Tengeri és part menti ökoszisztémák helyreállítása az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében a Karib-térségben (Guadaloupe, francia tengerentúli régió)

Guadeloupe a Francia Antillákon található karibi sziget, amely nagymértékben ki van téve az éghajlatváltozás jelenlegi és jövőbeli hatásainak (pl. Robinson, 2018; Stephenson et al., 2017). Ilyen hatások a part menti erózió, a tenger hőmérsékletének emelkedése és a biogeokémiai paraméterek ebből következő változásai, az óceánok savasodása, a tengeri fajok betegségeinek megjelenése és az idegen fajok inváziója. Emellett rendszeresen ki van téve szélsőséges időjárási eseményeknek, például hurrikánoknak és árvizeknek, amelyek várhatóan erősebbek és gyakoribbak lesznek az éghajlatváltozással. Barbier (2011) szerint a sós mocsarak 50%-a, a mangroveerdők 35%-a, a korallzátonyok 30%-a és a tengeri füvek 29%-a (Waycott et al., 2009) több évtized alatt eltűnt vagy lebomlott világszerte. Guadeloupe-ban a francia óceánkutató szervezet, az IFREMER arról számolt be, hogy a szél felőli parti zátonyokon a korallok lefedettsége a 2007-es 30%-ról 2019-re 15%-ra csökkent. Ez a minta a LIFE Adapt Island projekt kutatási/helyreállítási helyszínének számító Grand Cul-de-sac Marin öbölben is megfigyelhető. Itt a korallok lefedettsége a 2002-es 28 %-ról 2019-re 15 %-ra csökkent, bár úgy tűnik, hogy a fiatal korallok újra nőnek.

Guadeloupe ad otthont korallzátonyoknak, mangrove erdőknek és tengeri füves réteknek. Ezek olyan part menti és tengeri ökoszisztémák, amelyek alapvető védelmet nyújtanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, de érzékenyek az éghajlatváltozásra és más terhelésekre is. A növekvő szén-dioxid-kibocsátás, a tengervíz hőmérsékletének emelkedése, a hulladékszennyezés és az óceánok savasodása miatt a különböző fajok közötti egyensúly valószínűleg megváltozik. Komoly aggályok merülnek fel az ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtására való jövőbeli képességükkel kapcsolatban, mivel ezek az egyedi ökoszisztémák már most is jelentős gyengeség és romlás jeleit mutatják.

A fő kérdések a következők:

• A korallok élőhelye főként a Karib-térségben őshonos Acropora palmate (Elkhorn) fajból áll, amelyet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kritikusan veszélyeztetett fajként sorol be, valamint az Acropora cervicornis (Staghorn), a Porites és a Madracis auretenra nemzetség elágazó fajai. Ezekre az alapvető élőhelyekre helyi nyomás nehezedik, mint például a szennyezett vízkibocsátás, a tömegturizmus és a felelőtlen magatartás. A meglévő nyomások mellett most a globális hőmérséklet-emelkedés és az óceánok savasodása is hatással van rájuk.
• A mangrove élőhelyét a vörös mangrove (Rhizophora mangle), a fehér mangrove (Laguncularia racemose) és a fekete mangrove (Avicennia germinans) alkotja. Az invazív fajok jelenléte és a régió növekvő urbanizációja erdőirtást és az ökoszisztéma erőteljes megváltozását okozta.
• A tengerifű-réteket főként a teknősfű (Thalassia testudinum) alkotja, és ezeket különösen veszélyezteti a hajók és horgonyzóhelyeik áthaladása. Továbbá fenyegeti őket a partvonal tömeges mesterségesítése és az antropogén szennyezés.

Ezeknek a fajoknak a többszörös terheléssel szembeni védelme azt jelenti, hogy a part menti területek ellenállóbbá válnak a tengerszint emelkedésével és a tengeri viharokkal szemben. Ez azt is jelenti, hogy hozzá kell járulni az éghajlatváltozás mérsékléséhez, mivel a mangrove és a tengerifű jelentős mennyiségű szenet köt meg („kékszén-ökoszisztémák”).

