A tengeri és part menti ökoszisztémák helyreállítása az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében a Karib-térségben (Guadaloupe, francia tengerentúli régió)

Guadeloupe a Francia Antillákon található karibi sziget, amely nagymértékben ki van téve az éghajlatváltozás jelenlegi és jövőbeli hatásainak (pl. Robinson, 2018; Stephenson et al., 2017). Ilyen hatások a part menti erózió, a tenger hőmérsékletének emelkedése és a biogeokémiai paraméterek ebből eredő változásai, az óceánok elsavasodása, a tengeri fajok betegségeinek megjelenése és az idegenhonos fajok inváziója. Emellett rendszeresen ki van téve szélsőséges időjárási eseményeknek, például hurrikánoknak és árvizeknek, amelyek az éghajlatváltozás miatt várhatóan erősebbé és gyakoribbá válnak. Barbier (2011) szerint a sós mocsarak 50%-a, a mangroveerdők 35%-a, a korallzátonyok 30%-a és a tengeri fűfélék 29%-a (Waycott et al., 2009) veszett el vagy pusztult el világszerte több évtized alatt. Guadeloupe-ban az IFREMER francia óceánkutató szervezet arról számolt be, hogy a korallok lefedettsége a szél felőli parti zátonyokon a 2007-es 30%-ról 2019-re 15%-ra csökkent. Ez a minta figyelhető meg a Grand Cul-de-sac Marin öbölben is, amely a LIFE Adapt Island projekt kutatási/helyreállítási helyszíne. Itt a korallok lefedettsége a 2002-es 28%-ról 2019-re 15%-ra csökkent, bár úgy tűnik, hogy a fiatal korallok újraszaporodnak.

Guadeloupe otthont ad korallzátonyoknak, mangrove erdőknek és tengeri füves réteknek. Ezek part menti és tengeri ökoszisztémák, amelyek alapvető védelmet nyújtanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, de az éghajlatváltozásnak és más terheléseknek is kiszolgáltatottak. A szén-dioxid-kibocsátás növekedése, a tengervíz hőmérsékletének emelkedése, a hulladékszennyezés és az óceánok savasodása miatt a különböző fajok közötti egyensúly valószínűleg megváltozik. Komoly aggályok merülnek fel az ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtására való jövőbeli képességükkel kapcsolatban, mivel ezek az egyedülálló ökoszisztémák már most is jelentős gyengeség és romlás jeleit mutatják.

A főbb kérdések a következők:

• A korallok élőhelye főként a Karib-térségben endemikus Acropora palmate (Elkhorn) fajból áll, amelyet az IUCN és az Acropora cervicornis (Staghorn), a Porites és a Madracis auretenra nemzetség elágazó fajai kritikusan veszélyeztetett fajként soroltak be. Ezekre az alapvető élőhelyekre helyi nyomás nehezedik, mint például a szennyezett vízkibocsátás, a tömegturizmus és a felelőtlen magatartás. A meglévő terhelések mellett ma már a globális hőmérséklet-emelkedés és az óceánok savasodása is hatással van rájuk.
• A mangrove élőhelye vörös mangrove (Rhizophora mangle), fehér mangrove (Laguncularia racemose) és fekete mangrove (Avicennia germinans). Az invazív fajok jelenléte és a növekvő urbanizáció a régióban erdőirtást és az ökoszisztéma erőteljes megváltozását okozta.
• A tengerifű-réteket főként teknősfű (Thalassia testudinum)alkotja, és ezeket különösen veszélyezteti a hajók és horgonyaik áthaladása. Továbbá fenyegeti őket a partvonal nagymértékű mesterségesítése és az emberi eredetű szennyezés.

E fajok többszörös terheléssel szembeni védelme azt jelenti, hogy növelni kell a part menti területek tengerszint-emelkedéssel és tengeri viharokkal szembeni ellenálló képességét. Azt is jelenti, hogy hozzá kell járulnia az éghajlatváltozás mérsékléséhez, mivel a mangroveerdők és a tengeri fűfélék jelentős mennyiségű szenet kötnek meg („kék szén-dioxid-ökoszisztémák”).

