A ciguatera-mérgezés ellenőrzése a Kanári-szigeteken (Spanyolország)

A ciguatera-mérgezést (CP) olyan halak fogyasztása okozza, amelyek bizonyos mérgező mikroalgák (Gambierdiscus spp. és Fukuyoa spp.) jelenléte miatt ciguatoxinokat halmoztak fel az élelmiszerláncban. A ciguatoxikus halak hagyományos endemikus régiói közé tartoznak a Karib-tenger, valamint a Csendes-óceán és az Indiai-óceán területei. A ciguatera eseteivel leggyakrabban társult halfajok közé tartozik a barracuda, a grouper, az amberjack, a vörös csattogóhal, a moray angolna, a hogfish, a makréla, a sebészhal és a papagájhal.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság és a Spanyol Élelmiszerbiztonsági Hatóság (AESAN) által társfinanszírozott Eurocigua projekt (2016–2021) szerint Európában a Gambierdiscus és a Fukuyoa spp. a spanyol és a portugál atlanti-óceáni szigeteken, valamint számos földközi-tengeri szigeten, köztük Krétán, Cipruson és a Baleár-szigeteken fordul elő. A Kanári-szigetek Halászati Főigazgatósága által kidolgozott CTX-jegyzőkönyv keretében a Kanári-szigeteken a hivatásos halászati ágazat által kifogott 8828 hal 13%-a esetében pozitív volt a CTX-teszt, és azokat engedéllyel rendelkező feldolgozók (Halászati Főigazgatóság, közzé nem tett adatok) ártalmatlanították.

A ciguatoxinok nem semmisülnek meg a halak főzésével vagy fagyasztásával. Ezenkívül a toxinok színtelenek, szagtalanok és íztelenek, ami lehetetlenné teszi az evés során történő kimutatásukat. A CP tünetei közé tartozhat a hányinger, hányás, hasmenés, hasi görcsök, az ajkak, a nyelv és a végtagok égő érzése (a hideg ingerre adott válaszként is), fémes íz a szájban, ízületi és izomfájdalom, bőrviszketés, izomgyengeség, homályos látás, fájdalmas közösülés, alacsony vérnyomás és lassú pulzus. A neurológiai tünetek általában hetek alatt megszűnnek, bár egyes tünetek hónapokig tarthatnak. Míg a CP ritkán halálos kimenetelű, a súlyos esetek halálhoz vezethetnek (ECDC, 2021).

Míg a kontinentális európai országokban a ciguatera-mérgezés kitörését importált halak fogyasztásával hozták összefüggésbe, a Kanári-szigeteken és Madeirán őshonos kitöréseket jelentettek. A Kanári-szigeteken 2008 és 2023 között 22 őshonos járvány tört ki, amelyek 129 embert érintettek.

A változó éghajlat mellett a tengerfelszín hőmérséklete az előrejelzések szerint a 21. század közepére 0,4–1,4 Celsius-fokkal fog emelkedni. Ez valószínűleg növeli a toxikus mikroalgák növekedési ütemét, ami nagyobb népsűrűséget eredményez. A földrajzi szélesség több fokos kiterjesztése is várható, amennyiben teljesülnek a fajspecifikus élőhelykövetelmények (pl. hőmérséklet, megfelelő szubsztrátum, alacsony turbulencia, fény, sótartalom, pH) (Tester et al., 2020). 2017-ben első alkalommal azonosították Gambierdiscust a Baleár-szigeteken, megerősítve e mérgező mikroalga jelenlétét a Földközi-tenger nyugati térségében (Diogène et al., 2021). A toxikus mikroalgák növekvő sűrűsége és elterjedési területe azt jelentheti, hogy a CP a jövőben szélesebb körben fog elterjedni Európában.

A Kanári-szigeteken végrehajtott kezdeményezések célja a ciguatera-mérgezéses esetek számának csökkentése és a járványkitörések kockázatának korlátozása.

A Kanári-szigeteken két fő intézkedést hajtottak végre a ciguatera-mérgezés kockázatának csökkentése érdekében: a ciguatoxinok jelenlétének ellenőrzése egyes halakban, beleértve a ciguatera-mérgezést mint bejelentési kötelezettség alá tartozó betegséget.