A LIFE Adapt'Islands projekt célkitűzései a következők:

• ambiciózus, innovatív és átültethető stratégia kidolgozása az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében;
• a part menti és tengeri ökoszisztémák közötti fizikai ökológiai kapcsolatok helyreállítása;
• A Karib-térség part menti és tengeri ökoszisztémáinak helyreállítását célzó innovatív technikák hatékonyságának és megismételhetőségének bizonyítása;
• Ambiciózus kampányt kell folytatni a civil társadalommal való együttműködés érdekében az üzleti vezetőket, a felhasználókat, az iskolás gyermekeket és a nyilvánosságot célzó oktatási és figyelemfelkeltő kezdeményezések révén. Az egyik legfontosabb cél az volt, hogy a fiatalabb generációk megismerjék a fenntarthatóság fontosságát a környezetük felhasználásával, a döntéshozók figyelmének felkeltésével, a széles közönség elérésével és a tartós gesztusok elősegítésével.
• Az éghajlatváltozással szembeni reziliencia megerősítése a part menti biológiai sokféleségnek a gazdasági szereplők bevonása és a fiatalok képzésének fejlesztése révén megvalósuló társadalmi-gazdasági fejlődéssel való integrálása révén;
• A projekt során a Karib-térségben kifejlesztett technikák megismétlése, valamint ambiciózus kommunikációs kampány végrehajtása a Karib-térség és Európa számára az eredmények terjesztése érdekében.

Ezeket a célkitűzéseket a part menti és tengeri ökoszisztémák és azok ökológiai kapcsolatainak helyreállításával és védelmével érik el az ezen ökoszisztémák által nyújtott áruk és szolgáltatások minőségének javítása érdekében.

Különösen a korallok jelentik a különböző tengeri fajok alapvető élőhelyeit, amelyek természetes akadályt képeznek, amely képes eloszlatni a hullámenergiát. Hasonlóképpen, a part menti erdők (amelyeket a part menti xerophytikus erdők, a mangrove és a mocsári erdők alkotnak) csökkenthetik a hullámenergiát és korlátozhatják a part menti eróziót. A szárazföld és a tenger találkozásánál helyezkednek el, és fontos fajoknak adnak otthont, köztük a Guadeloupe endemikus fajainak, amelyek csak ezen a területen találhatók meg (pl. a guadeloupe-i harkály). Végül a tengerifű-rétek stabilizálhatják a talajt, csökkenthetik a part menti területekre gyakorolt hullámhatást, és számos faj számára táplálékot biztosíthatnak.

A helyreállítási intézkedések célja 45 000 m² korallzátony, 45 000 m² tengerifű-ágy és 80 000 m² mangrove rehabilitálása és védelme. 

A Guadeloupe-on végrehajtott megoldások a „Rehabilitációs intézkedések” és a „Társadalmi intézkedések” között oszlottak meg. A helyreállítási intézkedések az éghajlatváltozás hatásaihoz a természeti környezet megőrzése révén való alkalmazkodásra irányuló innovatív stratégia kidolgozásán alapultak. A társadalmi cselekvések a különböző közösségek (iskolák, polgárok, turisták, tudósok, politikusok, természeti területek tervezői és kezelői) tudatosságának növelésére és a különböző (helyi, karibi, európai és nemzetközi) térbeli léptékű helyes ökológiai helyreállítási gyakorlatokba való bevonására összpontosítottak. A társadalmi fellépéseket az alábbi, „Az érdekelt felek részvétele” című szakasz ismerteti.

A rehabilitációs intézkedéseket két projekthelyszínen hajtották végre (Jarry és Petit-Cul-de-Sac Marin ipari övezetben, valamint Folle-Anse Marie-Galante-ban). Három célzott ökoszisztémára összpontosítottak (korallzátonyok, mangrove vizes élőhelyek és mocsaras erdők, valamint tengerifű-rétek).

Ami a korallzátonyokat illeti, az intézkedések célja az volt,  hogy elősegítsék azok szaporodási és növekedési potenciálját. Két technikai megoldást fogadtak el a korallok donorhelyről célhelyre történő átültetésére, „fragmentációs” és „szaporítási gyűjtési” technikák alkalmazásával.

A töredezettség azt jelenti, hogy korallvágást kell végezni a donor genotípusának megőrzése érdekében. A töredezettség szempontjából figyelembe vett fajok az Acropora cervicornis, az Acropora palmata, a Porites porites és a Madracis auretenra voltak. A dugványokat ezt követően a korall növekedéséhez fajtól függően 3 különböző szubsztrátumból álló víz alatti gazdaságokban termesztik (projektvideó). Két koralliskolát hoztak létre, az egyik Caye à Duponttól északra, 9 és 11 méter közötti mélységben, homokos-sáros fenéken, a másik pedig a Caye à Duponttól nyugatra, 4 és 6 méter közötti mélységben, homokos fenéken. Végül éves koralltranszplantációt végeztek több rendeltetési helyen.

