Időjárási derivatívák mint kockázatkezelési eszközök

Az időjárási derivatívák olyan pénzügyi eszközök, amelyeket a szervezetek vagy az egyének kockázatkezelési stratégiák részeként használhatnak, hogy megvédjék magukat a váratlan időjárási változások által okozott kockázatoktól. Ezek az eszközök úgy működnek, mint a szerződések, ahol az egyik fél (a befektető) vállalja, hogy fizet egy másik félnek (a vevőnek), ha bizonyos időjárási körülmények bekövetkeznek, például előre meghatározott mennyiségű eső vagy hőmérséklet. Az ígéretért cserébe a befektető előzetes kifizetést kap. Az időjárási derivatívák egy adott „időjárási” kiváltó eseményen (pl. fűtési foknapokon) alapulnak, nem pedig a veszteség bizonyítékán (például egy meghatározott küszöbértéket és időszakot meghaladó hőmérsékleten), ezért egyszerűbb (és olcsóbb) a kezelésük, mint más alternatív lehetőségeknek.

A mezőgazdasági termelők például időjárási származékokat használhatnak a gyenge termés elleni védekezésre, amelyet például a termesztési időszakban az eső hiánya vagy a betakarítás során a túlzott eső okoz. Az őszibarackot Közép-Európában termesztő mezőgazdasági termelő arra számít, hogy a fagyérzékeny fák virágzása során a hőmérséklet soha nem csökken egy bizonyos hőmérséklet (5 °C) alá. Minél hosszabb a hőmérséklet 5 °C alatt, annál alacsonyabb a betakarítás. Ez a gazdálkodó átviheti üzleti kockázatát egy bankra, ha megfelelő időjárási derivatívát köt a bankkal. A szerződést úgy lehetne kialakítani, hogy április és május (a fagyérzékeny őszibarackfák virágzásának hónapjai) minden olyan napján, amikor a legközelebbi meteorológiai állomás által mért hőmérséklet 5 °C alá esik, a mezőgazdasági termelőt meghatározott összeggel kompenzálják. Az, hogy opciós felárat fizet-e ezért a szerződésért, vagy fizetési kötelezettsége van-e a bankkal szemben, ha a hőmérséklet meghaladja az öt Celsius-fokot, attól függ, hogy melyik konkrét fedezeti instrumentumot választják.

Az időjárási derivatívák hasonlóak a biztosításhoz, de másképp működnek. A biztosítás kiterjed az alacsony valószínűségű, katasztrofális időjárási eseményekre, például hurrikánokra, földrengésekre és tornádókra. Ezzel szemben a derivatívák nagyobb valószínűséggel fordulnak elő, mint például a vártnál szárazabb nyár. Az időjárási derivatívákat jelenleg sokkal kevésbé használják, mint a biztosítási rendszereket az EU-ban. Ezek azonban hatékony eszközöknek tekinthetők az időjárás változékonyságával kapcsolatos kockázatok kezelésére a mai éghajlat mellett. A jövőben még vonzóbbá válhatnak, mivel az éghajlatváltozás várhatóan növelni fogja mind az időjárási változékonyságot, mind a szélsőséges időjárási események gyakoriságát.

Az üzletvezetési gyakorlatok természetesen magukban foglalják a kockázatdiverzifikációs stratégiákat, és az időjárási derivatívákat már alkalmazzák a mezőgazdasági ágazatban. Tekintettel az éghajlattal kapcsolatos kockázatok növekvő jelentőségére, a vállalkozásoknak fontolóra kell venniük az adott iparágra szabott időjárási származékok használatát. Ez azért fontos, mert ezek a kockázatok kárt okozhatnak a fizikai eszközökben és megzavarhatják az üzleti tevékenységeket. Ugyanakkor a rendelkezésre álló időjárási derivatívák sokféleségét ki kell terjeszteni az éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak egyre inkább kitett gazdasági tevékenységek szélesebb körére.