Hogyan számoljunk a bizonytalansággal?

Mivel a tökéletes információ hiánya a tudomány és a politikai döntéshozatal minden területén közös jellemző, a bizonytalanság kezelése a kockázatkezelés integrált része. A döntéshozóknak tisztában kell lenniük az egyes adatforrásokhoz kapcsolódó bizonytalanság mértékével, hogy döntéseik során figyelembe vehessék a lehetséges fejleményeket, de a bizonytalanságok nem akadályozhatják meg a döntéshozatalt (EEA 2017).

Hogyan számoljunk az alkalmazkodással kapcsolatos döntéshozatal bizonytalanságával?

Az éghajlatváltozással és annak hatásaival kapcsolatos bizonytalanságok fontossága egy adott alkalmazkodási döntés szempontjából olyan tényezőktől függ, mint a döntés időhorizontja és visszafordíthatósága, az éghajlati tényezők relatív fontossága a döntés szempontjából, valamint a döntés bizonytalan fejleményekkel szembeni pufferelésének költségei (EEA 2017).

Különböző megközelítéseket dolgoztak ki a tervezés bizonytalanságának kezelésére. Néhány hasznos megközelítés és elv, amelyet az alkalmazkodási döntések meghozatalakor az alapul szolgáló ismeretekben rejlő bizonytalansággal kell alkalmazni, a következők lehetnek:

Forgatókönyv-tervezés

A bizonytalansággal szembesülve a döntéshozók dönthetnek úgy, hogy több hihető eredményt vesznek figyelembe. Ezt a megközelítést alkalmazzák a forgatókönyv-elemzések. A forgatókönyvek különböző, valószerű jövőbeli feltételeket (vagy „a világ állapotát”) mutatnak be. Ezt követően döntéselemzést végeznek annak összehasonlítására, hogy az alternatív szakpolitikai döntések milyen jól teljesítenek e különböző jövőbeli feltételek mellett. A bizonytalanság hasznos leírása mellett a forgatókönyvek egyértelművé tehetik a döntéshozatali folyamat során elért kompromisszumokat is.

Hasznos forrás:

KÖZVETÍTÉSI eszköztár (lásd a forgatókönyv-elemzést)

Adaptív menedzsment

Az adaptív menedzsment magában foglalja egy olyan stratégia kiválasztását, amely módosítható a jobb teljesítmény elérése érdekében, mivel többet megtudhat a szóban forgó kérdésekről és a jövő kibontakozásáról. Az adaptív menedzsment egyik legfontosabb jellemzője, hogy a döntéshozók olyan stratégiákat keresnek, amelyek módosíthatók, ha a tapasztalatokból és a kutatásból új betekintést nyernek. A tanulás, a kísérletezés és az értékelés e megközelítés kulcsfontosságú elemei, és azokat aktívan be kell építeni a döntéshozatalba.

Hasznos forrás:

A természetes élőhelyek adaptív kezelése

Robusztus vagy reziliens stratégiák

Ez a megközelítés azonosítja azokat a lehetséges jövőbeli körülményeket, amelyekkel az ember szembesülhet, majd arra törekszik, hogy azonosítsa azokat a stratégiákat, amelyek meglehetősen jól működnek ezen a tartományon belül. A robusztus stratégia olyan stratégiaként határozható meg, amely jól teljesít az alternatív jövők nagyon széles skáláján.

Hasznos forrás:

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás bizonytalan lehetőségeinek értékelésére szolgáló gazdasági megközelítések

A megvalósítási költségeket minimalizáló lehetőségek

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás bizonytalanság alatti tervezése során különböző típusú lehetőségek állnak a döntéshozók rendelkezésére. A legmegfelelőbb lehetőség a meghozott döntés jellegétől, a döntés konkrét éghajlati hatásokra való érzékenységétől és a tolerálható kockázat szintjétől függ. Az alkalmazkodási lehetőségek kiválasztásakor azonban a döntéshozók dönthetnek úgy, hogy előnyben részesítik azokat, amelyek minimalizálják beültetési költségeiket. Ezek közé tartozhatnak a következők:

• Alacsony sajnálat („korlátozott” vagy „nem sajnálat”)
  • Olyan lehetőségek, amelyek még éghajlatváltozás nélkül is előnyökkel járnak, és ahol az alkalmazkodás költségei viszonylag alacsonyak a cselekvés előnyeihez képest.
• Győztes-győztes (-győztes)
  • Olyan lehetőségek, amelyek a kívánt eredménnyel járnak az éghajlati kockázatok minimalizálása vagy a potenciális lehetőségek kiaknázása tekintetében, de más társadalmi, környezeti és/vagy gazdasági előnyökkel is járnak.
• Megfordíthatóság, rugalmasság és biztonsági ráhagyások
  • A visszafordítható és rugalmas lehetőségek előnyben részesítése lehetővé teszi a későbbi módosításokat; Az új beruházások megfelelő „biztonsági tartalékokkal” való kiegészítése biztosítja, hogy a válaszok reziliensek legyenek a jövőbeli éghajlati hatásokkal szemben.
• Puha stratégiák
  • A „puha” alkalmazkodási stratégiák (azaz a nem infrastrukturális lehetőségek) előmozdítása magában foglalja az olyan alkalmazkodási kapacitás kiépítését, amely biztosítja, hogy a szervezet jobban képes legyen megbirkózni számos éghajlati hatással (pl. hatékonyabb előretervezés, hírszerzési információk gyűjtése és terjesztése, kedvező intézményi keret létrehozása révén).
• Késedelmes intézkedés vagy határozat
  • Az intézkedések vagy döntések késleltetése (nem tévesztendő össze a „jövő figyelmen kívül hagyásával”) megfelelő lehet egy aktív hosszú távú alkalmazkodási stratégia részeként, amennyiben megállapítást nyert, hogy egy adott intézkedés azonnali megtétele nem jár jelentős előnyökkel, vagy a döntés meghozatalához több információra van szükség.

Hasznos forrás:

Alkalmazkodási lehetőségek

Egyéb fő témák:

1. Mit jelent a bizonytalanság?

2. Hogyan kommunikálják a bizonytalanságokat?