Az ívási begyűjtési technika magában foglalta több ezer ivarsejt (reprodukciós sejt) egyesítését, amelyeket egyidejűleg bocsátottak ki a tengerbe az Acropora különböző kolóniáiból, meghatározott leszállóhálókon keresztül. A szelekciós szakasz befejezése után az ivarsejtek egy részét egy „gamete ketrec” néven ismert, víz alatti tartályba helyezték, ahol megtermékenyítésre kerül sor, és az ivarsejteket megvédték a ragadozóktól. Az újonnan kialakult lárvák ezután a „kekszeknek” nevezett megfelelő hordozókhoz kapcsolódhatnak. Az újszülöttek növekedését az óvodában figyelték meg.  Amikor elég érettek voltak, átültették őket a természetes környezetükbe.

A Mangroves esetében az intézkedések a rehabilitációs és helyreállítási műveletekre összpontosítottak. A beavatkozási terület a Canal du DIC (Domaine Industriel et Commercial) területe volt, amelynek vizsgálati területe 124240 m ^{2. Két zónára} osztották: egy 68765 m2-es, súlyosan degradálódott magzóna és egy 55134 m2-es, ökológiai megfigyelésre használt pufferzóna. Előzetes tanulmányokat követően, egy kísérleti helyszínen, 2021 végén az egan tisztítása. 891,97 m3 talajt tártak fel és töltöttek fel a mangrove fejlődési feltételeinek javítása érdekében. A mangrove helyreállítása magában foglalta a célfafajok faiskoláinak létrehozását is. Ezeket a LIFE Adapt'Island csapata és a helyi óvodások karbantartották. 2022 végére három faiskolát hoztak létre. 2022 novemberében egy újratelepítési műveletben több mint 100 vörös mangrove-szaporítóanyag (palánta) vett részt Jarryban, egy olyan ipari területen, amelyet súlyosan érintenek az emberi tevékenységek. A műveletek sikerének értékelése érdekében mind az óvodában, mind a célterületeken nyomon követik az összes intézkedést.

Ami a tengerifű-rétek területét illeti, az intézkedések magukban foglalták a kedvtelési célú hajók számára külön horgonyzóhelyek bevezetését (amelyek a tengeri nagykikötő területén találhatók). A Pointe-à-Pitre-i öbölben egy környezetbarát rögzítési és fénytechnikai zóna (ZMEL) kialakítása van folyamatban. A cél egy olyan szervezett kikötés létrehozása, amelynek célja a hajók zavarásának minimalizálása a tengeri füveken.

Új tengerifű-rétet hoztak létre a Pointe-à-Pitre zónában, a Cochon-sziget közelében. 2023 júniusa és júliusa között mintegy 100 Thalassia testudinum gyümölcsöt takarítottak be, amelyet ellenőrzött környezetben végzett termesztési szakasz követett, amelyet nyomon követés kísért (2023. július – 2024. január). Ezt követően 2023 decemberében és 2024 januárjában palántákat ültettek át a célhelyre. Folyamatban lévő szakasz a transzplantáció hatékonyságának nyomon követésére (2023 decemberétől).

A projekt „Társadalmi cselekvései” különböző ágazatok civil társadalmát és közösségeit vonták be, többek között a következőket:

• a protokollok értékelésével, a tudományos ismeretek terjesztésével, a szakértelem megszerzésével és a partnerségek előmozdításával foglalkozó tudományos közösség;
• A civil társadalom mozdítsa elő az ökopolgárságot (a polgárok felelősségteljes magatartását a környezettel szemben) a természeti környezet megőrzésével kapcsolatos tudatosság növelése, a fiatalabb generáció oktatása, valamint az egyesületek felelősségteljes és fenntartható megközelítések elfogadásában való támogatása révén.
• Különböző ágazatokat képviselő helyi érdekelt felek, mint például a vízgazdálkodás (Syndicat Mixte de Gestion de l'eau et de l'assainissement de Guadeloupe, SMGEAG), a tengeri halászat és akvakultúra (Comité Régional des Pêches Maritimes et des Elevages Marins de Guadeloupe (CRPMRM) és a kikötői hatóság (Grand Port Maritime de la Guadeloupe, GPMG). Ez megkönnyítette a partnerségek létrehozását, a helyi gazdasági ágazatok fejlesztését, a bevált gyakorlatok terjesztését a fejlesztők és a vezetők számára, valamint az egyesületek támogatását.

