Econadapt

Mivel az alkalmazkodás az elmélettől a gyakorlatig terjed, egyre nagyobb szükség van részletesebb gazdasági elemzésre, beleértve a költség-haszon becsléseket is.  Ezt az igényt uniós szinten, például az EU alkalmazkodási stratégiájában, valamint a tagállamok is elismerik. Az alkalmazkodás gazdaságtana azonban még gyerekcipőben jár, mind a módszertani kihívások, mind a gyakorlati alkalmazás példái tekintetében.

Mindezek alapján az ECONADAPT projekt célja az volt, hogy elősegítse az alkalmazkodás közgazdaságtanával kapcsolatos tudás- és tényalapot, és az eredményeket gyakorlati anyagokká alakítsa az alkalmazkodás tervezésének és a döntéshozóknak a támogatása érdekében. E célkitűzések elérésének elősegítése érdekében a projekt a politikai döntéshozókkal közösen fejlesztette ki a kutatást annak biztosítása érdekében, hogy az a gyakorlatban is megalapozott legyen. Ez ösztönözte a végfelhasználókat célzó, felhasználó-orientált formában történő végső terjesztést is.

Az átfogó projektmegközelítés két fő kutatási témára oszlott:

1.     Módszertani előrelépések az alkalmazkodás gazdasági értékelésének javítása érdekében.

2.     Ezeket az előrelépéseket alkalmazni kell a főbb alkalmazkodási döntéseknél, azaz azokon a szakpolitikai területeken, ahol jobb gazdasági módszerekre és eszközökre van szükség.

Az első téma előmozdítja a kutatást a következő területeken:

• Továbbfejlesztett módszerek és empirikus adatok. Ez jobb módszereket dolgozott ki az alkalmazkodás költségeire és előnyeire vonatkozó adatok elemzésére, és ennek során kiterjesztette az alkalmazást a nem technikai lehetőségekre és a nem piaci ágazatokra. Megvizsgálta továbbá a kockázat és a kétértelműség kezelését, a tanulási és opciós értékeket, a változó preferenciákat és az alkalmazkodás-mérséklés összefüggéseket a gazdasági értékelésben. A kutatás elsődleges értékelési tanulmányokat végzett, hogy felmérje az alternatív adaptációs típusok preferenciáit három országban.

• Méretezés, átvitel, összesítés. Ez értékelte és iránymutatást készített arra vonatkozóan, hogy miként lehet az alkalmazkodási költség-haszon értékeket egyik tanulmányból a másikba átvinni, figyelembe véve az időt és a helyszínt, valamint a helyi és a makrogazdasági skálák közötti összesítéssel kapcsolatos kérdéseket.

• A bizonytalanság elemzése. Ez megoldotta azt a problémát, hogy hogyan lehet számszerűsíteni a bizonytalanságot - kiterjeszteni a meglévő módszereket és eszközöket - és újakat kidolgozni.

A második téma esettanulmányok segítségével alkalmazta ezeket az előrelépéseket a kulcsfontosságú szakpolitikai területeken, öt olyan fő területre összpontosítva, ahol az alkalmazkodás közgazdaságtana fontos lesz a következő évtizedben:

• Az éghajlatváltozás korai fő kockázatainak kezelése Európában.  Ez a szélsőséges eseményekre összpontosított, mivel ezek rövid távon magas gazdasági költségekkel járnak.

• Az alkalmazkodás beépítése a gazdasági projektek értékelésébe, különösen a hosszú élettartamú és az éghajlatváltozásnak (és a bizonytalanságnak) nagy mértékben kitett nagy tőkeberuházások esetében.

• Az alkalmazkodás beépítése a szakpolitikai értékelésbe (hatásvizsgálat), különösen azokban az esetekben, amikor az alkalmazkodásnak a főbb uniós finanszírozási területeken való általános érvényesítéséhez nagy áramlások kapcsolódnak.

• Az alkalmazkodás makrogazdasági hatásainak azonosítása az EU-n és a tagállamokon belül, beleértve az államháztartásra, a növekedésre és a versenyképességre gyakorolt hatásokat is.

• Gazdasági elemzési módszerek kidolgozása az EU/tagállamok által a fejlődő országokban az alkalmazkodáshoz nyújtott nemzetközi fejlesztési támogatás támogatása érdekében.