1) A halfogás ellenőrzése a halászatban előforduló ciguatoxinok tekintetében

2009 júniusa óta a Kanári-szigetek kormányának Halászati Főigazgatósága jegyzőkönyvet alkalmaz a ciguatoxin bizonyos, adott tömeget meghaladó fajokban való jelenlétének vagy hiányának az értékesítés előtti meghatározására. Ez a csatolt jegyzőkönyv kötelező a Kanári-szigetek kisüzemi (friss hal) halászati ágazata számára. A hobbihorgászok tájékoztatást kapnak a CP-ről és e jegyzőkönyv létezéséről (fajok és súlyok). Ösztönözzük, de nem kötelezzük őket arra, hogy fogyasztásuk előtt alkalmazzák a jegyzőkönyvet a kifogott fajokra (lásd a mellékelt brosúrát).

A célfajokat és a küszöbértékeket egy szakértői csoport (állatorvosok, toxikológusok, tengerbiológusok, halászati és közegészségügyi szakemberek) választotta ki. Jelenleg a megfigyelt fajok (és súlyok) a következők: sárgahasú tonhal (Seriola spp.) – 12 kg; dusky grouper (Epinephelus marginatus)– 12 kg; kék álsügér (Pomatomus saltatrix)– 9 kg; szigetcsoportosulás (Mycteroperca fusca)– 7 kg; és wahoo (Acanthocybium solandri)– 35 kg.

2022-ben meghatározták a nyomon követett fajok és tömeg változásainak bevezetésére vonatkozó kritériumokat. Új fajt csak akkor lehet felvenni a jegyzékbe, ha az egy megerősített őshonos CP-eset forrása volt, és a halat a Kanári-szigetek vizein fogták ki. Ezenkívül a jelenleg a jegyzékben szereplő fajok tömegére vonatkozó határérték az alábbi két helyzet valamelyikében csökkenthető: i. ha a ciguatoxin-kimutatásra pozitív eredményt adó halak tömege legfeljebb 500 gr-mal meghaladja a tömeghatárt, és magas toxicitást mutat, vagy ii. ha a Kanári-szigetek vizeiben kifogott, a tömeghatárnál kisebb súlyú halak voltak a megerősített őshonos ciguatera-eset forrásai, amely esetben az új tömeghatárt az adott hal tömegében állapítanák meg. 

2) Beleértve a ciguatera mérgezést, mint bejelentési kötelezettség alá tartozó betegséget.

2015 óta a ciguatera mérgezés kötelező bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség a Kanári-szigeteken. Ez az egyetlen hely az EU-n belül, és egyike azon kevés helynek a világon (beleértve Floridát, Hawaiit és Hongkongot), ahol a mérgezést diagnosztizáló orvosoknak jelenteniük kell a betegséget. Az orvosok, akik a ciguatera-t mérgezési okként felveszik a beteg közegészségügyi rendszeren belüli klinikai nyilvántartásába, automatikusan értesítést kapnak a bejelentési formanyomtatvány kitöltéséről. Ezért a közegészségügyi hatóságok tovább vizsgálhatják és megerősíthetik az ügyet. A magánorvosok letölthetik ugyanazt az űrlapot, és e-mailben elküldhetik a közegészségügyi hatóságoknak.

Az elmúlt években a Kanári-szigeteken csökkent a ciguatera mérgezéses esetek száma. Bár ez a végrehajtott járványvédelmi intézkedések eredménye lehet, ez a csökkenés a Covid19-világjárvánnyal vagy a betegséget nem bejelentő egészségügyi szakemberek alacsony tudatosságával is összefüggésbe hozható.