Emellett erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy különböző kormányzati szinteken együttműködjenek kutatási és kulturális intézményekkel (Antillák Egyeteme, Conservatoire du Littoral, stb.) és kormányzati szervekkel (Region, Direction de l'Environnement, de l'Aménagement et du Logement de Guadeloupe (DEAL), Agence Régional de la Biodiversité des iles de Guadeloupe (ARBiG), Parc National de la Guadeloupe (PNG), Office de l'eau de Guadeloupe (ODE), URAPEG France Nature Environment), irányítva és befolyásolva a területi közpolitikákat.  

A további figyelemfelkeltő intézkedések közé tartoztak a tengerifű-ágyak fontosságáról szóló figyelemfelkeltő kampányok, beleértve a víz alatti tengerifű-rét nyomvonalának létrehozását, a bevált gyakorlatokat népszerűsítő illusztrációs plakátkampányt, valamint egy televíziós figyelemfelkeltő kampányt és helyszíni tájékoztató rendezvényeket.

A projekt sikerének egyik kulcstényezője a kapcsolatok kiterjedt hálózata, amely számos figyelemfelkeltő kezdeményezésen alapul. Ezek a kezdeményezések nemcsak a helyi közösséget érintették, hanem magukban foglalták a tudományos közösséggel való partnerségek kialakítására irányuló erőfeszítéseket, a helyi érdekelt feleket, a polgárok felelősségteljes magatartásának kialakítását célzó programokat (ökopolgárság) és a nemzetközi kommunikációs kampányokat is. Ezen túlmenően a projektnek a fiatalabb generációk és az idegenforgalmi ágazat bevonására irányuló törekvései tovább növelték ezen intézkedések hatékonyságát.

A projekt egy korábbi sikeres kezdeményezésből, a Cayoli környezetvédelmi programból származik, amelyet 2016-ban indítottak el és Guadalupe tengeri kikötője irányított. Cayoli-t 2017-ben követte a Cayoli Junior, hogy megerősítse az oktatási komponenst az ökoszisztéma helyreállítása mellett.

Kulcsfontosságú sikertényező az elkötelezettségi protokollok bővítésének lehetősége. Ezek a protokollok, bár a környezetben további bizonyítást igényelnek, úgy lettek kialakítva, hogy megismételhetők legyenek a karibi térségben, és a tudományos közösség jóváhagyta őket. Emellett a projekt célja, hogy megkönnyítse a bevált gyakorlatok átadását mind regionális, mind nemzetközi szinten.

Ami a korlátozó tényezőket illeti, a projekt hatókörén kívül eső külső változók a várakozások alatti eredményekhez vezethetnek. A környezeti változók (jelentős viharok, ragadozók, betegségek) korlátozhatják egyes konkrét helyreállítási intézkedések, például a transzplantációs és reprodukciós intézkedések sikerét. Erős bizonyítékok azt is jelezték, hogy egyes esetekben a többszörös terhelés miatti ökoszisztéma-pusztulás rövid távon részben visszafordíthatatlan lehet.

A helyreállítási tevékenységek kezdeti eredményei aggályokat vetettek fel a tengerifű-rétek és a korallátültetések túlélési arányával kapcsolatban. Ezek alacsonyak voltak az olyan külső nyomások miatt, mint a kikötési tevékenységek, egyes éghajlati változók értéke, a viharok mint szélsőséges időjárási események újbóli megjelenése, valamint a part menti területeken élő fajokat érintő betegségek. A projekt sikerének javítása érdekében a projektet úgy alakították ki, hogy egyensúlyt teremtsen a védelem (pl. a terhelések csökkentése ökokikötők telepítésével) és a helyreállítás között, végső soron pozitív eredményeket érve el a tengeri fűvel borított rétek és mangroveerdők tekintetében. Ez a felülvizsgált terv hangsúlyozta a veszélyeztetett ökoszisztémák, különösen a tengerifű-ágyak azonnali védelmének fontosságát a helyreállítási erőfeszítések mellett. Rámutatott továbbá az alkalmazkodás rugalmas megközelítésének fontosságára.

Számos tudományos tanulmány kiemeli a karibi tengerifű-ágyak helyreállításának kihívásait, kizárólag vetőmagok vagy palánták ültetésével. Azt javasolják, hogy a helyreállítást védelmi tevékenységekkel kell kiegészíteni. A két stratégiának együtt kell működnie a természeti tőke megőrzésére irányuló közös cél elérése érdekében.

Végezetül, az e projekt keretében végzett helyreállítási erőfeszítések jelentős logisztikai és költségbeli kihívásokkal néznek szembe.

