Az éghajlatváltozási kockázatok beépítése a szlovákiai vasúti folyosó korszerűsítésének tervezésébe

Szlovákia természeti adottságai nagyon változatosak a domborzat, az éghajlat, a növényzet és a gazdasági tevékenységek tekintetében. Az ország déli része többnyire sík, azaz melegebb és szárazabb, míg a hegyvidéki észak hűvösebb és nedvesebb éghajlattal rendelkezik. Ez a sokféleség az egyik oka a vasúti közlekedést érintő éghajlati események által előidézett számos természeti kockázatnak, amelyeket az éghajlatváltozás valószínűleg tovább súlyosbít.

A Szlovák Köztársaságnak az éghajlatváltozás káros hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó stratégiája szerint az éves átlaghőmérséklet 1,73 °C-kal nőtt az 1881–2017 közötti időszakban. Az éghajlat változékonysága is változik, különösen a csapadék tekintetében: ugyanebben az időszakban a szélsőséges rövid távú esőzések előfordulásának jelentős növekedését figyelték meg, ami a helyi árvizek kockázatának növekedését eredményezte.

Az éghajlatváltozás Szlovákiában várhatóan további 2 °C-kal (RCP 4.5 forgatókönyv) és 4 °C-kal (RCP 8.5 forgatókönyv) növeli az éves átlaghőmérsékletet az 1951–1980 közötti időszakhoz képest. A globális felmelegedés mellett az éghajlati szélsőségek, köztük a súlyos viharok, a heves esőzések, az erős szelek és a hőhullámok előfordulása valószínűleg növekedni fog. Az időjárási szélsőségek az éghajlatváltozás legveszélyesebb megnyilvánulásai lehetnek a közlekedési ágazat és különösen a vasúti közlekedés számára, amelyek károkat okoznak a vasúti infrastruktúrában és fennakadásokat okoznak a közlekedésben. A főbb hatások közé tartoznak az árvizek (folyóvízi vagy villámárvizek miatt), a földcsuszamlások (az árvizekkel együtt) vagy az erős szél, amely maga is kárt okoz az infrastruktúrában, vagy a vágányon kidőlt fák révén. A vasúti forgalmat fenyegető veszélyes jelenségek, például a fagyos eső vagy a hólavinák várhatóan még télen is gyakoribbá válnak a gyakoribb hőmérséklet-ingadozások miatt.

A szlovákiai vasúti korszerűsítési projekt általános célkitűzései a következők: i. a vasúti közlekedés minőségének és versenyképességének javítása, ii. e közlekedési mód előnyeinek növelése a gazdaság és Szlovákia nemzetközi közlekedési hálózatokba való integrációja szempontjából, valamint iii. hozzájárulás a környezetvédelemhez egy környezetbarát közlekedési megoldás kidolgozásával, amely más közlekedési módokat (különösen a közúti közlekedést) helyettesít. A projekt célkitűzéseinek és ezáltal gazdaság- és környezetvédelmi funkcióinak eléréséhez az egyik alapvető előfeltétel a vasúti infrastruktúra és üzemeltetés éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének biztosítása.

Mivel a vasúti közlekedés a jövőben várhatóan széles körben szembesül majd az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokkal, és a vasúti infrastruktúra nagyon hosszú élettartama miatt megfelelően meg kell tervezni és elő kell készíteni az infrastruktúra éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóvá tételének folyamatát. Ez azt jelenti, hogy a korszerűsítési projekt szerves részét kell képeznie a vasúti közlekedési eszközökkel és üzemeltetéssel kapcsolatos éghajlatváltozási kockázatok és sebezhetőségek azonosításának. Az ajánlott alkalmazkodási intézkedések célja, hogy még szélsőséges időjárási körülmények esetén is biztosítsák a zavartalan vasúti működést, és elkerüljék a vasúti közlekedésnek a hosszú távú éghajlati tendenciák, például a hőmérséklet-emelkedés miatti zavarait.

A vasúti korszerűsítési projekt megvalósíthatósági tanulmányának részeként azonosították a vasúti közlekedési eszközöket és üzemeltetést érintő éghajlatváltozási kockázatokat és sebezhetőségeket, és javaslatot tettek az ezekből következő alkalmazkodási intézkedésekre. Ezt az elemzést a szlovákiaiKözlekedési Kutatóközpont és a Közlekedési és Építési Minisztérium tanácsadói által 2018-ban kidolgozott, „Módszertani kézikönyv az éghajlatváltozás jelentős közlekedési projektekre gyakorolt hatásainak értékeléséhez”című (szlovák nyelvű) iránymutatásnak megfelelően dolgozták ki.