A LIFE Adapt'Islands projekt célkitűzései a következők:

• Ambiciózus, innovatív és átültethető stratégia kidolgozása az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében;
• a part menti és tengeri ökoszisztémák közötti fizikai ökológiai kapcsolatok helyreállítása;
• a Karib-térség part menti és tengeri ökoszisztémáinak helyreállítására szolgáló innovatív technikák hatékonyságának és megismételhetőségének bemutatása;
• Ambiciózus kampányt kell folytatni a civil társadalommal való együttműködés érdekében olyan oktatási és figyelemfelkeltő kezdeményezések révén, amelyek az üzleti vezetőket, a felhasználókat, az iskolás gyermekeket és a nyilvánosságot célozzák meg. Kulcsfontosságú cél volt a fiatalabb generációk megismertetése a fenntarthatóság fontosságával a környezetük felhasználásával, a döntéshozók figyelmének felkeltésével, a széles közönség elérésével és a tartós gesztusok támogatásával.
• Az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség megerősítése a part menti biológiai sokféleség társadalmi-gazdasági fejlődésbe való integrálása révén, a gazdasági szereplők bevonása és a fiatalok képzésének fejlesztése révén;
• A projekt során kidolgozott technikák megismétlése a Karib-térségben, valamint ambiciózus kommunikációs kampány végrehajtása a Karib-térség és Európa számára az eredmények terjesztése érdekében.

Ezeket a célkitűzéseket a part menti és tengeri ökoszisztémák és ökológiai kapcsolataik helyreállítása és védelme révén érik el az ezen ökoszisztémák által nyújtott áruk és szolgáltatások minőségének javítása érdekében.

A korallok különösen fontos élőhelyet jelentenek a különböző tengeri fajok számára, és természetes akadályt képeznek, amely képes eloszlatni a hullámenergiát. Hasonlóképpen, a part menti erdők (amelyeket part menti xerofitikus erdők, mangrove- és mocsaras erdők alakítanak ki) mérsékelhetik a hullámenergiát és korlátozhatják a part menti eróziót. A szárazföld és a tenger határán találhatók, és fontos fajoknak adnak otthont, beleértve a Guadeloupe endemikus fajokat, amelyek csak ezen a területen találhatók (pl. a Guadeloupe harkály). Végül a tengeri fűvel borított rétek stabilizálhatják a talajt, csökkenthetik a hullámok part menti területekre gyakorolt hatását, és számos faj számára táplálékot biztosíthatnak.

A helyreállítási intézkedések célja 45 000 m2 korallzátony, 45 000 m2 tengerifűágy és 80 000 m2 mangrove helyreállítása és védelme. 

A Guadeloupe-on végrehajtott megoldások „rehabilitációs fellépésekre” és „társadalmi fellépésekre” oszlottak. A rehabilitációs intézkedések az éghajlatváltozás hatásaihoz a természeti környezet megőrzése révén való alkalmazkodás innovatív stratégiájának kidolgozásán alapultak. A társadalmi cselekvések arra összpontosítottak, hogy felhívják a különböző közösségek (iskolák, polgárok, turisták, tudósok, politikusok, tervezők és természeti területek vezetői) figyelmét és bevonják őket a különböző területi szinteken (helyi, karibi, európai és nemzetközi) alkalmazott helyes ökológiai helyreállítási gyakorlatokba. A társadalmi cselekvéseket az alábbi, „Az érdekelt felek részvétele” című szakasz ismerteti.

Rehabilitációs intézkedéseket hajtottak végre két projektterületen (Jarry és Petit-Cul-de-Sac Marin ipari övezetében és Folle-Anse-ban Marie-Galante-ban). Három célökoszisztémára összpontosítottak (korallzátonyok, mangrove vizes élőhelyek és mocsaras erdők, valamint tengeri füves rétek).

A korallzátonyokkal kapcsolatban az intézkedések a  szaporodási és növekedési potenciáljuk támogatására irányultak. Két technikai megoldást fogadtak el a koralloknak a donorhelyről a célhelyre történő átültetésére, „töredezettség” és „spawning collection” technikák alkalmazásával.

A töredezettség azt jelenti, hogy a donor genotípus megőrzése érdekében korallvágást végeznek. A töredezettség miatt begyűjtött fajok az Acropora cervicornis, az Acropora palmata, a Porites porites és a Madracis auretenra voltak. A dugványokat ezt követően a korall növekedéséhez a fajtól függően 3 különböző szubsztrátumból álló víz alatti gazdaságokban termesztik (projektvideó). Két koralliskolát hoztak létre, az egyik Caye à Duponttól északra, 9–11 méter mélyen egy homokos-iszapos fenéken, a másik pedig a Caye à Duponttól nyugatra, 4–6 méter mélyen egy homokos fenéken. Végül évenkénti koralltranszplantációt hajtottak végre több célhelyszínen.

