Mit jelent a bizonytalanság?

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kihívást jelent a döntéshozók számára, akiknek most kell eldönteniük, hogy a tevékenységeket, rendszereket és ágazatokat minden földrajzi szinten hozzá kell-e igazítani a változó éghajlathoz, és ha igen, hogyan.

A bizonytalanság nem korlátozódik az éghajlatváltozásra és az ahhoz való alkalmazkodásra. Számos más tudományos és szakpolitikai terület számos bizonytalansággal szembesül munkája során. A bizonytalanság összetett fogalom, amely többféleképpen írható le, és a döntéstámogatásban való figyelembevétele az idő múlásával alakult ki. A bizonytalanság néhány releváns leírása a következőket foglalja magában:

• A hiányos tudás állapota, amely az információ hiányából vagy az ismert vagy akár megismerhető dolgokkal kapcsolatos nézeteltérésből eredhet. Sokféle forrása lehet, az adatok pontatlanságától a kétértelműen meghatározott fogalmakig vagy terminológiáig, vagy az emberi viselkedés bizonytalan előrejelzéséig. A bizonytalanságot tehát kvantitatív mérésekkel (pl. valószínűségi sűrűségfüggvény) vagy kvalitatív állításokkal (pl. szakértői csoport megítélését tükröző állításokkal) lehet kifejezni (IPCC AR5 2014).
• Annak mértéke, hogy a döntéshozó mennyire bízik a konkrét döntések lehetséges kimenetelében és/vagy ezen eredmények valószínűségében. E bizalomhiány okai közé tartozhat az információ hiányosnak, homályosnak, pontatlannak, megbízhatatlannak, nem meggyőzőnek vagy potenciálisan hamisnak ítélése (Refsgaard et al. 2007).

Melyek a bizonytalanság fő forrásai az alkalmazkodás tervezésében?

Az információforrások és adatok széles köre felhasználható az alkalmazkodás tervezésének támogatására. A múltbeli és az előre jelzett éghajlatra vonatkozó információk az egyik olyan információtípus, amelyet az alkalmazkodás tervezésének támogatására használnak fel. Az egyéb típusok jellemzően olyan információkat foglalnak magukban, amelyek például a következőkből származnak: hatásvizsgálati modellek, az éghajlat változékonyságának és változásának kezelésével kapcsolatos korábbi tapasztalatok, társadalmi-gazdasági feltételek, szakpolitikai környezet, piaci környezet (a gazdasági szereplők esetében) és az ezekben az összefüggésekben várható változások.

A természeti és társadalmi rendszerek jövőbeli feltételeivel kapcsolatos információk olyan bizonytalanságokkal járnak, amelyekkel az információk felhasználóinak tisztában kell lenniük. Az éghajlatváltozás hatásaival és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos bizonytalanság néhány fő forrása (EEA 2017):

• tökéletlen megfigyelési eszközökből (pl. esőmérők) és/vagy adatfeldolgozásból (pl. a felszíni hőmérséklet műholdas adatokon alapuló becslésére szolgáló algoritmusok) eredő mérési hibák;
• a hiányos időbeli és/vagy térbeli adatlefedettségből eredő összesítési hibák;
• Az éghajlati rendszeren belüli kiszámíthatatlan természetes folyamatokból eredő természetes változékonyság (belső éghajlati változékonyság; pl. légköri és óceáni változékonyság), befolyásolva az éghajlati rendszert (pl. jövőbeli vulkánkitörések) és/vagy az éghajlatérzékeny környezeti és társadalmi rendszereken belül (pl. az ökoszisztéma dinamikája);
• A modellek korlátozott felbontásából (pl. a felhőfizika explicit felbontásának akadályozása), a Föld egyes rendszerelemeinek hiányos megértéséből (pl. dinamikus jégtakaró-folyamatok) vagy kölcsönhatásaikból és visszacsatolásaikból (pl. az éghajlat és a szénkörforgás közötti visszacsatolások) és/vagy a vizsgált környezeti vagy társadalmi rendszer hiányos megértéséből (pl. demográfiai fejlődés az árvízkockázati övezetekben) eredő modellkorlátozások (az éghajlati és éghajlati hatásmodellek korlátai);
• A jövőbeli kibocsátási pályák (üvegházhatású gázok és aeroszolok) határozzák meg a jövőbeli éghajlatváltozás nagyságrendjét és ütemét. A jövőbeli kibocsátási szintek a demográfiai, gazdasági és technológiai fejlődéstől, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló nemzetközi megállapodásoktól függenek (különösen az UNFCCC keretében);
• A nem éghajlati (társadalmi-gazdasági, demográfiai, technológiai és környezeti) tényezők jövőbeli alakulása határozza meg, hogy egy adott éghajlati változás hogyan hat a környezetre és a társadalomra;
• A társadalmi preferenciák és a politikai prioritások jövőbeli változásai határozzák meg az adott éghajlati hatásnak tulajdonított jelentőséget (pl. a biológiai sokféleség helyi vagy regionális csökkenése).

Miért fontos figyelembe venni a bizonytalanságot a döntéshozatalban?

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás összetett módszertani kihívást jelent. Arra szólítja fel az egyéneket, hogy a potenciálisan nagyon hosszú távú következményekkel járó döntéseket a jövőbeli változásokra vonatkozó hiányos ismeretek és/vagy bizonytalan információk alapján hozzák meg.

Néhány ok, amiért fontos figyelembe venni az alkalmazkodással kapcsolatos döntéshozatal bizonytalanságát (Street and Nilsson 2014):

• A bizonytalanság velejárója. A bizonytalanság figyelembevétele a döntéshozatal alapvető eleme, mivel minden bizonyítékban és minden döntésben benne rejlik. Ez a támogató adatok és információk szerves része, különösen, de nem csak a jövőre vonatkozóan. A kapcsolódó bizonytalanságoknak a bizonyítékok részeként történő megfelelő integrálása lehetővé teszi a bizonyítékok jobb megértését, és növelheti azok hasznosságát a döntéshozatali folyamatokban;
• Relevánsabb és megalapozottabb döntéshozatal. A bizonytalanság jellegének és jellemzőinek elismerése, valamint ezeknek a kapcsolódó bizonyítékok felhasználásának módjában való tükrözése elengedhetetlen a megalapozottabb, relevánsabb és megalapozottabb döntések meghozatalához. Azáltal, hogy elismerik és figyelembe veszik a bizonytalanságokat, ahelyett, hogy könnyen azonosítható és determinisztikus eredményeket várnának, a bizonytalanságok kezelhetőbbé válnak. Ennek eredményeként lehetővé válik koherens döntések és politikák megfogalmazása;
• Minimalizálja a maladaptáció lehetőségét. A bizonytalanságokat is magában foglaló „elégtelenség” hiánya növeli annak valószínűségét, hogy a meghozott intézkedés nem lesz megfelelő, nem megfelelő vagy növeli a kiszolgáltatottságot. A tudásbázis bizonytalanságainak figyelmen kívül hagyása esetén nagyobb a valószínűsége a helytelen alkalmazkodásnak;
• A bizonytalanság figyelmen kívül hagyása elfedi a kockázatokat. A bizonytalanság figyelmen kívül hagyása alááshatja a hatékony kockázatkezelést, mivel a bizonytalanság beépítéséből eredő kockázatokat egyszerűen figyelmen kívül hagyják, és nem veszik figyelembe a meghozandó intézkedések során.

Egyéb fő témák:

2. Hogyan kommunikálják a bizonytalanságokat?

3. Hogyan vegyük figyelembe a bizonytalanságot?