A ciguatera-mérgezés ellenőrzése a Kanári-szigeteken (Spanyolország)

A Ciguatera-mérgezést (CP) olyan halak fogyasztása okozza, amelyek bizonyos mérgező mikroalgák (Gamierdiscus spp. és Fukuyoa spp.) jelenléte miatt ciguatoxinokat halmoztak fel az élelmiszerláncban. A ciguatoxikus halak hagyományos endemikus régiói közé tartoznak a Karib-tenger, a Csendes-óceán és az Indiai-óceán területei. A ciguatera esetekhez leggyakrabban társított halfajok közé tartozik a barracuda, a grouper, az amberjack, a vörös csattogóhal, a moray angolna, a hogfish, a makréla, a sebészhal és a papagájhal.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság és a Spanyol Élelmiszerbiztonsági Hatóság (AESAN) által társfinanszírozott Eurocigua projekt (2016–2021) szerint Európában a Gambierdiscus és a Fukuyoa spp. a spanyol és portugál atlanti-óceáni szigeteken, valamint számos földközi-tengeri szigeten, köztük Krétán, Cipruson és a Baleár-szigeteken fordul elő. A Kanári-szigetek Halászati Főigazgatósága által kidolgozott CTX-jegyzőkönyv keretében a Kanári-szigeteken a hivatásos halászati ágazat által kifogott egyes halak 13 %-a esetében pozitívnak bizonyultak a CTX-ek, és azokat engedéllyel rendelkező feldolgozók ártalmatlanították (Halászati Főigazgatóság, közzé nem tett adatok).

A ciguatoxinok nem pusztulnak el a halak főzésével vagy fagyasztásával. Ezenkívül a toxinok színtelenek, szagtalanok és íztelenek, ami lehetetlenné teszi azok észlelését evés közben. A CP tünetei közé tartozhat a hányinger, hányás, hasmenés, hasi görcsök, az ajkak, a nyelv és a végtagok égő érzése (a hideg ingerre adott válaszként is), fémes íz a szájban, ízületi és izomfájdalom, bőrviszketés, izomgyengeség, homályos látás, fájdalmas közösülés, alacsony vérnyomás és lassú szívverés. A neurológiai tünetek általában hetek alatt megszűnnek, bár egyes tünetek hónapokig tarthatnak. Bár a CP ritkán halálos kimenetelű, a súlyos esetek halálhoz vezethetnek (ECDC, 2021).

Míg a kontinentális európai országokban a ciguatera-mérgezés kitörését az importált halak fogyasztásával hozták összefüggésbe, a Kanári-szigeteken és Madeirán őshonos kitörésekről számoltak be. A Kanári-szigeteken 2008 és 2023 között 22 őshonos járvány tört ki, amelyek 129 embert érintettek.

A változó éghajlat miatt a tengerfelszín hőmérséklete az előrejelzések szerint a 21. század közepére 0,4–1,4 Celsius-fokkal fog emelkedni. Ez valószínűleg növeli a toxikus mikroalgák növekedési ütemét, ami nagyobb populációsűrűséget eredményez. Több szélességi fokos tartománybővülés is várható, amennyiben a fajspecifikus élőhelykövetelmények teljesülnek (pl. hőmérséklet, megfelelő szubsztrátum, alacsony turbulencia, fény, sótartalom, pH) (Tester et al., 2020). 2017-ben először azonosították Gambierdiscust a Baleár-szigeteken, megerősítve e mérgező mikroalgák jelenlétét a Földközi-tenger nyugati térségében (Diogène et al., 2021). A toxikus mikroalgák növekvő sűrűsége és elterjedése azt jelentheti, hogy a jövőben a CP elterjedtebb lesz Európában.

A Kanári-szigeteken végrehajtott kezdeményezések célja a ciguatera-mérgezéses esetek számának csökkentése és a járványkitörések kockázatának korlátozása.

A Kanári-szigeteken két fő intézkedést hajtottak végre a ciguatera-mérgezés kockázatának csökkentése érdekében: a ciguatoxinok jelenlétének nyomon követése bizonyos halakban, beleértve a ciguatera mérgezést mint bejelentési kötelezettség alá tartozó betegséget.