Az ívási begyűjtési technika magában foglalta több ezer ivarsejt (reproduktív sejt) összegyűjtését, amelyeket az Acropora különböző kolóniáiból egyidejűleg bocsátottak ki a tengerbe speciális merítőhálókon keresztül. A kiválasztási szakasz befejeztével az ivarsejtek egy részét egy „ivarketrec” néven ismert víz alatti tartályba helyezték, ahol megtermékenyítésre kerül sor, és az ivarsejteket megvédték a ragadozóktól. Az újonnan kialakult lárvák ezután hozzátapadhatnak a „keksznek” nevezett megfelelő tartókhoz. Az újszülöttek növekedését az óvodában figyelték meg.  Amikor elég érettek voltak, átültették őket a természetes környezetükbe.

A Mangroves esetében az intézkedések a rehabilitációs és helyreállítási műveletekre összpontosítottak. A beavatkozási terület a Canal du DIC (Domaine Industriel et Commercial) területe volt, amelynek vizsgálati területe 124240 m2. Két zónára oszlott: egy 68765 m² nagyságú, súlyosan degradálódott magzóna és egy 55134 m² nagyságú, ökológiai megfigyelésre használt pufferzóna. Az előzetes tanulmányokat követően egy kísérleti helyszínen 2021 végén felszámolták az egant. 891,97 m3 talajt tártak fel és töltöttek fel a mangrove fejlődési feltételeinek javítása érdekében. A mangroveerdők helyreállítása magában foglalta a célfafajok faiskoláinak létrehozását is. Ezeket a LIFE Adapt'Island csapata és a helyi óvodák tartották fenn. 2022 végéig három faiskolát hoztak létre. 2022 novemberében egy újratelepítési művelet több mint 100 vörös mangrove-szaporítóanyagot (palántát) érintett Jarryban, az emberi tevékenységek által súlyosan érintett ipari területen. A műveletek sikerének értékelése érdekében mind az óvodában, mind a célterületeken nyomon követik az összes intézkedést.

A tengeri fűvel borított rétek tekintetében az intézkedések magukban foglalták a kedvtelési célú hajókra vonatkozó különleges horgonyzóhelyek bevezetését (amelyek a Grand port Maritime területén helyezkednek el). A Pointe-à-Pitre-i öbölben környezetbarát horgonyzási és könnyű felszerelési zónát (ZMEL) alakítanak ki. A cél egy olyan szervezett kikötés létrehozása, amely minimalizálja a hajók zavarását a tengeri fűben.

Új tengerifű-rétet hoztak létre Pointe-à-Pitre zónában, a Cochon-sziget közelében. 2023 júniusában és júliusában a Thalassia testudinum mintegy 100 gyümölcsét takarították be, amelyet ellenőrzött környezetben végzett termesztési szakasz követett, amelyet nyomon követés kísért (2023. július – 2024. január). Ezt követően a palántákat 2023 decemberében és 2024 januárjában átültették a rendeltetési helyre. Folyamatban lévő szakasz a transzplantáció hatékonyságának nyomon követésére (2023 decemberétől).

A projekt „társadalmi fellépései” különböző ágazatok civil társadalmát és közösségeit vonták be, többek között a következőket:

• a protokollok értékelésével, a tudományos ismeretek terjesztésével, a szakértelem megszerzésével és a partnerségek előmozdításával foglalkozó tudományos közösség;
• A civil társadalom mozdítsa elő az ökopolgárságot (a polgárok felelősségteljes magatartását a környezettel szemben) azáltal, hogy felhívja a figyelmet a természeti környezet megőrzésére, oktatja a fiatalabb generációt, és támogatja a szervezeteket a felelősségteljes és fenntartható megközelítések elfogadásában.
• A különböző ágazatokat képviselő helyi érdekelt felek, például a vízgazdálkodás (Syndicat Mixte de Gestion de l'eau et de l'assainissement de Guadeloupe, SMGEAG), a tengeri halászat és akvakultúra (Comité Régional des Pêches Maritimes et des Elevages Marins de Guadeloupe (CRPMRM) és a kikötői hatóság (Grand Port Maritime de la Guadeloupe, GPMG). Ez megkönnyítette a partnerségek létrehozását, a helyi gazdasági ágazatok fejlesztését, a bevált gyakorlatok terjesztését a fejlesztők és a vezetők számára, valamint az egyesületek támogatását.

