CONHAZ

A természeti veszélyek kockázatának hatékony csökkentéséhez a természeti veszélyek költségeinek alapos ismeretére van szükség. Az e költségek értékelésére szolgáló jelenlegi módszerek sokféle terminológiát és megközelítést alkalmaznak a különböző típusú természeti veszélyekre és az érintett ágazatokra vonatkozóan. Ez akadályozhatja az átfogó és összehasonlítható költségadatok megállapítását. A költségértékelések szerepének megerősítése az integrált természetiveszély-kezelés fejlesztésében szükségessé teszi a költségértékelési megközelítések korszerűségének meghatározását, a meglévő megközelítések gyengeségeinek és erősségeinek kiemelését, alkalmazásuk megkönnyítését és az esetleges ismeretbeli hiányosságok azonosítását.

A CONHAZ (Cost of Natural Hazards) célja a költségértékelési módszerekkel kapcsolatos jelenlegi ismeretek összegyűjtése és szintézise a költségértékelések szerepének megerősítése érdekében az integrált természetiveszély-kezelés és az alkalmazkodás tervezésének fejlesztésében. Ennek elérése érdekében a CONHAZ átfogó megközelítést fogadott el, amely figyelembe veszi a természeti veszélyeket az aszályoktól, árvizektől és part menti veszélyektől az alpesi veszélyekig, valamint a különböző érintett ágazatokat és költségtípusokat (közvetlen kézzelfogható károk, az üzletmenet megszakadása miatti veszteségek, közvetett károk, immateriális hatások és a kockázatcsökkentés költségei).

Konkrét célkitűzései a következők voltak:

1) a költségbecslés legkorszerűbb módszereinek összeállítása;

2) elemezze és értékelje ezeket a módszereket a technikai szempontok, valamint a terminológia, az adatok minősége és rendelkezésre állása, valamint a kutatási hiányosságok szempontjából; és

3) a kapott ismeretek ajánlásokká történő szintetizálása, valamint a további kutatási igények azonosítása.

Minden egyes figyelembe vett veszély (árvizek, aszályok, part menti és alpesi veszélyek) és költségkategória (közvetlen költségek, üzemszüneti költségek, közvetett költségek, immateriális költségek és kockázatcsökkentési költségek) tekintetében elvégezték a meglévő költségértékelési módszerek felülvizsgálatát. Ezek szakirodalmi áttekintéseken, négy szakértői munkaértekezleten (minden veszélyességi közösségben egy) és egy záró szintéziskonferencián alapultak. A szakértői munkaértekezleteken a felülvizsgálatok előzetes eredményeit ismertették az egyes veszélyességi közösségek 20-30 szakértőjével és gyakorló szakemberével, és megvitatták velük. E munkaértekezletek fő célja annak biztosítása volt, hogy a felülvizsgálatok kiterjedjenek az összes releváns módszerre, valamint hogy azonosítsák a bevált gyakorlatokat és az ismeretbeli hiányosságokat. A végső szintéziskonferencián ezt követően mintegy 60 szakértő és gyakorló szakember gyűlt össze a különböző veszélyességi közösségekből. Ennek eredményeként közös vita alakult ki a módszerekről és a tudásbeli hiányosságokról, valamint a kutatási igények fontossági sorrendjének felállításáról.

A CONHAZ főbb eredményei a következők:

Szakpolitikai tájékoztató #1: Costs of Natural Hazards - A synthesis (A természeti veszélyek költségei – szintézis). Ez a szakpolitikai összefoglaló összefoglalja a CONHAZ főbb eredményeit. Ezek közé tartoznak a bevált gyakorlatokra, az általános ismeretbeli hiányosságokra, a gyakorlatra és a kutatásra vonatkozó ajánlásokra, valamint a természeti veszélyek költségértékelésére és a döntéshozatalba való integrálására vonatkozó elképzelésekre vonatkozó megállapítások.

