Multi-Hazard approach to early warning system in Sogn og Fjordane, Norway

Sogn og Fjordane Norvégia tengerparti, hegyvidéki régiója, amely évente több százezer turistalátogatással büszkélkedhet. Sogn og Fjordane számos közössége számos olyan veszéllyel néz szembe, mint az áradások, lavinák, sziklacsúszdák és más szélsőséges időjárási események, amelyeket az éghajlatváltozás súlyosbíthat. A periférikus közösségek és a közlekedési és kommunikációs infrastruktúra közötti nagy távolságok, amelyek időnként nem hozzáférhetők vagy nem állnak rendelkezésre, megnehezíthetik az akadálymentességet, és ezáltal kiszolgáltatottabbá tehetik a közösségeket a szélsőséges időjárási eseményekkel szemben.

A fenti kihívásra válaszul a Sogn og Fjordane megye részét képező Aurland településen korai előrejelző rendszert állítottak fel és teszteltek. Aurland egy nagy természeti szépségű régió, de némileg kihívást jelentő földrajzi és topográfiával rendelkezik, amely gyakori viharhullámokat, árvizeket, földcsuszamlásokat és lavinákat eredményez, amelyek az éghajlatváltozásnak a szélsőséges időjárási események gyakoriságának és / vagy intenzitásának növekedésére gyakorolt hatásával növekedhetnek. A több veszélyre figyelmeztető rendszer optimalizálná a megye által nyújtott mentési és egyéb sürgősségi szolgáltatásokat. A turizmusnak köszönhetően célja, hogy költséghatékony módszer legyen, amely nemcsak a lakosokat, hanem a földrajzi terület minden emberét eléri.

A több veszélyforrásra kiterjedő korai előrejelző rendszerek különböző média- és kommunikációs eszközöket használnak, hogy tájékoztassák a nyilvánosságot a közelgő veszélyekről, és iránymutatást nyújtsanak a meghozandó óvintézkedésekről. Működhetnek regionális, nemzeti és nemzetközi szinten, és jelentősen hozzájárulhatnak a személyi sérülés, az életveszteség, valamint a vagyoni és környezeti károk kockázatának csökkentéséhez. A korai figyelmeztetések azt is lehetővé teszik a helyi/regionális önkormányzatok számára, hogy hatékonyabban kezdeményezzék az evakuálást.

A cél egy emberközpontú korai előrejelző rendszer bemutatásával annak megállapítása volt, hogy a modern technológia hogyan segíthet csökkenteni az időjárással kapcsolatos veszélyek negatív következményeit a jelenlegi és az éghajlatváltozás körülményei között, ezáltal segítve az emberéletek elvesztésének megelőzését is. A projekt egyik fő szempontja ezért annak értékelése volt, hogy hogyan lehet egy több veszélyre figyelmeztető rendszert létrehozni egy olyan kereten belül, amely figyelembe veszi a különböző típusú nemkívánatos események és veszélyek figyelmeztetési igényeit.

E projekt (amely az uniós finanszírozású Clim-ATIC projekt része) általános célja egy korszerű vészhelyzeti lakossági figyelmeztető rendszer létrehozása, tesztelése és demonstrációja volt telefonalapú figyelmeztető üzenetek meghatározott földrajzi területen történő terjesztése révén. Amennyire lehetséges és helyénvaló, a rendszer a már rendelkezésre álló modern technológián és infrastruktúrán alapul, és a meglévő jogalkotási és intézményi kereteken alapul. A költséghatékony és fenntartható korai előrejelző rendszer létrehozása érdekében előfeltétel a több veszélyre kiterjedő megközelítés, amely lehetővé teszi a költségek különböző alkalmazási területek közötti megosztását. A rendszert és az operatív tevékenységeket ezért olyan keretben kell kialakítani, amely figyelembe veszi valamennyi nemkívánatos esemény és veszély (természetes és ember okozta) figyelmeztetési igényét, valamint a különböző végfelhasználók igényeit.