1) A halászatban előforduló ciguatoxinok halfogásának ellenőrzése

2009 júniusa óta a Kanári-szigetek kormányának Halászati Főigazgatósága olyan jegyzőkönyvet alkalmaz, amely meghatározza a ciguatoxin jelenlétét vagy hiányát bizonyos fajokban, amelyek meghaladnak egy adott tömeget, mielőtt eladnák őket. Ez a csatolt jegyzőkönyv kötelező a Kanári-szigetek kisüzemi (friss hal) halászati ágazata számára. A rekreációs halászok tájékoztatást kapnak a CP-ről és e jegyzőkönyv létezéséről (fajok és súlyok). Ösztönözzük, de nem kötelezzük őket arra, hogy fogyasztásuk előtt alkalmazzák a jegyzőkönyvet a kifogott fajokra (lásd a mellékelt brosúrát).

A célfajokat és a küszöbsúlyokat egy szakértői csoport (állatorvosok, toxikológusok, tengerbiológusok, halászati és közegészségügyi szakemberek) választotta ki. Jelenleg a nyomon követett fajok (és súlyok) a következők: borostyánkő (Seriola spp.) – 12 kg; dusky grouper (Epinephelusmarginatus)– 12 kg; kékhal (Pomatomus saltatrix)– 9 kg; szigetseprő (Mycteropercafusca)– 7 kg; és wahoo (Acanthocybiumsolandri)– 35 kg.

2022-ben meghatározták a nyomon követett fajokban és tömegben bekövetkező változások bevezetésére vonatkozó kritériumokat. Új faj csak akkor vehető fel a jegyzékbe, ha az bizonyítottan őshonos CP-fertőzöttség forrása volt, és a halat a Kanári-szigetek vizeiben fogták ki. Ezen túlmenően a jelenleg figyelembe vett fajok súlyhatára e két helyzet egyikében csökkenthető: i. ha a pozitív ciguatoxin-kimutatásnak alávetett hal legfeljebb 500 grammal meghaladja a súlyhatárt, és magas toxicitást mutat, vagy ii. ha a Kanári-szigetek vizeiben fogott, a súlyhatár alatti tömegű hal volt a megerősített őshonos ciguatera-eset forrása, amely esetben az új súlyhatárt az adott hal súlyában állapítanák meg. 

2) Beleértve a ciguatera mérgezést, mint bejelentési kötelezettség alá tartozó betegséget.

2015 óta a ciguatera-mérgezés kötelező bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség a Kanári-szigeteken. Ez az egyetlen hely az EU-n belül, és egyike azon keveseknek a világon (beleértve Floridát, Hawaiit és Hongkongot), ahol a mérgezést diagnosztizáló orvosoknak jelenteniük kell a betegséget. Azok az orvosok, akik mérgezés okaként lépnek be a ciguatera-ba a közegészségügyi rendszeren belül a beteg klinikai nyilvántartásába, automatikusan értesítést kapnak a bejelentési formanyomtatvány kitöltéséről. Ezért a közegészségügyi hatóságok tovább vizsgálhatják és megerősíthetik az ügyet. A magánorvosok letölthetik ugyanazt az űrlapot, és e-mailben elküldhetik a közegészségügyi hatóságoknak.

Az elmúlt években a Kanári-szigeteken csökkent a ciguatera-mérgezéses esetek száma. Bár ez a végrehajtott ellenőrző intézkedések eredménye lehet, ez a csökkenés a Covid19-világjárvánnyal vagy a betegséget nem bejelentő egészségügyi szakemberek alacsony tudatosságával is összefüggésbe hozható.

