CCTAME

A földhasználatból származó globális múltbeli kibocsátások a becslések szerint mintegy 25%-kal meghaladják a fosszilis tüzelőanyagokból származókat, és jelenleg az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának második legnagyobb forrását jelentik. Európában a mezőgazdasági ágazat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának harmadik legnagyobb ágazata, amely az EU-25 kibocsátásainak 9%-át teszi ki. A CCTAME projekthez vezető fő elképzelés a „szakpolitikai adatmodellek fúziója” koncepció végrehajtásának elképzelése, amely garantálja a hatékony és eredményes mérséklést és alkalmazkodást a földhasználati ágazatban, és maximalizálja a más uniós szakpolitikákkal való szakpolitikai koordináció előnyeit. 2008-ban a földhasználati ágazat nem vagy csak kevéssé képviseltette magát az éghajlat-politikai döntéshozatal európai modelljeiben. A CCTAME projekt ezt a hiányosságot hivatott pótolni.

A CCTAME projekt értékelte a mezőgazdaság, az éghajlat, az energia, az erdészet és más kapcsolódó földhasználati politikák hatásait, figyelembe véve az ebből eredő visszajelzéseket az Európai Unió éghajlati rendszerére. A földrajzilag explicit biofizikai modelleket a gazdasági földhasználati modellek integrált klaszterével párosították egy regionális éghajlati modellel, hogy értékeljék és azonosítsák az európai mezőgazdaság és erdőgazdálkodás mérséklési és alkalmazkodási stratégiáit.

A CCTAME konkrét célkitűzései a következők voltak:

• a tudomány és a szakpolitika közötti erős kapcsolódási pont kiépítése azáltal, hogy a legkorszerűbb szakpolitikai hatásvizsgálatokból időszerű, releváns és érthető információkat juttatnak el a szakpolitikai közösséghez. A tudományos-technikai cél a földhasználat jelenlegi és jövőbeli alkalmazkodási és mérséklési folyamatai hatékonyságának értékelése volt.
• az explicit földhasználat modellezése a mezőgazdasági/erdőgazdálkodási gyakorlat szintjén, figyelembe véve a földhasználati ágazatban és a kapcsolódó iparágakban kialakuló technológiai változásokat. A regionális éghajlati modelleket biofizikai ökoszisztéma-modellekkel párosították, amelyek az egyes földrajzi egységek termelési lehetőségeinek széles skáláját eredményezték. A modern jóléti közgazdaságtan elméletébe ágyazott legkorszerűbb gazdasági modellek a földrajzilag explicit biofizikai termelési lehetőségek készleteit használták fel globálisan következetes helyi mérséklési és adaptációs földhasználati stratégiák létrehozására.

Több szakpolitikai folyamat integrálása

A CCTAME integrált modellklasztert hozott létre, amelyet az UNFCCC földhasználattal, földhasználat-megváltoztatással és erdőgazdálkodással (LULUCF) kapcsolatos szakpolitikai döntéshozatala keretében valamennyi uniós tagállam használt a földhasználattal kapcsolatos mérséklési politikák kidolgozásához. A CCTAME átfogó stratégiáját úgy alakították ki, hogy összehangolja és továbbfejlessze a földhasználati ágazatban meglévő döntéstámogató eszközöket az európai éghajlat-politikai folyamatból és az UNFCCC-ből eredő igények kielégítése érdekében. A CCTAME eszközeit a Kiotó utáni európai tárgyalások és az UNFCCC éghajlat-politikai rendszerei tekintetében a földhasználati gyakorlatok változásainak végrehajtásában érdekelt politikai döntéshozók tájékoztatták. Az elemzett politikák közé tartoztak a szénkészletek növelését vagy megőrzését célzó politikák (a Kiotói Jegyzőkönyv által biztosított ösztönzők nemzeti végrehajtása, például a bioenergia felhasználásának fokozása (a megújuló villamos energiáról szóló irányelv és mások), valamint a mezőgazdaságból származó, szén-dioxidtól eltérő ÜHG-kibocsátás (CH4, N20) csökkentését célzó politikák. A CCTAME keretében javasolt alulról felfelé építkező modellek bizonyítottan kiváló kvantitatív platformokat biztosítanak a különböző, de egymáshoz kapcsolódó szakpolitikai „ágazatok” közötti szakpolitikai koordináció előmozdításához. A CC-TAME modellklaszter fő koordinációs funkciója az alternatív szakpolitikák hatásainak felmérésére és értékelésére, valamint a szakpolitikákhoz kapcsolódó költségek és hasznok becslésére szolgáló kutatási eszközök és módszerek létrehozása volt.

Modellintegráció földrajzilag és technológiailag explicit alulról felfelé építkező megközelítéssel

A földrajzilag és technológiailag explicit alulról felfelé építkező megközelítés révén a CC-TAME projekt integrálta a REMO (WP3000) regionális éghajlati modellt az ökoszisztéma-gazdálkodás biofizikai modelljeivel (WP 4000) és a teljes körű regionális és nemzeti gazdasági ágazati modellekkel (WP 5000). Ez a sokrétű megközelítés áthidalja a földrajzi és időbeli léptékeket, és integrálja az összes főbb földhasználati ágazatot. A módszertani megközelítés olyan, a parcellaskálán működő explicit növény-/fanövekedési modelleket kombinált, amelyek elegendő, szubnacionális térbeli részletességgel rendelkeznek a növények és fák reakcióinak és alkalmazkodási lehetőségeinek becsléséhez. A megközelítés lehetővé tette a kontinentális léptékhez való következetes kapcsolódást, ami garantálja a fenntartható és költséghatékony ÜHG-mérséklési és adaptív gazdálkodási stratégiák és szakpolitikák megalapozottságát és következetességét. A CC-TAME számos modellt alkalmazott különböző skálákon, amelyek lehetővé teszik a modellek összehasonlítását, és így a modell bizonytalanságait szisztematikusan értékelték. Megbízható és megbízható adat- és értékelési eszközöket építettek ki nagy erőforrások felhasználásával.