2008 és 2010 között négy referenciacsoport-ülésre került sor a célkitűzések meghatározása, valamint a korai előrejelző rendszerben alkalmazandó legjobb módszerek és megközelítések megvitatása céljából, beleértve a próbaüzenet rendszerspecifikációinak meghatározását is. Elismerték, hogy a telefon a figyelmeztetések terjesztésének legfontosabb eszköze (vezetékes és mobiltelefon-vonalak kombinációja). A természeti veszélyre vagy katasztrófára figyelmeztető szöveges üzeneteket (SMS) és szóbeli üzeneteket a szóban forgó természeti veszélytől vagy katasztrófától bizonyos távolságon belül minden telefonhoz eljuttatják. A telefonos lakossági figyelmeztető rendszer kritériumainak meghatározását követően a következő lépés a potenciális rendszerszállítók azonosítása és a rendszerkritériumok visszajelzés céljából történő továbbítása volt az érdeklődésük, valamint a kritériumoknak való megfelelésre és a projektben való részvételre való képességük tekintetében. A két potenciális vállalat bemutatása után a referenciacsoport arra a következtetésre jutott, hogy úgy tűnik, hogy a technológiai szempontok nem jelentenek jelentős kihívást a népesség-előrejelzési gyakorlat tekintetében, míg a költségvetési megszorításokat kulcsfontosságú leküzdendő kihívásként azonosították.

A népességfigyelmeztető gyakorlat végrehajtása előtt a megyei kormányzó hivatala számos terjesztési tevékenységet végzett. A gyakorlatra vonatkozó információkat közzétették a megyei kormányzó honlapján, Twitter-profilján és Facebook-fiókján, valamint népszerűsítették a helyi újságban és a megyei körzeti rádióállomáson. A 2010. június 10-i figyelmeztető gyakorlatra egy asztali gyakorlattal párhuzamosan került sor, amely a helyi önkormányzatok szélsőséges időjárási eseményekre való reagálási képességére összpontosított. A referenciacsoport több tagja megfigyelőként vett részt a gyakorlaton. A teszt során 2500 mobiltelefon kapta meg a riasztást szöveges üzenetként, 322 vezetékes telefon Aurlandban hangüzenetként. A figyelmeztetés 2 órán át volt látható a Facebookon, és 201 849 megtekintést kapott. A gyakorlat után online felmérést végeztek, és Høydalen területén háztól házig felmérést végeztek, hogy felmérjék a nyilvánosságnak a gyakorlattal kapcsolatos gondolatait. A népesség-előrejelző gyakorlat értékelése a figyelmeztető rendszer hatékonyságának mérésére egy elektronikus értékelő űrlap és egy háztól-házig tartó felmérés kombinálásával történt.

A demonstrációs projektet követően a figyelmeztető rendszert még nem vezették be; sem helyi, sem nemzeti szinten. Az elmúlt években Sogn og Fjordane megyében számos szélsőséges időjárási esemény, például súlyos földcsuszamlások és áradások fordultak elő, a nagyszabású és rendkívül drámai tűzesetekkel párhuzamosan. Senkit sem öltek meg ezekben az eseményekben, de mind emlékeztetőül szolgáltak; annak hangsúlyozása, hogy több veszélyforrást figyelembe vevő, lakosságközpontú figyelmeztető rendszerre van szükség. Ezért Sogn og Fjordane megye kormányzója azzal érvelt, hogy egy ilyen rendszert kell bevezetni. Ezt azonban nem követték tevékenységek, és nem egyértelmű, hogy a nemzeti hatóságok előnyben részesítik-e a figyelmeztető rendszer bevezetését. Amennyiben a nemzeti hatóságok a több veszélyre figyelmeztető rendszer teljes körű bevezetése ellen döntenek, a projekt referenciacsoportjának célja a Clim-ATIC projekt regionális szintű nyomon követése; Elsősorban Sogn og Fjordane megyében. E tekintetben a munkát a helyi/regionális önkormányzatokkal, az egészségügyi ágazattal és az érintett kormányzati szervekkel szoros együttműködésben dolgozzák ki annak érdekében, hogy regionális szinten értékeljék és megvalósítsák a figyelmeztető rendszert.

A projekt referenciacsoportját 2008 augusztusában hozták létre, és 2008 és 2010 között négyszer konzultáltak vele. Tagjai a következő szervezetekből kerültek ki:

• Sogn og Fjordane megye kormányzója – PROJECT MANAGER (az állam regionális szintű képviselője, aki a megye vészhelyzeti tervezésének koordinálásáért felelős);
• a Nyugat-Norvégiai Kutatóintézet – a Clim-ATIC regionális vezető partnere (az éghajlatkutatás területén illetékes, megbízáson alapuló kutatóintézet);
• A Norvég Energiaforrások és Vízügyi Igazgatóság (az igazgatóság megbízatása kiterjed az árvizekre vonatkozó vészhelyzeti tervezésre; a Sogn og Fjordane-i irodája a lavinákért felelős nemzeti hatóság is);
• Nemzeti Közúti Igazgatóság (az állami utakért felelős; különös érdeklődés a rossz időjárás/balesetek miatt lezárt alagutakkal és hegyi átkelőhelyekkel kapcsolatos lakossági figyelmeztetések iránt;
• Telenor (norvég távközlési vállalat, jelenleg a világ hatodik legnagyobb mobiltelefon-szolgáltatója);
• a Norvég Posta- és Távközlési Hatóság (a Norvég Közlekedési és Hírközlési Minisztérium alá tartozó önálló közigazgatási ügynökség, amely a norvégiai távközlési piacok felügyeletével és szabályozásával foglalkozik);
• a Norvég Műsorszolgáltató (Sogn og Fjordane) (a norvég kormány tulajdonában lévő rádiós és televíziós közszolgálati műsorszolgáltató vállalat, amely Norvégia legnagyobb médiaszervezete);
• E-CO Hydro Power (norvég villamosenergia-vállalat és Norvégia második legnagyobb villamosenergia-termelője. különleges érdeklődés az árvizeket, szökőárakat okozó gáttörésekkel kapcsolatos lakossági figyelmeztetések iránt;
• Norvég rendőrség, Sogn og Fjordane körzet (A rendőrség a norvég mentőszolgálat része, és a balesetek és katasztrófák során végzett mentési munka vezetéséért felelős; beleértve a szélsőséges időjárási eseményeket);
• Alarmsentralen („A Sogn og Fjordane-i riasztóközpont”) (településközi műveleti központ, amely elősegíti és koordinálja a megye települései közötti tűzoltási műveleteket);
• Polgári Védelmi és Vészhelyzeti Tervezési Igazgatóság (Fenntartja a norvégiai kockázatok és sebezhetőségek áttekintését, és előmozdítja a balesetek, válságok és egyéb nemkívánatos események megelőzésére irányuló intézkedéseket);
• a norvég polgári védelem (az állam megerősítése a vészhelyzeti és mentési osztályok számára súlyos balesetek és különleges események esetén);
• Aurland Municipality (Sogn og Fjordane település közigazgatási területe; korábban tapasztalt szélsőséges időjárási események és lavinák, sziklacsuszamlások stb.
• Egységes üzenetküldő rendszerek (UMS) (a fejlett üzenetkezelés vezető szállítója Észak-Európában, amely szolgáltatásokat kínál a lakosság figyelmeztetésére kritikus események esetén);
• Sogn og Fjordane University College (2009-ben csatlakozott a referenciacsoporthoz, hogy segítse a korai előrejelzés értékelését, de sajnos a belső erőforrások hiánya miatt vissza kellett vonnia tagságát);
• Førde Health Trust (a Nyugat-Norvégiai Regionális Egészségügyi Hatóság nevében földrajzi és szakmai tevékenységek elvégzéséért felelős egészségügyi vállalkozás).

Mivel megközelítési szempontunk egy több veszélyforráson alapuló rendszer bemutatása volt, a projekt referenciacsoportja kulcsszerepet játszott egy olyan rendszerspecifikáció meghatározásában, amely lehetővé tette a több veszélyforráson alapuló figyelmeztetések hatékony és megbízható kiadását.

A költséghatékony korai előrejelző rendszer létrehozásához előfeltétel a több veszélyre kiterjedő megközelítés, mivel a rendszer használatának és fenntartásának költségei megoszlanak. A helyalapú figyelmeztető rendszer a tisztán tájékoztató jellegű üzenetek – például a nagyközönség tájékoztatása vagy a helyi hatóságoktól származó különböző üzenetek – terjesztésének integrált eszköze is lehet. Ezért ez a projekt bemutatta, hogy egy meglévő megyei szervezet hogyan használható fel a népességfigyelmeztetés kiadására. Mivel ez a szervezet szorosan összehangolt a rendőrséggel, miközben egy településközi szervezet, ezért alkalmas mind a nem sürgősségi, mind a vészhelyzeti figyelmeztetések kiadására, több veszély megközelítésével. Azzal érveltünk, hogy az emberközpontú figyelmeztető rendszerek technikai szempontjai széles körben rendelkezésre állnak, míg a titoktartási jogszabályokkal és a rendszerszabályozással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozni kell a hatékony helyalapú figyelmeztető rendszerek sikeres bevezetése előtt. Amint azt bemutattuk, a hirdetések közösségi médián keresztül történő közzététele szintén szabályozás alá esik. Valójában a titoktartási szabályok tekintetében jogszabályi akadályok állnak fenn, amelyek megakadályozzák a telemobil cégek által gyűjtött földrajzi adatok nyilvános megosztását. Ezek az információk azonban döntő fontosságúak lehetnek a segélyhívó szolgálatok gyors kiépítéséhez, ezért azokat módosítani kell. Úgy véljük, hogy a „veszélyeztetettek számára időszerű és érthető” figyelmeztetések kiadása érdekében több kutatást kell végezni a közösségi média válsághelyzetekben történő használatával kapcsolatos lehetőségekről és korlátozásokról.