Konkrétan a vizsgált vasút egyes szakaszaira vonatkozóan készült kockázat- és sebezhetőségi értékelés, amely magában foglalja a kiállítás szempontját (a vasúti közlekedést érintő várható éghajlatváltozási jelenségek) és az érzékenységet (amelynek mértékét a rendszer érzékenyen befolyásolhatja az éghajlatváltozás hatásai). A vasúti szakaszokhoz és a vasúti elemekhez (pl. hidak, alagutak) a következő kategóriák szerint rendeltek kockázatokat:

• jelentéktelen (kék); a kockázat kezelhető a vasúti eszközök szabványos műszaki tervezésével vagy a rendes működés keretében.
• Kicsi (zöld); a kockázat a műszaki tervezés vagy üzemeltetés részleges megváltoztatását teszi szükségessé.
• Közepes (sárga); a kockázat a műszaki tervezés vagy a kockázatkezelés jelentős megváltoztatását teszi szükségessé.
• jelentős (piros); a kockázat a műszaki tervezés vagy a veszélyhelyzet-kezelés alapvető megváltoztatását teszi szükségessé;
• katasztrofális (fekete); a kockázat a működés hosszú távú lezárásához vagy a vasúti eszközök károsodásához vezethet. Az alternatív útválasztás erősen ajánlott.

Az azonosított kockázatok típusa és nagyságrendje alapján a folyosó érintett szakaszaira alkalmazkodási válaszokat javasoltak, és azokat beépítették az előkészítő és tervezési szakasz projektdokumentációs részébe. A javasolt alkalmazkodási intézkedések három kategóriába sorolhatók:

• Műszaki lehetőségek, az alapvető vasúti infrastruktúra szélsőséges időjárási eseményekkel és éghajlatváltozási tendenciákkal szembeni ellenálló képességének növelése. Ezek az intézkedések, amelyek célja az infrastruktúra rendelkezésre állásában bekövetkező zavarok megelőzése, a következőket foglalják magukban: i. a felsővezeték-rendszer szélállósága (pl. képes ellenállni a 30 m/s-ot meghaladó szélsebességnek); ii. a vízelvezető rendszer kapacitásának növelése, például a nagyobb mennyiségű vízzel megbirkózni képes csatornák, valamint a vasúti alépítmény, az alagutak és a hídszerkezetek jobb vízelvezetése; iii. fokozott vasúti nyomvonal a potenciális árvíz határértéke felett (100–1000 Q között, a helyszíni helyzettől függően); a lejtő dőlésszögének csökkentése a földcsuszamlások megelőzése érdekében; ellenálló hídszerkezetek és mélyhídoszlopok; v. nagy vízállóságú építőanyagok használata vasúti alépítményhez és egyéb alkatrészekhez; vi. a sínek rugalmas rögzítési módja, amely jelentősen csökkenti a sínek szélsőséges hőmérsékletek miatti deformációját; vii. szerkezeti védelmi rendszerek (pl. szélvédők, támfalak, töltések) felszerelése.
• Menedzsment lehetőségek, megoldások nyújtása szélsőséges időjárási események bekövetkezése és az infrastruktúra zavara esetén. Ezek a lehetőségek segítenek minimalizálni a szélsőséges események negatív hatásait, és magukban foglalják a következőket: i. a veszélyeztetett szakaszok fokozott karbantartása és ellenőrzése, például a kapcsolók, sínek és felsővezetékek érzékelőkkel történő felszerelése a hőmérséklet (túlmelegedés és fagyasztás), a jegesedés, a havazás vagy a szélsebesség nyomon követésére; ii. buszpótló szolgáltatás nyújtása a vasúti közlekedés átmeneti megszakítása esetén; iii. alternatív vasúti útvonalak és hatékony vészhelyzeti közlekedésszervezés biztosítása; iv. a környezetgazdálkodással kapcsolatos intézkedések (pl. a vízgyűjtők újraerdősítése).
• Korai előrejelző rendszer, nyomon követés és előrejelzés, amelynek célja a felkészültség növelése és a forgalomirányítási intézkedések előzetes meghozatalának lehetővé tétele. Az intézkedések e tipológiája a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMI) végrehajtott és operatív nyomonkövetési, előrejelzési és riasztási rendszerén alapul; egy „vasútra szabott” nyomonkövetési és előrejelzési rendszerrel foglalkozik, amely a vasút számára különösen káros eseményekre, például az erős szélre, a jegesedésre, az áradásokra vagy a heves havazásra összpontosít. A korai előrejelző rendszer segítségével minimálisra csökkenthető a szélsőséges időjárási eseményeknek a vasúti közlekedési rendszerre és az egész gazdaságra gyakorolt negatív hatása.

