2.2 Kockázatok és sebezhetőségek az európai ágazatokban és régiókban

2.2 Kockázatok és sebezhetőségek az európai ágazatokban és régiókban

A megfigyelt hőmérséklet-emelkedések és a változó csapadékeloszlás már most is hatással vannak Európa különböző területeire, ami sebezhetővé teszi őket a különböző időjárási eseményekkel szemben. Európa számos régiójában és ágazatában már végeztek hatás- és sebezhetőségi értékeléseket, amelyek elemezték a várható hatásokat, kockázatokat és azt, hogy egy régió vagy ágazat mennyire képes megbirkózni az éghajlatváltozással. Ez a szakasz a jövőbeli éghajlatváltozással szembeni sebezhetőség értékelésének első lépéseként hozzáférést biztosít a már elkészült kulcsfontosságú sebezhetőségi értékelésekhez és iránymutatásokhoz.

A sebezhetőségi értékelés több, mint a potenciális károk mérése az éghajlati hatásokra vonatkozó információk felhasználásával. Ez magában foglalja a régió vagy az ágazat alkalmazkodási képességének értékelését. Az éghajlatváltozással összefüggésben az IPCC az éghajlatváltozással szembeni sebezhetőséget úgy határozza meg, mint annak mértékét, hogy egy rendszer mennyire érzékeny az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaira, beleértve az éghajlatváltozás változékonyságát és a szélsőségeket, vagy mennyire képtelen megbirkózni azokkal. A sebezhetőség a rendszer éghajlati változásainak jellegétől, nagyságától és sebességétől, érzékenységétől és alkalmazkodóképességétől függ. Gyakran az éghajlatváltozás nem az egyetlen oka a kiszolgáltatottságnak. Az emberek növelhetik kiszolgáltatottságukat az ártéri (part menti) síkságok urbanizációja, a domboldalak erdőirtása vagy a kockázatnak kitett területeken történő vagyonfelhalmozás révén.

A meglévő éghajlati változékonysággal és szélsőségekkel szembeni sebezhetőség értékelése minden alkalmazkodás szükséges kiindulópontja. A múltbeli időjárási események – például heves esőzések vagy szélsőséges hőmérsékletek – értékelése és az azokra adott válaszok elemzése segíthet abban, hogy betekintést nyerjünk a sikeres vagy eredménytelen kezdeményezésekbe. Az ilyen gyakorlatokból levont tanulságok alapul szolgálhatnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó tervek kidolgozásához. A megbízható sebezhetőségi értékelés elvégzéséhez sok információt kell összegyűjteni és értékelni. Ez magában foglalja a múltbeli és jelenlegi időjárási tendenciák, a jövőbeli éghajlatváltozás és a bizonytalanság elemzését.

Számos sebezhetőségi mutató létezik, de a legtöbbjük nem követi szigorúan a fenti meghatározást, mert az alkalmazkodóképességet gyakran nehéz meghatározni. A legtöbb sebezhetőségi mutató hatékony hatásmutató, amely az éghajlatváltozás társadalmi-ökológiai rendszerre gyakorolt hatását méri.

Számos módszer létezik az éghajlatváltozással kapcsolatos sebezhetőségek vagy kockázatok elemzésére. A természeti veszély kockázatának elemzésére vonatkozó közös fogalommeghatározás a következő:

Veszély kockázata = A veszély várható károsodása x A veszély bekövetkezésének valószínűsége.

Az éghajlatváltozásra vonatkozó előrejelzések esetében a kockázati funkció kiszámítása jelentős nehézségekbe ütközik. Ezek azzal függnek össze, hogy bizonyos éghajlatváltozási forgatókönyvekhez valószínűséget rendelnek, és feltételezéseket tesznek a jövőbeli társadalmi-gazdasági fejlődés hatásairól.

Tekintettel a sebezhetőségi és kockázatértékelések meghatározásában és alkalmazásában mutatkozó különbségekre, a CLIMATE-ADAPT nem alkalmaz szigorú sebezhetőségi fogalommeghatározást, és ebben a szakaszban átfogó áttekintést nyújt a sebezhetőségi és természeti veszélyekkel kapcsolatos kockázatértékelésekről. Emellett a CLIMATE-ADAPT hozzáférést biztosít a sebezhetőségi értékelés elvégzéséhez szükséges iránymutatáshoz.

A sebezhetőségi útmutatót különböző célokra és felhasználói csoportok számára dolgozták ki. A tanulságok eltérőek, és jelenleg nincs elfogadott módszertan. A meglévő értékelésekből származó ajánlások a következőket foglalják magukban:

• Tegyen egyértelmű különbséget az értékelés tudományos és politikai szempontjai között.
• A potenciális felhasználók bevonása minden olyan módszertani és elemzési döntésbe, amely befolyásolja az eredményt.
• Tartsa a sebezhetőségi mutatókat egyszerűnek, átláthatónak és könnyen kommunikálhatónak.
• Adja meg a felhasználóknak az összes rendelkezésre álló információt, de hagyja, hogy eldöntsék, mit használnak, és hogyan kell mérlegelni.
• Egyértelműen ismertesse a sebezhetőségi értékelés célját és felhasználásának módját, például:
  • Az uniós fogadóállomások azonosítása további részletes elemzés céljából
  • A sebezhetőséget okozó probléma tudatosítása
  • Egy rendszer dinamikájának jobb megértése
  • Tervek és döntések megalapozása a kiszolgáltatottság csökkentése érdekében
  • Sérülékeny rendszerek vagy helyszínek összehasonlítása és rangsorolása
• A sebezhetőségi értékelés egy olyan lépés az alkalmazkodás tervezése felé, amely időigényes lehet. Más lépések – például az alkalmazkodási lehetőségek értékelése és végrehajtása – szintén erőforrásokat igényelnek, és nem szabad figyelmen kívül hagyni őket.