Emellett erőfeszítéseket tettek a kutatási és kulturális intézményekkel (Antilles-i Egyetem, Conservatoire du Littoral, stb.) és kormányzati szervekkel (Region, Direction de l'Environnement, de l'Aménagement et du Logement de Guadeloupe (DEAL), Agence Régional de la Biodiversité des iles de Guadeloupe (ARBiG), Parc National de la Guadeloupe (PNG), Office de l'eau de Guadeloupe (ODE), URAPEG France Nature Environment) való együttműködésre a különböző kormányzati szinteken, irányítva és befolyásolva a területi közpolitikákat.  

A további bevonó intézkedések közé tartoztak a tengerifű-ágyak fontosságáról szóló figyelemfelkeltő kampányok, beleértve egy víz alatti tengerifű-mező ösvény létrehozását, egy illusztrációs plakátkampányt a bevált gyakorlatok népszerűsítésére, valamint egy televíziós figyelemfelkeltő kampányt és helyszíni tájékoztató rendezvényeket.

A projekt egyik legfontosabb sikertényezője a figyelemfelkeltő kezdeményezések széles körén keresztül kiépített kapcsolatok kiterjedt hálózata. Ezek a kezdeményezések nemcsak a helyi közösséget vonták be, hanem a tudományos közösséggel, a helyi érdekelt felekkel való partnerségek kialakítására irányuló erőfeszítéseket, a polgárok felelősségteljes magatartásának fejlesztését célzó programokat (ökopolgárság) és nemzetközi kommunikációs kampányokat is magukban foglaltak. Ezen túlmenően a projekt arra irányuló törekvései, hogy bevonja a fiatalabb generációkat és az idegenforgalmi ágazatot, tovább fokozták ezen intézkedések hatékonyságát.

A projekt egy korábbi sikeres kezdeményezésből, a 2016-ban elindított Cayoli környezetvédelmi programból származik, amelyet a Guadalupe Gran kikötője kezel. A Cayoli-t 2017-ben követte a Cayoli Junior, hogy megerősítse az oktatási komponenst az ökoszisztéma helyreállítása mellett.

Kulcsfontosságú sikertényező az elkötelezettségi protokollok bővítésének lehetősége. Ezek a jegyzőkönyvek, bár a környezetben további bizonyítást igényelnek, úgy lettek megtervezve, hogy az egész karibi régióban megismételhetők legyenek, és elnyerték a tudományos közösség támogatását. A projekt célja továbbá, hogy elősegítse a bevált gyakorlatok átadását mind regionális, mind nemzetközi szinten.

Ami a korlátozó tényezőket illeti, a projekt hatókörén kívül eső külső változók a várakozások alatti eredményekhez vezethetnek. A környezeti változók (jelentős viharok, ragadozók, betegségek) korlátozhatják egyes konkrét helyreállítási intézkedések, például a transzplantációs és szaporodási intézkedések sikerét. Határozott bizonyítékok azt is jelezték, hogy egyes esetekben az ökoszisztéma többszörös terhelés miatti pusztulása rövid távon részben visszafordíthatatlan lehet.

A helyreállítási tevékenységek kezdeti előzetes eredményei aggályokat tártak fel a tengerifű-rétek és a korallátültetések túlélési arányával kapcsolatban. Ezek alacsonyak voltak az olyan külső terhelések miatt, mint a kikötési tevékenységek, egyes éghajlati változók értéke, a viharok szélsőséges időjárási eseményekként való újbóli megjelenése, valamint a part menti területeken élő fajokat érintő betegségek. A projekt sikerének javítása érdekében a projektet úgy alakították ki, hogy egyensúlyt teremtsen a védelem (pl. a terhelés csökkentése ökohorgonyzás telepítésével) és a helyreállítás között, végső soron pozitív eredményeket érve el a tengeri fűvel borított rétek és mangroveerdők tekintetében. Ez a felülvizsgált terv hangsúlyozta a veszélyeztetett ökoszisztémák, különösen a tengerifű-ágyak azonnali védelmének fontosságát a helyreállítási erőfeszítések mellett. Rámutatott továbbá az alkalmazkodás rugalmas megközelítésének fontosságára.

Számos tudományos tanulmány kiemeli a karibi tengerifű-ágyak helyreállításának kihívásait kizárólag magvak vagy palánták ültetésével. Azt javasolják, hogy a helyreállítást védelmi tevékenységekkel kell kiegészíteni. A két stratégiának együtt kell működnie a természeti tőke megőrzésére irányuló közös cél elérése érdekében.

Végezetül az e projekt keretében végrehajtott helyreállítási erőfeszítések jelentős logisztikai és költségkihívásokkal szembesülnek.