A halellenőrzési programban a következő érdekelt felek vesznek részt:

• Halászati Főigazgatóság, Kanári-szigetek kormánya: halászati ügyekben hatáskörrel rendelkező közigazgatás.
• Gestión del Medio Rural de Canarias (a Kanári-szigetek vidéki környezetének kezelése) GMR Canarias, S.A.U.: a GDF-hez tartozó állami szervezet, amely támogatást nyújt a protokoll kezeléséhez.
• Közegészségügyi Főigazgatóság (DG Public Health), Kanári-szigetek kormánya: a közegészségügy terén hatáskörrel rendelkező közigazgatás (különösen az élelmiszer-biztonsági és járványügyi osztályok).
• Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Egyetemi Intézet (IUSA-ULPGC): a hatósági ellenőrző ponton belül a halak elemzéséért felelős laboratórium.
• Kisüzemi (friss hal) halászati ágazat: nyolc szigeten harminc szövetség vesz részt mintavételben.

A Halászati Főigazgatóság és a GMR, az IUSA-ULPGC laboratórium és a professzionális halászati ágazat részt vesz a halminták előkészítésében és kezelésében, és a nyomonkövethetőségi webes eszközrendszeren keresztül napi szoros kapcsolatban állnak egymással.

A Halászati Főigazgatóság és a Közegészségügyi Főigazgatóság rendszeresen kommunikál egymással, és a két jegyzőkönyv (halászat és egészségügy) legjobb alkalmazása érdekében minden szükséges információt naprakészen tart. A közeljövőben állandó szakértői testület jön létre, amely segíti a halászati jegyzőkönyvvel kapcsolatos döntéshozatali folyamatot.

A CP európai kockázatainak jobb megértése érdekében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és a Spanyol Élelmiszerbiztonsági Hatóság (AESAN) 2016 júniusa és 2021 januárja között közösen finanszírozta az EuroCigua projektet. A projekt célja az volt, hogy meghatározza a ciguatera terjedését és főbb jellemzőit Európában; a mikroalgák és a halak biotoxinszintjének mérése; valamint analitikai módszerek kidolgozása e toxinok jellemzésére (EFSA).

Az egyre több tudományos bizonyíték és a média érdeklődése ellenére a nyilvánosság továbbra is kevéssé ismeri a problémát. Egy 2018-as felmérés szerint a Kanári-szigetek lakosságának valamivel több mint 10 %-a ismerte a ciguaterát, és kevesebb mint 4 %-uk tudott a Kanári-szigeteken előforduló mérgezési esetekről. A válaszadók 82%-a szeretne több információt kapni a ciguatera-ról, főként a televízión és a közösségi hálózatokon keresztül. A nyilvánosság tájékoztatására és a nyomon követésre vonatkozó tervek elengedhetetlenek az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos sebezhetőségi értékelés gyakorlatának javításához és a kohéziós politika kockázatának csökkentéséhez. Ezért a kockázati kommunikáció keretében programot kell tervezni annak megállapítása érdekében, hogy a közönség megfelelően fogadja-e, érti-eés válaszol-e ( Bilbao-Sieyro et al., 2019).

Az EuroCigua projekt (2016–2021) során az IUSA-ULPGC laboratórium tudományos és technikai támogatást kapott az elemzésekhez a tengeri toxinokkal foglalkozó európai referencialaboratóriumtól (Vigo) és az Agrár-élelmiszeripari Kutatási és Technológiai Intézettől (IRTA). Ez a különböző protokollok harmonizációjához vezetett. Ezért a kutatási projektben való részvétel közvetlen hatással volt a hatósági ellenőrzési program keretében végzett napi tevékenység javulására. A projekt lehetővé tette a trofikus hálóval való közvetlen és közvetett kapcsolatot is, elemezve a különböző halfajok helyzetét a ciguatoxinok tengeri környezetben való fenntartásához való hozzájárulásuk tekintetében.

Ezenkívül az EuroCigua projektnek és a Kanári-szigetek Kormányának Halászati Főigazgatóságával való együttműködésnek köszönhetően 46, a CP hatósági ellenőrzéséből származó ciguatoxikus hal állt rendelkezésre laboratóriumi munkára. A halakat az IUSA létesítményeiben boncolták fel, és 660 kg izomot és májat szállítottak a vigói egyetemre, hogy előkészítsék a Ciguatoxin referenciaanyagokat (Castro et al., 2022),amelyek jövőbeli rendelkezésre állása előnyös lesz a ciguatoxin kimutatásával foglalkozó laboratóriumok számára világszerte.

