2.6 Az alkalmazkodással kapcsolatos főbb aggályok azonosítása és stratégiai irányvonal meghatározása

2.6 Az alkalmazkodással kapcsolatos főbb aggályok azonosítása és stratégiai irányvonal meghatározása

A stratégiai irányt az elérendő célok és célkitűzések (rövid távon a 2030-as évekre, középtávon a 2050-es évekre, hosszú távon a 2080/2100-as évekre) alapján kell meghatározni, az éghajlatváltozás, a társadalmi-gazdasági fejlődés és más nem éghajlati tényezők alapján.

A fő aggályok olyan hatások és kockázatok lehetnek, amelyek:

• már ma is szembesülnek;
• az éghajlatváltozás miatt növekedni fog;
• hatással lesz a hosszú élettartamú rendszerekre vagy a kulcsfontosságú infrastruktúrákra (pl. a közlekedési infrastruktúrára és az épített környezetre);
• visszafordíthatatlanul befolyásolja a rendszereket;
• a nem az éghajlatváltozást előidéző további tényezők miatt növekedni fog (pl. az egészségügyi problémák az éghajlatváltozás és a kiszolgáltatott idősek növekvő csoportja miatt növekedni fognak).

A döntéshozóknak azzal a feladattal kell szembenézniük, hogy az éghajlatváltozás jövőbeli hatásaival kapcsolatos tudományt lefordítsák a politikai célok és tervek kapacitásaik és kontextusuk alapján történő meghatározására. Hiányoznak azonban olyan támogatási eszközök, amelyek lefordítanák az érdekelt felek preferenciáit és korlátait az alkalmazkodási tervezés céljai és stratégiái életképességének értékelésére. A modellek használata hasznos utólagos, feltáró döntéshozatali támogatási célokra. A modellek különböző számítási kísérleteket végezhetnek annak szimulálására, hogy a különböző bizonytalanságok hogyan fogalmazhatók meg, és segíthetnek kiválasztani a stratégiai irányt.

.