A projekt előnyei közé tartoznak a korallok, mangroveerdők és tengeri füves rétek által nyújtott helyreállított ökoszisztéma-szolgáltatások. Ezek közé tartoznak a szabályozó funkciók, mint például az üledék stabilizálása és csapdába ejtése, a partvonal védelme a szélsőséges időjárási eseményekkel szemben, az árvízkockázat csökkentése, a vízminőség javítása és a biológiai sokféleség megőrzése. Kulturális és rekreációs értékeket is biztosítottak a táj szépségének megőrzésével és fokozásával. Emellett a projekt fokozatosan megnyitja az utat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó természetalapú megoldások jobb elfogadása felé. E tekintetben a „Társadalmi tevékenységek” komponens előnyei közé tartozik a fokozott ismeretek és tudatosság terjesztése a különböző érdekelt felek, köztük a lakosok és a turisták körében).

Emellett a projekt társadalmi-gazdasági vetülete várhatóan az egész régió javát szolgálja. Ez magában foglalja új munkalehetőségek teremtését, a helyi készségek fejlesztését, a környezettel kapcsolatos karrierek előmozdítását, az ökoturizmus kínálatának ösztönzését, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és a part menti ökoszisztémák védelmével kapcsolatos ismeretekkel rendelkező személyek számának növelését.

A költségek közé tartozott a régió állami és magánhatóságainak jelentős beruházása.  A siker nem volt garantált, és a tengeri és part menti ökoszisztémák megőrzésén és helyreállításán kívül nem számítottak a beruházások közvetlen megtérülésére. A projekt 2 532 707 EUR uniós finanszírozási hozzájárulásban részesült.

A projekt eredményei összhangban vannak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó (2021. február 24-én elfogadott) uniós stratégiával és a 2030-ig tartó időszakra szóló (2023. május 20-i)^{uniós biodiverzitási} stratégiával, amelyek célja a természet védelme és az ökoszisztémák pusztulásának visszafordítása.

Helyi szinten a tevékenységek jól illeszkednek a guadalupei Gran port Maritime által irányított Cayoli környezetvédelmi programhoz. A Cáyoli program 2016 júniusában indult. Végrehajtása előtt Guadeloupe Port Caraïbes Környezetvédelmi Osztálya több éven át dolgozott a kikötői körzet természeti területeire vonatkozó ismeretek javításán. Ez a tudásanyag támogatta az új generációs kikötő korszerűsítésének hatástanulmányát, de a környezetvédelmi szövetségek intézkedéseinek technikai és pénzügyi eszközökkel történő támogatásával is. A program első két éve nagyrészt a kutatásra és fejlesztésre irányult. A cél az, hogy szigorú tudományos protokollokat javasoljon a program által megcélzott természeti környezet kezelésére és aktív helyreállítására.

A projekt tevékenységeinek végrehajtási ideje 2019. július 1. és 2024. június 30. között mozgott. Ebben az időszakban 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban évente sor került a korallátültetésre, amelyet 2020-ban széttöredezettségi tevékenység előzött meg. A mangroveerdők rehabilitációja és helyreállítása 2021 végén kezdődött, elszámolási tevékenységekkel. 2022 végére létrejöttek a faiskolák. A tengerifű-rét ökoszisztéma megőrzésére irányuló intézkedések 2023 januárjában fejeződtek be, míg a csavarhorgonyok telepítése 2023 augusztusa és szeptembere között valósult meg. A tengerifű-helyreállítás második szakaszára 2023 júniusában és júliusában került sor, amelyet ellenőrzött környezetben végzett termesztési szakasz követett (2023. július – 2024. január). A végleges átültetésre 2023 decemberében és 2024 januárjában került sor.

A nyomonkövetési tevékenységek 2023 decemberében kezdődtek, és a tervek szerint 2024 júniusáig tartanak. Ezek a projekt befejezése után is fennmaradnak.

Az ebben az esettanulmányban alkalmazott megoldásoknak határozatlan élettartamúnak kell lenniük. Az élettartamot azonban befolyásolja a helyreállított és ültetett fajok túlélési aránya, amelyet nem lehet megjósolni. A folyamatos nyomon követés elengedhetetlen a megoldások hosszú távú hatékonyságának biztosításához.

Pascaline Gaborit
Co-founder Pilot4dev (co-beneficiary of LIFE ADAPT'ISLAND project)
Email: pascaline.gaborit@pilot4dev.com

Projektismertető, 2023

Összefoglaló gyűjtési jelentés, 2022