COACCH

javítsa az éghajlatváltozás hatásainak és szakpolitikáinak leírását a különböző éghajlatváltozási és társadalmi-gazdasági fejlődési forgatókönyvekben, figyelembe véve a hatások kölcsönhatását és az összetett hatásláncot; fokozatos változások és fordulópontok az éghajlati és társadalmi-gazdasági rendszerben; a mikro- és makrogazdasági értékelések közötti szakadék áthidalása, javítva a hatás térbeli részleteit és a szakpolitikai ismereteket.

A COACCH végső célja az éghajlatváltozás kockázatainak és költségeinek továbbfejlesztett, kisebb léptékű értékelése Európában, amelyhez közvetlenül hozzá lehet férni a végfelhasználók különböző igényeihez a kutatás, az üzleti élet, a beruházások és a politikai döntéshozó közösség részéről. Ezt a célkitűzést a végfelhasználókkal való együttműködés, valamint a tudás közös tervezésére és az eredmények érdekelt felekkel való közös megvalósítására irányuló innovatív tudományos gyakorlat és integrált megközelítés kidolgozása révén valósítják meg.

Ez az átfogó célkitűzés öt konkrét célra oszlik:

• az éghajlatváltozás összetett hatásláncaival kapcsolatos technikailag kiváló és innovatív kutatás fejlesztése az éghajlatra vonatkozó kisebb léptékű információk felhasználásával, valamint a korai KTF (kutatás és innováció) kutatási felhívások keretében kidolgozott integrált értékelési módszerek és modellek előmozdításával;

• kihívásorientált és megoldásorientált kutatási és innovációs megközelítés kidolgozása, amely bevonja az érdekelt feleket a szakpolitika által vezérelt kutatás közös tervezésébe, közös gyártásába és közös terjesztésébe;

• nemcsak az éghajlati fordulópontokkal és fordulópontokkal, hanem a társadalmi-gazdasági fordulópontokkal kapcsolatos ismeretek és bizonyítékok jelentős bővítése;

• az éghajlat-politikai fellépés (mérséklés és alkalmazkodás) gazdasági értékelésének előmozdítása az EU-ban különböző szinteken (térhálózatok, régiók, országok és gazdasági ágazatok) rövid és hosszú távú időkereteken belül, egy tájékozottabb szakpolitikai folyamat támogatása érdekében az EU számára tervezett nemzeti hozzájárulások (INDC-k) elérése érdekében;

• az innovációs kapacitás fokozása és ezen új ismeretek integrálása az eredményeknek az üzleti, ipari, állami döntéshozókkal és kutatói közösségekkel közösen történő terjesztése révén annak érdekében, hogy maximalizálják az innovatív megközelítések alkalmazását a terjesztésre irányuló kommunikációban, beleértve a végfelhasználói igények közvetlen felkeltését a tudás elérésének és elterjedésének alakítása érdekében.

Az érdekelt felek bevonása rendkívül fontos az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatértékelés és döntéshozatal szempontjából: az Európai Unió a „Horizont 2020” kutatási és innovációs programjában kiemelte a tudás közös létrehozásának és az eredmények gazdasági, ipari és kutatási szereplőkkel, hatóságokkal és/vagy civil társadalommal való közös biztosításának szükségességét. Erre válaszul a COACCH projekt a közös tervezést, a közös gyártást és a közös terjesztést a kutatás fejlesztésének és megvalósításának kulcsfontosságú elveiként határozta meg. Ez tükröződik a projekt címében („CO-designing the Assessment of Climate CHange costs”) és módszertanában. Ez a megközelítés jelentős változást jelent az éghajlatváltozásról szóló korábbi európai gazdasági költségtanulmányokhoz képest, amelyek tudományosan megalapozottak voltak, és az érdekelt felek bevonását csak az eredmények közlésére használták fel.

A co-design (kooperatív design) a COACCH központi eleme. Ez a kutatási projektnek az érdekelt felekkel (köztük a kutatás felhasználóival) való részvételen alapuló tervezéséből áll. A közös tervezés a koprodukciós folyamat első szakasza, amelyben a kutatók és a nem tudományos partnerek közösen fejlesztik a kutatási projektet, és közös érdekeiknek és igényeiknek megfelelő kutatási kérdéseket határoznak meg.

A koprodukció (kooperatív termelés) a COACCH kutatási projekt részvételen alapuló fejlesztése és végrehajtása az érdekelt felekkel. Ez gyakorlatorientált kutatást használ, amely a kutatást és az esettanulmányokat egy iteratív folyamaton keresztül állítja elő, amely segít a kutatás hasznos és használható információkká vagy ismeretekké való lefordításában.

Co-delivery / Co-disszemináció (együttműködésen alapuló szállítás) a stratégiák részvételen alapuló tervezése és végrehajtása a kutatás megfelelő felhasználása érdekében, beleértve a kutatási eredmények közös megvalósítását és az eredmények hasznosítását.

Ez az inkluzív megközelítés jellemzi az egész projektet, a kutatási kérdések és szakpolitikai forgatókönyvek meghatározásától a hatás- és tájékoztatási tevékenységekig. Az érdekelt felek innovatív tudományos-gyakorlati módszertannal dolgoznak, amely négy tematikus munkacsoporti ülést foglal magában: i) politikai döntéshozók, ii) befektetők, iii) vállalkozások és ipar, valamint iv) kutatás és civil társadalom. Ezt a szoros együttműködésben részt vevő érdekelt felekkel tartott kétoldalú nyomonkövetési találkozók és online felmérések egészítik ki. Ez biztosítja, hogy a kutatás a felhasználók érdekeire és igényeire összpontosítson, figyelembe véve a releváns ágazatközi szempontokat annak érdekében, hogy érdemi információkkal szolgáljon a köz- és a magánszektor számára.

A kutatás és az érdekelt felek közötti kiterjedt interakció elő fogja mozdítani és demonstrálni fogja azt az új kutatási gyakorlatot, amely a COACCH-ot a pusztán tudományos tanulmányon túl az éghajlati kockázatok és költségek teljes mértékben közösen megtervezett és közösen végzett magas szintű tudományos értékelésévé teszi Európa számára.

Új, kihívásvezérelt, megoldásorientált és átlátható, fejlett ismeretek az éghajlatváltozás hatásairól és a szakpolitikai döntéshozatal, a kutatás, az üzleti élet és a befektetési közösségek által közvetlenül felhasználható szakpolitikákról. Különösen: az EU-ban az éghajlatváltozás „kockázatait” környezeti és társadalmi-gazdasági következményeikben fogják jellemezni, szubnacionális állásfoglalással; az EU-t érintő éghajlati és társadalmi gazdasági fordulópontokat az előfordulás valószínűsége és a következmények szempontjából írják le; végül pedig meghatároznak egy sor új, a bizonytalansággal szemben ellenálló szakpolitikai előírást.