A korai figyelmeztető rendszert a Clim-ATIC segítségével fejlesztették ki és tesztelték; ez egy uniós projekt (2008–2011), amely a közösségek azon képességével foglalkozott, hogy alkalmazkodási kapacitásokat fejlesszenek ki egy olyan jövőbeli éghajlattal való szembenézés érdekében, ahol a szélsőséges időjárás gyakorisága és mértéke vélhetően növekedni fog. A Clim-ATIC WP4 az adaptációs demonstrációs projektek végrehajtásához kapcsolódott, és az egyik ilyen WP4-projekt Sogn og Fjordane megyében volt. A demonstrációs projekthez szükséges források a Sogn og Fjordane megyei kormányzó személyzeti időköltségei (95 191 EUR) és irodai általános költségei (legfeljebb 9943 EUR) formájában állnak rendelkezésre. A projekt összköltsége 105 145,00 euró volt. A Sogn og Fjordane megyei kormányzó 55 377,00 euró összegű társfinanszírozási kötelezettségvállalást tett, a fennmaradó 49 768,00 eurót pedig az Európai Bizottság területi együttműködési célkitűzésének részét képező Északi Periféria Program (NPP) biztosította.

A projekt bebizonyította továbbá, hogy a modern figyelmeztető rendszer technológiája kombinálható a meglévő infrastruktúrával és szervezeti mintákkal annak érdekében, hogy a helyi hatóságok költséghatékony és fenntartható módon adhassanak ki lakossági figyelmeztetéseket. A meglévő településközi vészhelyzeti műveleti központ, az Alarmsentralen egy megyei felügyeleti és figyelmeztető szolgálat, amely már éjjel-nappal magasan képzett személyzettel rendelkezik. A népesség-figyelmeztető rendszer beágyazása ebben a szervezetben kevés költséggel, képzéssel vagy erőforrással jár. Továbbá, mivel az éghajlatváltozás az elkövetkező években várhatóan gyakoribb természeti katasztrófákhoz és szélsőséges időjárási gyakorisághoz vezet, a korai előrejelző rendszer ezért fontos részét fogja képezni a helyi közösségek éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási stratégiáinak, mivel ez a legnagyobb várható előny.

A „sürgősségi népesség-előrejelző rendszer” projekt említésre kerül a Honvédelmi Bizottság javaslatjelentésében (lásd a rendelkezésre álló dokumentum 3. mellékletét), amely megvitatta a népesség-előrejelző rendszer korszerűsítésének szükségességét. A bizottság többsége kijelentette továbbá, hogy a lakosság modern technológia alkalmazásával történő hatékony figyelmeztetése fontos életmentő és kármegelőző eszköz, amelynek megvalósítására Norvégiának törekednie kell. A 2010. évi nemzeti sebezhetőségi és vészhelyzeti tervezési jelentésben (lásd a rendelkezésre álló dokumentum 4. mellékletét) a Polgári Védelmi és Vészhelyzeti Tervezési Igazgatóság egy korszerűbb népesség-előrejelző rendszer létrehozásának szükségességével is foglalkozik.

A demonstrációs projekt 2008 és 2011 között valósult meg. Fennáll annak a jelenleg még nem nyilvánvaló lehetősége, hogy a korai előrejelző rendszert a jövőben akár nemzeti, akár regionális közigazgatási szerveken keresztül működésbe hozzák.

A korai előrejelző rendszereknek nincs meghatározott élettartamuk, amennyiben azokat frissítik és működőképes állapotban tartják.

Haavard Stensvand
Head of Emergency Planning
County Governor of Sogn og Fjordane
Phone: +47 57 64 30 10/+47 915 77 432
E-mail: fmsfhst@fylkesmannen.no