A halellenőrzési programban a következő érdekelt felek vesznek részt:

• Halászati Főigazgatóság, Kanári-szigetek kormánya: halászati ügyekben hatáskörrel rendelkező közigazgatás.
• Gestión del Medio Rural de Canarias (A Kanári-szigetek vidéki környezetének kezelése) GMR Canarias, S.A.U.: a GDF-hez tartozó állami szerv, amely támogatást nyújt a protokoll irányításában.
• Közegészségügyi Főigazgatóság (DG Public Health), Kanári-szigetek kormánya: a közegészségügy területén hatáskörrel rendelkező közigazgatás (különösen az élelmiszer-biztonsági és epidemiológiai osztályok).
• Egyetemi Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Intézet (IUSA-ULPGC): a CP hatósági ellenőrzésén belül a halak elemzéséért felelős laboratórium.
• Kisüzemi (friss hal) hivatásos halászati ágazat: nyolc szigeten a mintavételben részt vevő harminc szövetség.

A Halászati Főigazgatóság és a GMR, az IUSA-ULPGC laboratórium és a professzionális halászati ágazat részt vesz a halminták előkészítésében és kezelésében, és a nyomonkövethetőségi webes eszközrendszeren keresztül napi szoros kapcsolatban állnak egymással.

A Halászati Főigazgatóság és a Közegészségügyi Főigazgatóság rendszeres kommunikációt folytat, és naprakész tájékoztatást nyújt a két jegyzőkönyv (halászat és egészségügy) legjobb alkalmazásához szükséges valamennyi információról. A közeljövőben állandó szakértői testületet hoznak létre, amely segíti a halászati jegyzőkönyvvel kapcsolatos döntéshozatali folyamatot.

A CP európai kockázatainak jobb megértése érdekében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és a Spanyol Élelmiszerbiztonsági Hatóság (AESAN) 2016 júniusa és 2021 januárja között közösen finanszírozta az EuroCigua projektet. A projekt célja a ciguatera terjedésének és főbb jellemzőinek meghatározása volt Európában; a mikroalgák és a halak biotoxinszintjének mérése; valamint analitikai módszereket dolgoz ki e toxinok jellemzésére (EFSA).

A tudományos bizonyítékok növekvő száma és a média érdeklődése ellenére a közvélemény továbbra is kevéssé ismeri a problémát. Egy 2018-as felmérés szerint a Kanári-szigetek lakosságának valamivel több mint 10% -a ismerte a ciguatera-t, és kevesebb mint 4% -uk tudott a Kanári-szigetek mérgezési eseteiről. A válaszadók 82%-a szeretne több információt kapni a ciguateráról, elsősorban a televízión és a közösségi hálózatokon keresztül. A nyilvánosság tájékoztatására és a nyomon követésre vonatkozó tervek elengedhetetlenek az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos sebezhetőségi értékelés gyakorlatának javításához és a kohéziós politika kockázatának csökkentéséhez. Ezért a kockázati kommunikáció keretében programot kell kidolgozni annak megismerésére, hogy a közönség megfelelően kapja-e meg, érti-e meg és reagál-e ( Bilbao-Sieyro et al., 2019).

Az EuroCigua projekt (2016–2021) során az IUSA-ULPGC laboratórium tudományos és technikai támogatást kapott a tengeri toxinokkal foglalkozó európai referencialaboratóriumtól (Vigo) és az agrár-élelmiszeripari kutatási és technológiai intézettől (IRTA). Ez a különböző protokollok harmonizációjához vezetett. Ezért a kutatási projektben való részvétel közvetlen hatással volt a hatósági ellenőrzési program keretében végzett napi tevékenység javítására. A projekt lehetővé tette a trofikus hálóval való közvetlen és közvetett kapcsolatot is, elemezve a különböző halfajok helyzetét a ciguatoxinok tengeri környezetben való fenntartásához való hozzájárulásuk tekintetében.

Emellett az EuroCigua projektnek és a Kanári-szigeteki Kormány Halászati Főigazgatóságával való együttműködésnek köszönhetően a CP hatósági ellenőrzéséből 46 ciguatoxikus hal állt rendelkezésre laboratóriumi munkához. A halakat az IUSA létesítményeiben felboncolták, és 660 kg izomot és májat szállítottak a vigói egyetemre ciguatoxin-referenciaanyagok előállítása céljából (Castro et al., 2022), amelyek jövőbeli rendelkezésre állása előnyös lesz a ciguatoxin kimutatásával foglalkozó laboratóriumok számára világszerte.