Az EuroCigua projekt a ciguatera toxinok környezeti feltételeivel kapcsolatos ismeretek fejlesztésében részt vevő különböző rangos nemzetközi intézmények együttműködési hálózatának létrehozásához vezetett.

A DGP-GMR tevékenységeit az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (2014–2020) és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHAA 2021–2027) finanszírozza. Emellett jelenleg készül egy tanulmány a halászati ágazatra gyakorolt gazdasági hatásról (amelyet az Európai Regionális Fejlesztési Alap (EFA) és az INTERREG V-A Spanyolország–Portugália MAC 2014–2020 finanszíroz). A Közegészségügyi Főigazgatóság által hozott intézkedések költségét a 2023. évi általános költségvetés tartalmazza.

Az ellenőrző intézkedések fő előnye a fokozott élelmiszer-biztonság. A helyi halászat számára az az előny, hogy a ciguatera toxinvizsgálati protokoll szerint 7 717 (87%) nagy hal jutott el a kereskedelmi láncba igazolt élelmezésbiztonsággal. A hatályos ciguatera-ellenőrzési intézkedések lehetővé tették a halfogási tilalmak elkerülését.

A Ciguatera-mérgezés a hatályos nemzeti jogszabály módosításának 2015-ös hatálybalépésével bejelentési kötelezettség alá tartozó betegséggé vált a Kanári-szigeteken (a Kanári-szigetek járványügyi felügyeleti hálózatának létrehozásáról szóló, 2015. augusztus 17-i 3992. sz. HATÁROZAT). Ez a jogszabály előírja, hogy az orvos által diagnosztizált minden klinikai beteget a diagnózist követő 24 órán belül be kell jelenteni a közegészségügyi hatóságnak, beleértve a beteg és a bejelentő orvos azonosító adatait, valamint a mérgezés klinikai megjelenését.

A CTX észlelési protokollt 2009-től alkalmazzák felbontással. Ez a jegyzőkönyv minden kisüzemi halászatot folytató vállalkozás számára kötelező. A Halászati Főigazgatóság 2022. augusztusi állásfoglalása jelenleg hatályban van. 

A ciguatoxin halakban való jelenlétének vagy hiányának megállapítására szolgáló megfigyelési program 2009 óta működik, de 2011-ben megváltozott a CTX kimutatásának módszertana. A klinikai vizsgálatok közegészségügyi hatóságnál történő bejelentésének kötelezettsége 2015 óta áll fenn.  A figyelemfelkeltés folyamatos folyamat, amelynek keretében 2023-ra és 2024-re az emberek és az egészségügyi dolgozók tájékoztatására összpontosító tevékenységeket terveznek.

Az Eurocigua projekt 2016 és 2020 között zajlott. Az Eurocigua II projekt 2022-ben kezdődött és 2025-ig tart.

A felügyeleti rendszernek nincs előre meghatározott élettartama. A tervek szerint a Kanári-szigetek kormánya folyamatosan végrehajtja, és hosszú távon hatékony lesz.

Isabel Falcón Garcia,

Preventive Medicine and Public Health Specialist, Epidemiology and Prevention Service, Canary Islands General-Directorate of Public Health

ifalgar@gobiernodecanarias.org

María Teresa Mendoza Jiménez

Veterinary, Directorate-General for Fisheries

mmenjime@gobiernodecanarias.org

Diogene et al., 2021. A tengeri eredetű élelmiszerekben és a környezetben előforduló ciguatoxinok értékelése Európában.

Canals et al., 2021. A ciguatera-mérgezés kockázatjellemzése Európában

Castro et al., 2022. Ciguatoxin referenciaanyagok készítése a Kanári-szigetekről (Spanyolország) és a Madeira-szigetekről (Portugália) származó halakból

Bilbao-Sieyro et al., 2019. Megszerzett ismeretek Ciguatera hal mérgezés a Kanári-szigetek lakossága.