A javasolt intézkedések egy részét a vasúti folyosó már korszerűsített szakaszain hajtották végre. Például a Puchov és Povazka Tepla (15,9 km hosszú) városok közötti folyosószakaszon jelenleg építési munkálatok zajlanak, amelyek két (egyenként 1,1, illetve 1,8 km hosszú) alagutat, valamint a Vág folyón és a Nosice víztározón átívelő három fő hidat foglalnak magukban. A Puchov–Zilina folyosó teljes szakasza (44 km hosszú) várhatóan 2021 végére készül el. Ez a Pozsony és Zsolna közötti fennmaradó (körülbelül 200 km hosszú) folyosószakasz, amelynek egy részét az előző programozási időszakban (2007–2013) korszerűsítették. Az e szakaszokban szereplő alkalmazkodási intézkedések közé tartoznak a következők: az 500. negyedévi árvízszintig az_{árvízvédelmet} biztosító intézkedések, a vasúti alépítmény vízelvezetése és az instabilitás magas kockázatával járó lejtőket megerősítő támfalak. Minden hidat és alagutat úgy terveztek, hogy ellenálljanak az árvizeknek és a heves esőzéseknek (pl. elszigetelt hídfedélzeteken, ellenálló hídoszlopokon keresztül), és rendszeres működésük előtt meg kell vizsgálni a statikus és dinamikus terhelést.

A szlovákiai vasúti folyosó korszerűsítésében részt vevő fő szereplők, amelyek a pénzügyi források beszerzéséért és elosztásáért, valamint a projektirányításért is felelősek, a Szlovák Köztársaság Közlekedési és Építési Minisztériuma és a Szlovák Köztársaság Vasútja (ŽSR). A projekt előkészítő szakaszában számos más szereplő is részt vett, többek között a megvalósíthatósági tanulmányokért, a környezeti hatásvizsgálati folyamatért felelős vállalatok, valamint a projekt sebezhetőségi értékelését és éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatát végző vállalatok. Az intézkedések végrehajtását a folyosó egyes szakaszaiban közbeszerzési eljárás útján kiválasztott tervező építőipari vállalatok biztosítják.

A Szlovák Köztársaság Közlekedéskutató Központja és a Tanácsadók Európai Szövetsége az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatot vagy a teljes projektet biztosító fő szereplőként vett részt. Az értékeléseket és ajánlásokat az Integra Consulting (tanácsadó cég) által készített „Methodological Handbook on Assessing Climate Change Impacts on Major Transport Projects” (Módszertani kézikönyv az éghajlatváltozás jelentős közlekedési projektekre gyakorolt hatásainak értékeléséhez) című dokumentumnak megfelelően végezték el.

A vasúti korszerűsítési projekt egyik fő mozgatórugója a gazdasági fejlődéshez és jóléthez nyújtott támogatás, különösen Szlovákia távolabbi régióiban. Az európai és nemzeti források által biztosított megfelelő finanszírozás rendelkezésre állása, a vasúti korszerűsítés beépítése a nemzeti és regionális közlekedési stratégiákba, valamint a projekt tervezéséhez és végrehajtásához nyújtott önkormányzati támogatás szintén fontos hajtóerőt jelentett a vasúti korszerűsítési projekt számára.

Előfordulhatnak olyan korlátozó tényezők is, amelyek akadályozhatják a folyamatot, nevezetesen a környezetvédelmi célokkal való összeütközések, amelyek főként a táj széttagoltságához kapcsolódnak, vagy a megnövekedett zajszennyezés és a városfejlesztést korlátozó földhasználat miatt érintett helyi közösségekkel való összeütközések. A vasútépítés előrehaladtával ezeket a problémákat az önkormányzati képviselőkkel folytatott konzultációval és a projektben részt vevő közlekedési szakértőkkel folytatott megbeszélésekkel közelítik meg, amelyek célja a kölcsönösen előnyös megoldások megtalálása.