Az EuroCigua projekt a ciguatera toxinok környezeti feltételeivel kapcsolatos ismeretek fejlesztésében részt vevő különböző rangos nemzetközi intézmények együttműködési hálózatának létrehozásához vezetett.

A DGP-GMR tevékenységeit az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA 2014–2020) és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHAA 2021–2027) finanszírozza. Emellett jelenleg készül egy tanulmány a halászati ágazatra gyakorolt gazdasági hatásról (amelyet az Európai Regionális Fejlesztési Alap (EDRF) és az INTERREG V-A Spanyolország-Portugália MAC 2014–2020 finanszíroz). A Közegészségügyi Főigazgatóság által hozott intézkedések költségeit a 2023. évi általános költségvetés tartalmazza.

Az ellenőrzési intézkedések fő előnye a fokozott élelmiszer-biztonság. A helyi halászat számára az az előny, hogy a ciguatera toxinvizsgálati protokoll szerint 7 717 (87%) nagy hal érte el a kereskedelmi láncot megerősített élelmezésbiztonsággal. Az érvényben lévő ciguatera-ellenőrzési intézkedések lehetővé tették a halfogási tilalmak elkerülését.

A ciguatera-mérgezés kötelező bejelentési kötelezettség alá tartozó betegséggé vált a Kanári-szigeteken azáltal, hogy 2015-ben hatályba lépett a meglévő nemzeti jogszabály módosítása (a Kanári-szigetek járványügyi felügyeleti hálózatának létrehozásáról szóló, 2015. augusztus 17-i 3992. ORDEN határozat). Ez a jogszabály előírja, hogy minden CP-esetről, amelyet orvos diagnosztizál, a diagnózist követő 24 órán belül értesíteni kell a közegészségügyi hatóságot, beleértve a beteg és a bejelentő orvos azonosító adatait, valamint a mérgezés klinikai megjelenését.

A CTX detektálási protokollt 2009-től alkalmazzák. Ez a jegyzőkönyv minden kisüzemi halászatot folytató hivatásos jogalany számára kötelező. A Halászati Főigazgatóság 2022. augusztusi állásfoglalása jelenleg hatályban van. 

A ciguatoxin halakban való jelenlétének vagy hiányának megállapítására irányuló megfigyelési program 2009 óta működik, de 2011-ben megváltozott a CTX kimutatásának módszertana. A népegészségügyi hatóság CP-ről való értesítésére vonatkozó kötelezettség 2015 óta áll fenn.  A figyelemfelkeltés folyamatos folyamat, amelynek keretében a 2023-ra és 2024-re tervezett tevékenységek az emberek és az egészségügyi dolgozók tájékoztatására összpontosítanak.

Az Eurocigua projekt 2016 és 2020 között zajlott. Az Eurocigua II projekt 2022-ben kezdődött és 2025-ig tart.

A felügyeleti rendszernek nincs előre meghatározott élettartama. A tervek szerint a Kanári-szigetek kormánya folyamatosan végrehajtja, és hosszú távon hatékony lesz.

Isabel Falcón Garcia,

Preventive Medicine and Public Health Specialist, Epidemiology and Prevention Service, Canary Islands General-Directorate of Public Health

ifalgar@gobiernodecanarias.org

María Teresa Mendoza Jiménez

Veterinary, Directorate-General for Fisheries

mmenjime@gobiernodecanarias.org

Diogene et al., 2021. A tengeri eredetű élelmiszerekben és a környezetben található ciguatoxinok értékelése Európában.

Canals et al., 2021. A ciguatera-mérgezés kockázatának jellemzése Európában

Castro et al., 2022. Ciguatoxin referenciaanyagok előállítása a Kanári-szigetekről (Spanyolország) és a Madeira-szigetekről (Portugália) származó halakból

Bilbao-Sieyro et al., 2019. Megszerzett ismeretek Ciguatera halmérgezés a Kanári-szigetek lakossága.