A projekt ezeket az esettanulmányokat az érintett főigazgatóságok, tagállamok, regionális vagy helyi politikai döntéshozók érdekelt feleivel készítette el. A módszereket és esettanulmányokat ezért olyan felhasználói csoportokkal közösen dolgozták ki, amelyek gazdasági adatokat használtak fel az alkalmazkodással kapcsolatos döntéshozatalhoz. A tanulmány keretében számos műhelytalálkozóra került sor e kapcsolatok kiépítésének elősegítése érdekében, többek között az esettanulmányokra összpontosító találkozók jelentős sorozatára a projekt korai szakaszában a felhasználói igények azonosítása érdekében.

A projekt eredményeit és megállapításait egy eszköztár foglalja össze, amely iránymutatást nyújt a módszertani feladatokból és példákat az esettanulmányokból, hogy segítse az alkalmazkodás gazdasági értékelésének alkalmazását. Kétszintű megközelítést alkalmaztak, amely a közgazdászok számára részletes iránymutatást és empirikus adatokat, a többi felhasználó számára pedig „könnyű” módszereket és információkat tartalmazott.

Az ECONADAPT projekt szakpolitikai megközelítést dolgozott ki a kutatás és a szakpolitikai elemzés keretbe foglalására. Ez az alkalmazkodási közgazdaságtannak a rövid és hosszú távú alkalmazkodási döntésekre való gyakorlati alkalmazására összpontosít, iteratív kockázatkezelést alkalmazva és előnyben részesítve az alacsony sérelemmel járó lehetőségeket.

A projekt összegyűjtötte az alkalmazkodás költségeire és előnyeire vonatkozó tudásbázist. Ez a bizonyíték jelentősen fejlődött az elmúlt években, és nagyobb mértékben fedte le a kockázatokat, az ágazatokat és az országokat, bár számos területen továbbra is jelentős hiányosságok állnak fenn. Az újabb tanulmányok rámutatnak a bizonytalanság, valamint a szakpolitikák végrehajtási költségei figyelembevételének fontosságára.

A projekt számos területen tett módszertani előrelépéseket. Kidolgozta az alkalmazkodóképesség értékelésére szolgáló alkalmazkodási gazdasági módszereket, elsődleges felmérési munkát végzett az alkalmazkodással kapcsolatos nyilvános preferenciák megértése érdekében, valamint módszereket dolgozott ki a költség- és haszonértékek skálázására, átvitelére és összesítésére. A projekt az alkalmazkodás közgazdaságtanára is alkalmazta a bizonytalan döntéshozatalt, a módszerekre vonatkozó összefoglaló információk áttekintését és elkészítését, valamint példaalkalmazások elvégzését.

Az ECONADAPT projekt ezeket a módszertani előrelépéseket számos szakpolitikai területen alkalmazta, figyelembe véve az alkalmazkodás közgazdaságtanának fő prioritásait a következő évtizedben.

Figyelembe vette az éghajlatváltozás miatt egyre gyakrabban előforduló, időjárással összefüggő katasztrófák kezelésének alulról felfelé építkező költségeit és előnyeit, és ezt kiegészítette a jelenlegi nemzeti szintű katasztrófákat súlyosbító éghajlatváltozás költségvetési következményeinek elemzésével.

Iránymutatást dolgozott ki a gazdasági projektek értékeléséhez, és gyakorlati esettanulmányokat készített, amelyek figyelembe veszik a folyók áradásait és a tengerszint emelkedését.

Iránymutatást is kidolgozott a szakpolitikai értékeléshez (hatásvizsgálat), amely a mezőgazdasági ágazatban végzett esettanulmány segítségével vizsgálja az általános érvényesítés alakulását. Mind a projektértékelési, mind a szakpolitikai értékelő tanulmányok egyik fő prioritása az volt, hogy a döntéshozatal bizonytalan legyen.

A projekt megvizsgálta mind a piacvezérelt, mind a tervezett alkalmazkodás szélesebb körű gazdasági hatásait, makrogazdasági modellezést végezve az alkalmazkodás gazdasági következményeinek felülről lefelé irányuló perspektívából történő értékelése érdekében.

Kidolgozta továbbá a projekt- és szakpolitikai értékelési kereteket a fejlődő országok összefüggésében történő alkalmazáshoz, különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi finanszírozásával kapcsolatban, és számos gyakorlati esettanulmányt készített az alkalmazás bemutatására.

A projekttel kapcsolatos további információkért, erőforrásokért, módszerekért, információkért és útmutatásért tekintse meg az ECONADAPT könyvtárat és eszköztárat.