2.2 Az éghajlatváltozásra vonatkozó előrejelzések és a jövőbeli hatások megértése

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak a változó éghajlati feltételekhez kapcsolódó jövőbeli hatások értékelésén kell alapulnia. Számos jövőbeli éghajlati hatást valószínűleg a jelenleg előforduló szélsőséges időjárási események gyakoribb és szélsőségesebb változatai okoznak (lásd a 2.1. lépést). Ugyanakkor új veszélyek és hatások is előfordulhatnak, például a tengerszint emelkedésével összefüggő árvizek vagy a változó csapadékeloszlás által okozott vízhiány. A hosszú távú alkalmazkodási stratégia kidolgozásához elengedhetetlen a várható éghajlati hatásokra vonatkozó információkhoz való hozzáférés és azok helyes értelmezése.

Az éghajlatra és a hatásokra vonatkozó jövőbeli előrejelzések

Európai szinten az EEA számos mutatót készít a megfigyelt és előre jelzett éghajlatváltozásról és annak hatásairól, például a hőmérsékletről, a csapadékról, az aszályokról, az erdőtüzekről vagy a tengerszint emelkedéséről. Az EEA „Éghajlatváltozás, hatások és sebezhetőség Európában 2016 – mutatóalapú értékelés” című jelentése hasznos áttekintést nyújt az éghajlatváltozásról és annak hatásairól Európában. Emellett a Kopernikusz éghajlatváltozással kapcsolatos szolgáltatása éghajlati adatokat szolgáltat a politikai döntéshozók számára, hogy támogassa az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzeti, regionális és városi szintű tervezést és döntéshozatalt Európában.

A Climate-ADAPT országoldalai linkeket tartalmaznak az egyes országok nemzeti kockázat- és sebezhetőségi értékeléseihez, amelyek általában tartalmaznak éghajlat-változási előrejelzéseket. Számos uniós finanszírozású kutatási és tudásprojekt foglalkozott azzal, hogy egy adott helyszínre vonatkozóan kisebb léptékű éghajlati előrejelzéseket készítsenek (lásd alább az uniós finanszírozású projekteket).

A kifejezetten az európai városok számára kifejlesztett Urban Adaptation Map Viewer áttekintést nyújt a jelenlegi és jövőbeli éghajlati veszélyekről, a városok e veszélyekkel szembeni sebezhetőségéről és alkalmazkodóképességéről. A térképnéző különböző forrásokból származó információkat gyűjt össze a magas hőmérsékletek, áradások, vízhiány, erdőtüzek és vektorok által terjesztett betegségek megfigyelt és előre jelzett térbeli eloszlásáról és intenzitásáról. Emellett információkkal szolgál a városok sebezhetőségének és e veszélyeknek való kitettségének okairól, amelyek a városok és lakosságuk jellemzőihez kapcsolódnak.

Az előre jelzett globális éghajlatváltozásról és a városokra gyakorolt hatásokról további információk találhatók az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentéseiben, például a 8. fejezetben: Városi területek az IPCC ötödik értékelő jelentésében vagy az IPCC 1,5 °C-os globális felmelegedésről szóló jelentésében.

Az előrejelzések értelmezése

Az éghajlati előrejelzések figyelembe veendő fontos elemei a következők:

• Az előrejelzések térbeli skálája, mivel a különböző éghajlati modellek eltérő térbeli felbontásokat használnak;
• az alapidőszak, amelyből a változást modellezik (pl. az 1986–2005 közötti időszakhoz viszonyítva);
• az előrejelzési ütemterv, amelyet általában időszakként fejeznek ki (pl. 2081–2100 vagy 2020–2052);
• Az alapul szolgáló üvegházhatásúgáz-kibocsátás vagy más forgatókönyvek. Például az IPCC ötödik értékelő jelentésében az RCP a reprezentatív koncentrációs pályát jelenti, és négy különböző forgatókönyv szerint tükrözi a légkörben lévő üvegházhatású gázok mennyiségét (amelyek közül az RCP 2.6. a legalacsonyabb, az RCP 8.5. pedig a legmagasabb koncentráció);
• Hogyan jelenik meg a tervezett változás? Az éghajlatváltozási előrejelzések hajlamosak jelezni annak valószínűségét, hogy valami történik a jövőben, vagy felvázolják a lehetséges kimeneteleket a jövőbeli hőmérsékletek, esőzések vagy tengerszint-emelkedés szempontjából. Ennek az az oka, hogy a jövőbeli éghajlatra hatással lesz az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának szintje és más társadalmi-gazdasági fejlemények. Emellett az éghajlati előrejelzések különböző modellekből származnak (az éghajlat globális vagy regionális szinten kifejlesztett matematikai ábrázolásai), amelyek folyamatosan javulnak, de még mindig nem tudják teljes bizonyossággal megjósolni a jövőt.

A jövő éghajlatának bizonytalanságát nehéz lehet megérteni, tervezni vagy kommunikálni másokkal. A Climate-ADAPT bizonytalansági iránymutatást nyújt, amely a következő témákra terjed ki:

1. Mit jelent a bizonytalanság?
2. Hogyan kommunikálják a bizonytalanságokat?
3. Hogyan vegyük figyelembe a bizonytalanságot?

Az alkalmazkodás tervezésével kapcsolatos bizonytalanság kezelése rugalmas, kismértékű alkalmazkodási intézkedésekbe való beruházással oldható meg (lásd a 4.3. lépést),amelyek további előnyökkel is járnak, például csökkentik az üvegházhatásúgáz-kibocsátást (lásd az 5.4. lépést),és így a jövőbeli éghajlati forgatókönyvekhez kapcsolódó bizonytalanság ellenére indokoltak lehetnek. A bizonytalanság és az összetettség kezelésére vonatkozó útmutatást a RESIN projekt is nyújt.