A legfontosabb ajánlások a következők:

• A költségértékelések gyakran hiányosak és elfogultak. Annak érdekében, hogy teljes képet kapjunk a természeti veszélyek költségeiről, nemcsak a közvetlen költségeket, hanem az üzletmenet megszakadása miatti költségeket, a közvetett és immateriális/nem piaci költségeket, valamint a kockázatcsökkentés költségeit is figyelembe kell venni.
• Bár az elmúlt évtizedekben történtek előrelépések, még mindig nagy a bizonytalanság a költségértékelések valamennyi részében. Ezért minden értékelés során fontos, hogy már korai szakaszban azonosítsuk a bizonytalanság fő forrásait, és megpróbáljuk csökkenteni vagy kezelni azokat. A költségbecslések fennmaradó bizonytalanságait dokumentálni kell, és közölni kell a döntéshozókkal.
• A természeti veszélyek költségeinek előzetes becslésével kapcsolatos bizonytalanság egyik fő forrása az elégséges, összehasonlítható és megbízható adatok hiánya. Európai szinten létre kell hozni az adatgyűjtést támogató keretet, mind a tárgyspecifikus utólagos káradatok (eseményelemzés), mind a kockázatcsökkentési költségek tekintetében. Egy ilyen keretnek elegendő részletes információt és minimális adatminőségi előírásokat kell biztosítania az európai és nemzeti adatbázisok fejlesztésének és következetességének megkönnyítése érdekében.
• Általánosságban elmondható, hogy jobban meg kell érteni a káros folyamatokat, hogy megfelelően modellezzük őket. A közvetlen károk tekintetében többparaméteres károsodási modellekre van szükség, amelyek jobban megragadják a károsodást befolyásoló paraméterek sokféleségét, figyelembe véve az ellenállási paramétereket is.
• A közvetett költségeket illetően több kutatásra van szükség annak megértéséhez és modellezéséhez, hogy a piacok hogyan működnek az egyensúlyon kívül és különböző léptékekben. Ez különösen vonatkozik a veszélyes esemény utáni egyensúlyhoz való visszatérés dinamikájára, a kapcsolódó társadalmi és intézményi kölcsönhatásokra, valamint arra, hogy a nagy bizonytalanságú helyzetekben hogyan alakulnak ki az ágensek elvárásai.
• Az immateriális költségek esetében több kutatásra van szükség, különösen a természeti veszélyek környezetre és emberi egészségre gyakorolt fizikai hatásaival kapcsolatban.
• A kockázatcsökkentés költségei tekintetében különös hangsúlyt kell fektetni a nem strukturális intézkedések költségeinek jobb becslésére.
• Több kutatásra van szükség az éghajlatváltozásnak és a társadalmi-gazdasági változásoknak a természeti veszélyek jövőbeli költségeire és az e változásokhoz való alkalmazkodás költségeire gyakorolt hatásairól. Ugyanakkor továbbra is alapvető fontosságú annak meghatározása, hogy az ilyen megállapításokat hogyan lehet beépíteni a költségértékelési megközelítésekbe. E tekintetben javítani kell a természeti veszélyek kockázatával foglalkozó közösség és az éghajlatváltozással foglalkozó közösség közötti tudáscserét.
• Megfelelő eszközökre és útmutatásra, valamint tudástranszferre van szükség ahhoz, hogy támogatni lehessen a döntéshozókat a költségértékelési adatok döntéshozatali folyamatukba való beépítésében. Ezeknek az eszközöknek vagy kereteknek kommunikálniuk kell és figyelembe kell venniük a költségadatok bizonytalanságait, és biztosítaniuk kell a döntéshozatali szabályok átláthatóságát.

Szakpolitikai tájékoztató #2: Az árvizek költségei. Ez a szakpolitikai összefoglaló összefoglalja a CONHAZ megfelelő árvízveszteség-értékelés elvégzésére vonatkozó ajánlásait. Néhány gondolatot is tartalmaz egy jobb irányítási tervhez.

Szakpolitikai tájékoztató #3: Az aszályok költségei. E szakpolitikai tájékoztató célja, hogy segítse a politikai döntéshozókat és a gyakorlati szakembereket az aszály költségeinek különböző típusai közötti különbségtételben, és támogatást nyújtson számukra az aszályok költségeinek értékelésére szolgáló meglévő módszerek közötti választáshoz. Ezen túlmenően az aszályenyhítési és alkalmazkodási politikákkal, valamint az ismeretbeli hiányosságokkal kapcsolatos megállapítások segíthetnek abban, hogy azonosítsák a jelenlegi aszálypolitikák erősségeit és gyengeségeit, valamint a témával kapcsolatos jövőbeli kutatások iránti igényeket.