A projekt előnyei közé tartoznak a korallok, mangroveerdők és tengerifű-rétek által nyújtott helyreállított ökoszisztéma-szolgáltatások. Ezek közé tartozik a szabályozó funkciók, mint például az üledék stabilizálása és csapdázása, a partvidék védelme a szélsőséges időjárási eseményekkel szemben, az árvízkockázatok csökkentése, a vízminőség javítása és a biológiai sokféleség megőrzése. A táj szépségének megőrzésével és javításával kulturális és rekreációs értékeket is biztosítottak. Emellett a projekt fokozatosan megnyitja az utat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó természetalapú megoldások jobb elfogadása felé. E tekintetben a „Társadalmi fellépések” elem előnyei közé tartozik a tudás és a tudatosság növelése a különböző érdekelt felek, köztük a lakosok és a turisták körében.

Ezenkívül a projekt társadalmi-gazdasági aspektusa várhatóan az egész régió javát szolgálja. Ez magában foglalja az új munkalehetőségek létrehozását, a helyi készségek fejlesztését, a környezethez kapcsolódó karrierek előmozdítását, az ökoturizmus kínálatának ösztönzését, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és a part menti ökoszisztémák védelmével kapcsolatos ismeretekkel rendelkező személyek számának növelését.

A költségek között szerepelt a régió állami és magánhatóságainak jelentős beruházása.  A siker nem garantált, és a beruházások közvetlen megtérülése sem várható, kivéve a tengeri és part menti ökoszisztémák megőrzését és helyreállítását. A projekt 2532 707 EUR uniós finanszírozási hozzájárulásban részesült.

A projekt eredményei összhangban vannak egymással, és támogatják az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó (2021. február 24-én elfogadott) uniós stratégiát és a 2030-ig tartó időszakra szóló (2023. május 20-i) ^{uniós biodiverzitási} stratégiát, amelyek célja a természet védelme és az ökoszisztémák pusztulásának visszafordítása.

Helyi szinten a tevékenységek szorosan kapcsolódnak a Guadalupe tengeri kikötője által irányított Cayoli környezetvédelmi programhoz. A Cáyoli program 2016 júniusában indult. Végrehajtása előtt Guadeloupe Port Caraïbes környezetvédelmi osztálya több éven át azon dolgozott, hogy javítsa a kikötői körzet természeti területeivel kapcsolatos ismereteket. Ez a tudásszolgáltatás támogatta az új generációs kikötők korszerűsítésének hatástanulmányát, de azáltal is, hogy technikai és pénzügyi eszközökkel támogatta a környezetvédelmi egyesületek intézkedéseit. A program első két éve nagyrészt a kutatásra és fejlesztésre irányult. A cél az, hogy szigorú tudományos protokollokat javasoljon a program által megcélzott természeti környezet kezelésére és aktív helyreállítására.

A projekt tevékenységeinek végrehajtási ideje 2019. július 1-jétől 2024. június 30-ig terjedt. Ezen időszak alatt 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban évente sor került a korallátültetésre, amelyet 2020-ban széttagoltsági tevékenység előzött meg. A mangrove-rehabilitáció és -helyreállítás 2021 végén kezdődött elszámolási tevékenységekkel. 2022 végére létrehozták a bölcsődéket. A tengerifű-rét ökoszisztémájának megőrzésére irányuló intézkedések 2023 januárjában fejeződtek be, míg a csavarhorgonyok telepítése 2023 augusztusa és szeptembere között valósult meg. A tengerifű-helyreállítás második szakaszára 2023 júniusában és júliusában került sor, amelyet ellenőrzött környezetben történő termesztési szakasz követett (2023. július – 2024. január). A végleges átültetésre 2023 decemberében – 2024 januárjában – került sor.

A nyomonkövetési tevékenységek 2023 decemberében kezdődtek, és a tervek szerint 2024 júniusáig tartanak. Ezek a projekt befejezése után is fennmaradnak.

Az ebben az esettanulmányban alkalmazott megoldásoknak határozatlan élettartamúaknak kell lenniük. Az élettartamot azonban befolyásolja a helyreállított és ültetett fajok túlélési aránya, amelyet nem lehet megjósolni. A megoldások hosszú távú hatékonyságának biztosításához elengedhetetlen a folyamatos nyomon követés.

Pascaline Gaborit
Co-founder Pilot4dev (co-beneficiary of LIFE ADAPT'ISLAND project)
Email: pascaline.gaborit@pilot4dev.com

Projektismertető, 2023

Összefoglaló gyűjtési jelentés, 2022