Integrált szakpolitikai forgatókönyv-értékelés

A CCTAME adatait (WP2000) és elemzési eszközeit (WP3000, WP4000 és WP5000) a WP6000 a környezetvédelmi, mezőgazdasági, erdészeti és energiapolitikai forgatókönyvek széles körének értékelésére használta. Az elemzett konkrét szakpolitikák közé tartoznak a szénkészletek növelését vagy megőrzését célzó szakpolitikák, valamint a mezőgazdaságból származó, szén-dioxidtól eltérő ÜHG-kibocsátás (CH4, N20) csökkentését célzó szakpolitikák. A biológiai sokféleség növelése és a talajjavítás/-megőrzés szintén fontos szakpolitikai célkitűzések, amelyekkel a CCTAME kutatása foglalkozott.

A szakpolitikákat egyenként és közösen értékelték a CC-TAME-ben kidolgozott és további szakpolitikai hatástanulmányokhoz használt szigorú összekapcsolási protokollmodellt követve. A földhasználati politikák összetett hatásainak okai a heterogén tulajdonságok, a többféle felhasználás és a fizikai korlátok. Az (a) területspecifikus, biofizikai modellezés, (b) a mezőgazdasági üzemek mikrogazdasági szintű modellezése és (c) a több ágazatra kiterjedő, makrogazdasági modellezés közötti integráció és kapcsolat lehetővé tette, hogy a GLOBIOM révén a globalizálódó világban heterogén természeti feltételeket és piaci kiigazításokat testesítsenek meg a nemzetközileg összekapcsolt mezőgazdasági, erdészeti termékekkel és energiapiacokkal.

A fő eredmény egy operatív és következetes módszertan kidolgozása volt a LULUCF-ágazatra vonatkozó szakpolitikai értékelések elvégzéséhez, amelyek megfelelnek az UNFCCC szerinti jelentéstételi követelményeknek.

A CC-TAME keretében végzett éghajlatváltozás-mérséklési munkán kívül a projekt regionális éghajlati forgatókönyveket hajtott végre, és teljes körű éghajlatváltozás-mérséklési és alkalmazkodási elemzést végzett, különös tekintettel az éghajlatváltozás mérséklésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak a járulékos előnyeire. A CCTAME a különböző éghajlatváltozási forgatókönyvek keretében földrajzi és ökoszisztéma-típus szempontjából kiemelte a sebezhetőségi pontokat. A CCTAME modellklasztert a környezetvédelmi, mezőgazdasági, erdészeti és energiapolitikai forgatókönyvek széles körének értékelésére alkalmazták. Az egyik eredmény az volt, hogy a szénkészletek növelését vagy megőrzését célzó szakpolitikák, valamint a mezőgazdaságból származó, szén-dioxidtól eltérő ÜHG-kibocsátás csökkentését célzó szakpolitikák szintén magas pontszámot értek el az ökoszisztémának az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása tekintetében.

A projekt során előállított eszközöket és adatokat referenciaszintű információk szolgáltatására használták fel az UNFCCC szerinti jelentéstételhez. A CCTAME-forgatókönyvek többek között hozzájárultak az IPCC 5. értékelő jelentésének földhasználati forgatókönyvekkel történő értékeléséhez.

Az európai szintű értékelés mellett a CCTAME eszközöket fejlesztett ki az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó folyamatok hatékonyságának felmérésére a mezőgazdasági üzemek/erdőgazdálkodási gyakorlatok szintjén, valamint ágazati szinten, figyelembe véve a földhasználati ágazatban és a kapcsolódó upstream iparágakban felmerülő technológiai változásokat. Ezek az eszközök magukban hordozzák annak lehetőségét, hogy a felhasználók szélesebb közössége használja őket. Kidolgoztuk a szélsőséges események sztochasztikus farmmodellekkel történő elemzését, élvonalbeli módszertanok alapján.

A projekt azonosította a szakpolitikák, különösen a közös agrárpolitika, a vidékfejlesztési stratégia, az uniós erdészeti stratégia és erdészeti cselekvési terv, valamint általában az éghajlatváltozással kapcsolatos uniós szakpolitikák által előidézett alkalmazkodást.”

Az AROPAj, a CAPRI és a FASOM modellek hosszú múltra tekintenek vissza, és szakpolitikai tanácsadást nyújtanak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságnak a KAP, a vidékfejlesztési stratégia és az éghajlat-politika összehangolásával kapcsolatos kérdésekben. A CCTAME-kutatás támogatásával ezeket a modelleket használták a DGENV/CLIMA szakpolitikai hatásvizsgálatainak elkészítéséhez. A GLOBIOM, az EU-FASOM, a CAPRI, az AROPAj és a GFM eszközökre kiterjedő CC-TAME kutatás eredményei támogatták az UNFCCC folyamatát.

A CCTAME konzorcium szoros kapcsolatban állt a Környezetvédelmi Főigazgatóság által támogatott „Európai Konzorcium a Légszennyezési és Éghajlat-változási Stratégiák Modellezéséért” (EC4MACS), amely a GEM-E3 modellen keresztül kapcsolatot biztosított más ágazatokkal (energia (PRIMES, POLES modellek), légszennyezés (RAINS/GAINS modell) és a makrogazdasággal). A CCTAME-modellek (FASOM, CAPRI, BEWHERE, GFM, EPIC, DNDC) a legkorszerűbb modellek az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos döntéshozatalhoz az UNFCCC-tárgyalásokban való uniós szintű részvétel keretében.