékelés (MRE)

A nyomon követés, jelentéstétel és értékelés (MRE) az alkalmazkodást támogató eszközben megjelenített alkalmazkodási szakpolitikai ciklus utolsó lépése, és az iteratív alkalmazkodási folyamat kulcsfontosságú eleme. Segíthet az előrehaladás és a teljesítmény megértésében, a tanulságok levonásában és kommunikálásában, valamint a jövőbeli szakpolitikák és gyakorlatok megalapozásában. Ezért döntő szerepet játszik abban, hogy az alkalmazkodás idővel fejlődjön és javuljon.

Az elmúlt években elért jelentős előrelépés ellenére az MRE-vel kapcsolatos tapasztalatok még mindig korlátozottak. Ezt az észrevételt az IPCC II. munkacsoportjának éghajlatváltozásról szóló 2022. évi 6. értékelő jelentése is többször megemlíti: Hatások, alkalmazkodás és sebezhetőség. Csak néhány ország kezdte meg MRE-rendszerének bevezetését, elsősorban a nyomon követésre összpontosítva, és kevesebben foglalkoztak az értékelés szempontjával. Továbbá, figyelembe véve az uniós és nemzetközi megállapodásokból eredő többszörös jelentéstételi kötelezettségvállalásokat, az országok érdeklődnek a különböző MRE-folyamatokban esetlegesen felmerülő szinergiák azonosítása iránt.

Annak érdekében, hogy előmozdítsa a tanulást és támogassa az európai országokat az MRE-rendszerek kialakításában és végrehajtásában, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és a LULUCF-fel foglalkozó európai témaközpont (ETCCA – korábbi ETC/CCA) támogatásával megvizsgálta az MRE-folyamatok különböző aspektusait, és számos jelentésben ismertette e változó gyakorlat korai felismeréseit:

• Nemzeti alkalmazkodási politikai folyamatok az európai országokban (2014): Ez az EEA-jelentés egy kiterjedt önértékelési kérdőív megállapításainak egyedülálló gyűjteménye alapján átfogó áttekintést nyújt az európai nemzeti alkalmazkodási szakpolitikai folyamatokról. A nyomon követés, a jelentéstétel és az értékelés volt az e jelentésben tárgyalt egyik fő téma.
• Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemzeti nyomon követése, jelentése és értékelése Európában (2015): Ez a jelentés betekintést nyújt az alkalmazkodás nemzeti szintű nyomon követési, jelentéstételi és értékelési rendszereibe Európában. Megbízható és célzott információkkal szolgál az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos szakpolitikák és intézkedések eredményes és hatékony végrehajtásának támogatásához. A jelentés többek között bemutatja az országok fontosságát és érdeklődését a tapasztalatok megosztása iránt, különös tekintettel az alkalmazkodási politikák nyomon követésére és értékelésére használható módszerekre.
• Éghajlatváltozás, hatások és sebezhetőség Európában, 2016. Mutatóalapú jelentés: Az „Éghajlatváltozás, hatások és sebezhetőség Európában” című jelentés negyedik kiadásának célja a 2013. évi uniós alkalmazkodási stratégia végrehajtási és értékelési folyamatának, valamint a nemzeti és transznacionális alkalmazkodási stratégiák és tervek kidolgozásának és végrehajtásának támogatása. Megvizsgálja a múltbeli és az előre jelzett éghajlatváltozást, valamint annak az ökoszisztémákra és a társadalomra gyakorolt hatásait, az e hatásokkal szembeni sebezhetőséget, az alkalmazkodási politikák kidolgozását és az alapul szolgáló tudásbázist.
• A nemzeti szintű alkalmazkodás nyomon követése, jelentése és értékelése Európában: Más szakpolitikai területek tanulságai és tapasztalatai (2017): Ez az ETC/CCA munkadokumentum kiemeli a biológiai sokféleség, az alkalmazkodás és a nemzetközi fejlesztés, valamint a fenntarthatóság szakpolitikai területein dolgozó értékelő közösségekből levont tanulságokat, amelyek alapul szolgálhatnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló MRE-rendszerekhez. Betekintést nyújtó, inspiráló és releváns perspektívákat tár fel azok számára, akik az alkalmazkodást szolgáló MRE-rendszereken dolgoznak Európában, különösen nemzeti szinten.
• Nemzeti éghajlatváltozási sebezhetőségi és kockázatértékelések Európában, 2018: Ez az EEA-jelentés bemutatja a nemzeti éghajlatváltozási hatás-, sebezhetőségi és kockázatértékelésekből levont tanulságokat, valamint azoknak a nemzeti alkalmazkodási politikák kidolgozásához való hozzájárulását. Megkönnyíti az országok közötti kölcsönös tanulást és tapasztalatcserét az értékelések elkészítéséhez és bemutatásához használt megközelítésekkel és gyakorlati megoldásokkal kapcsolatban.
• Indicators for adaptation to climate change at national level - Lessons from emerging practice in Europe (Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemzeti szintű mutatói – Az Európában kialakulóban lévő gyakorlatok tanulságai), 2018:Ez az ETC/CCA munkadokumentum áttekintést nyújt az uniós és globális szintű keretekben foglalt fő jelentéstételi folyamatokról. Globális szinten a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keret (Sendai-keret), a fenntartható fejlesztési célok és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) keretében létrejött Párizsi Megállapodás relevánsnak bizonyult az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából, és szerepel ebben a jelentésben. Ez a munkadokumentum konkrétan azt vizsgálja, hogy a fent említett keretek összefüggésében kidolgozott mutatók hogyan hajthatók végre az európai országokban, és hogy léteznek-e szinergiák e nemzetközi szakpolitikai keretek jelentéstételi folyamataival kapcsolatban. A dokumentum áttekintést nyújt továbbá az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemzeti szintű nyomon követésére és értékelésére használt mutatók kidolgozása és végrehajtása terén a közelmúltban elért eredményekről, megvizsgálva négy olyan európai országot, amelyek 2017 közepére már rendelkeztek ilyen alkalmazkodási mutatókkal: Ausztria, Finnország, Németország és az Egyesült Királyság. Az ebben a munkadokumentumban bemutatott információkat egy adatbázis egészíti ki, amely a fent említett négy ország nemzeti szintű alkalmazkodási mutatóinak metaadatait mutatja be.
• A nemzeti alkalmazkodási politikák nyomon követése és értékelése a teljes szakpolitikai ciklusban (2020): Ez a jelentés áttekintést nyújt az országok fejlődéséről az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó stratégiák és tervek, valamint azoknak a globális és európai szakpolitikai keretekkel összefüggésben történő végrehajtása tekintetében. A jelentés összefoglalja az alkalmazkodás nyomon követésével, a jelentéstétellel és az értékeléssel (MRE) kapcsolatban nemzeti szinten levont tanulságokat, a válságkoordinációs stratégiák és tervek nemzeti és európai szintű értékelésével kapcsolatos jövőbeli irányokat és kölcsönös tanulási lehetőségeket, valamint a vonatkozó uniós szakpolitikákból eredő, az uniós szintű értékelés javítását célzó jelentéstételi követelmények következményeit.