A vasúti korszerűsítési projekt valamennyi szakaszának (előkészítés, tervezés és végrehajtás) fő finanszírozási eszköze az Integrált Infrastruktúra Operatív Program 2014-2020 (OPII), amelyet a 2007–2013-as időszakra vonatkozó OPII előz meg. Az OPII 2014–2020 1. prioritási tengelyének – amely a TEN-T törzshálózaton belüli vasúti infrastruktúrára összpontosít – teljes allokációja 853,9 millió EUR, amelyből 725,8 millió EUR-t az Európai Bizottság biztosított a Kohéziós Alapon keresztül, a fennmaradó 128,1 millió EUR pedig az állami költségvetésből nyújtott nemzeti társfinanszírozás. A következő, 2021–2027-es programozási időszakra előirányzott OPII-nek további gazdasági erőforrásokat is biztosítania kell.

Tekintettel erre az összesített adatra, a teljes folyosó korszerűsítésének teljes pénzügyi költsége még nem számszerűsíthető, mivel teljes hosszának nagy része még az előkészítő szakaszban van. A pénzügyi adatok csak a már korszerűsített vagy építés alatt álló folyosószakaszokra vonatkozóan állnak rendelkezésre. Például a Půchov - Považská Teplá szakasz jelenleg építés alatt álló építési munkálatainak teljes költségvetése 365 millió EUR. Ebben az esetben a 2014–2020-as OPII hozzájárulása 361 millió EUR. A vasút éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét növelő műszaki intézkedések költségei azonban nem állnak külön rendelkezésre, mivel ezek az átfogó építési munkák szerves részét képezik.

A vasútkorszerűsítési projekt főbb várható előnyei a következők: vonzóbb, gyorsabb és kényelmesebb vasúti közlekedés; kevesebb kibocsátás a közlekedésből, mint a közúti közlekedésből; a kkv-k versenyképességének javítása; egészségügyi előnyök, amelyek a közúti közlekedéshez képest még mindig alacsonyabb légszennyezésből és zajszennyezésből erednek. Ami az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást illeti, a projekt várhatóan növeli a vasúti közlekedési rendszer ellenálló képességét, és szélsőséges meteorológiai események idején is biztosítja a működést.

A szlovákiai közlekedési infrastruktúra fejlesztését a Szlovák Köztársaság 2030-ig szóló stratégiai közlekedésfejlesztési terve irányítja, amely a vasúti infrastruktúrával is foglalkozik. A Szlovák Köztársaság 2014-ben elfogadott és 2018-ban aktualizált, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó stratégiája hivatkozásokat tartalmaz a különböző ágazatokban, többek között a közlekedésben végrehajtandó alkalmazkodási intézkedésekre.

A korszerűsítési projekt előkészítő szakaszában elvégzett tanulmányok (megvalósíthatósági tanulmány, hatáselemzés, sebezhetőségi elemzés, alkalmazkodási intézkedésekre vonatkozó javaslat) jelenleg a vasúti folyosó szinte teljes hosszára készen állnak. Előkészítésük az adott vasúti szakasz kiterjedésének és összetettségének megfelelően több hónaptól körülbelül két évig tartott. A folyosó egyes szakaszain megkezdődött és folyamatban van a végrehajtás. A Pozsony és Zsolna közötti mintegy 200 km hosszú szakasz modernizációs munkálatai majdnem befejeződtek; A vasút éghajlatváltozási rezilienciavizsgálata az építési munkálatok szerves részét képezi. A nagyszámú befolyásoló tényező miatt a teljes folyosó befejezésének időpontja még nem határozható meg.

A vasút éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét növelő műszaki intézkedések élettartama a karbantartás szintjétől függően több évtized. A vasúti infrastruktúra élettartama is nagyon hosszú, tíz évtől akár 100 évig is terjedhet, ha jól karbantartják és folyamatosan figyelemmel kísérik.

Michal Lukac
Railways of the Slovak Republic
Tel.: +421 903244460; +421 0220297059
E-mail: hovorca@zsr.sk

Ministry of Transport and Construction of the Slovak Republic
Phone: +421 259494702
E-mail: info@mindop.sk