Terem a Regge folyónak, Hollandia - a folyó dinamikájának helyreállítása

1848-ig a Regge folyó kanyargós folyó volt. A 19.^századtól kezdve az első kanyarokat levágták, és az évek során a Regge nagyrészt csatornává alakult. Árvízi körülmények között a Regge folyó völgyében nagy területeket árasztottak el, és egyes helyeken az áradások egy mérföld szélesek voltak. Súlyos aszályos helyzetekben azonban a folyó nem volt több, mint állandó örvények összefüggő halmaza. A renaturalizáció előtt a fő patak rendszeresen elvágta a kanyargókat, amelyek még mindig felismerhetők voltak a tájban. A folyó olyan tájat alkotott, amely nem biztosított elegendő alapot egy festői és ökológiailag jól működő Regge-medence számára.

A Regge és Dinkel Vízügyi Tanács (amelyet egymást követően egyesítettek a Vechtstromen Vízügyi Tanáccsal) Overijssel tartománnyal, az érintett önkormányzatokkal, földtulajdonosokkal és különböző érdekcsoportokkal együtt kötelezettséget vállalt arra, hogy fokozatosan megváltoztatja ezt a helyzetet, és a nagymértékben mesterséges vízi út mintegy 50 km-ét természetes folyóvá alakítja át. A Regge „éghajlati puffert” úgy tervezték, hogy több helyet biztosítson a víz tárolásához az áradások idején. Ezen túlmenően az átalakítás célja a talaj szivacshatásának növelése volt, több vizet tartva száraz időszakokra. A számos projektet magában foglaló átalakítási program kihívása az volt, hogy a vízgyűjtő területet a növények és állatok élőhelyeinek hálózatává alakítsa, és gyönyörű "háttérré" alakítsa a turisták és a nyaralók számára, hogy kerékpárral, hajóval vagy gyalog áthaladjanak, és hol töltsenek néhány napot. Ehhez a programhoz kapcsolódott a mezőgazdasági termelők azon törekvése is, hogy bővítsék üzleti tevékenységüket.

A folyó természetes állapotának helyreállítása az éghajlatváltozás fényében különös jelentőséggel bír. Hollandiában a csapadékeloszlás az előrejelzések szerint megváltozik: az átlagos éves csapadékmennyiség várhatóan akár 5 %-kal is nőhet, a szélsőséges események (10 évenként egyszer 10 napnál hosszabb időtartam) pedig télen várhatóan akár 17 %-kal, nyáron pedig akár 22 %-kal is nőhetnek 2050-ig (KNMI, 2015). A megnövekedett téli esőzések valószínűleg növelik a csúcskibocsátásokat és az árvízkockázatot. A 25 °C feletti maximális hőmérsékletű forró nyári napok száma 2050-re várhatóan akár 70%-kal is nőhet, következésképpen az aszályok is (pl. a legmagasabb csapadékhiány 2050-re 10 évente egyszer akár 25%-kal is meghaladhatja). Ez ahhoz fog vezetni, hogy a természet és a mezőgazdaság számára egyre nagyobb szükség lesz a vízmegtartásra. A régi, módosított folyószerkezettel az ilyen csapadékminták súlyos problémákhoz vezettek volna, és a vízmegtartás nagyon korlátozott lett volna.

Az általános cél az volt, hogy a Regge „éghajlatváltozással szembeni rezilienssé” váljon. Ez magában foglalta a tényleges éghajlati változékonyság hatásainak figyelembevételét, figyelembe véve ugyanakkor az előre jelzett jövőbeli helyzetet is. A Reggevisie programban a csatornázott folyót különböző helyeken dinamikus és rugalmas, kanyargós folyóvá állították vissza, figyelembe véve a lakosok árvíz elleni védelmét. A Regge-helyreállítás általában a következő célokat követi:

• a kisülési csúcsok mérséklése az folyásiránnyal ellentétes irányú áradások megelőzése érdekében;
• A természetes folyamfolyamatok és folyamjelleg visszaállítása: i. áradások, ii. természetes vízelvezető útvonal, iii. kisebb profilok (nyári meder), iv. nagyobb áramlási sebességek;
• Az aszályok elleni küzdelem: i. kisebb folyásirányban lévő szakaszokkal, hogy a vízelvezető alapot magasabbra lehessen helyezni, és a felszín alatti vizek felszíni vizek felé irányuló áramlását csökkenteni lehessen; ii. a régi patakok visszakapcsolása a Regge folyóhoz annak érdekében, hogy több öntözővizet biztosítsanak a mezőgazdasági termelőknek és ivóvizet az ivóvíziparnak, valamint elegendő vizet biztosítsanak a gátaknál a hallépcsők működéséhez.
• A vízminőség javítása a következők révén: i. helyszíni ülepítés és tisztítás (zöldtisztítás), ii. bizonyos áramlási sebesség megvalósítása (ameddig csak lehetséges), iii. (nedves) természeti és táji értékek kialakítása, például az ökológiai szerkezet lépcsőfokaként.

Az éghajlatváltozásra vonatkozó előrejelzéseket figyelembe vették a Reggevisie program projektjeiben annak biztosítása érdekében, hogy a fent említett szempontok az előre jelzett változó körülmények között is érvényesek maradjanak.

A Reggevisie programon belül javult a Regge folyó dinamikája, és több helyet hoztak létre a csúcskibocsátások megakadályozására és a vízmegtartás javítására száraz időszakokban. Ezek a folyamatok az éghajlatváltozás fényében különös jelentőséggel bírnak, mivel az áradások csúcspontjai és az aszályok várhatóan növekedni fognak.

Az árvíz kezelésére szolgáló többletkapacitás megteremtése érdekében a csatornázott folyószakasz egy részét fenntartották, és a kanyargó folyóval párhuzamosan árvízcsatornát hoztak létre az alsó és középső Regge mentén. Az ártéri szint alatti akadályok elválasztják a csatornát a kanyargó folyótól. Az átlagos áramlási körülmények között az áramlást csak a folyó kanyarulatain keresztül vezetik. Az árvízi időszakokban az áramlás az akadályokon és az árvízcsatornán is áthalad. Ez a kialakítás csökkenti és késlelteti a csúcskisülést. A csúcskibocsátás azért csökken, mert az elárasztási terület jelentősen megnőtt a referenciahelyzethez képest. Összességében a késés a Regge folyórendszer hosszabb hosszának és a megnövekedett elárasztási területnek tudható be. Az árvízcsatorna megépítése után a megnövekedett vízszint eddig nem okozott árvizet a Regge-ben.

A Regge síkságon egy széles árteret hoztak létre a régi kanyarulatok újbóli összekapcsolásával, amelyek gyakran az új kanyarulat kiindulópontjai. A Regge profilját úgy alakították ki, hogy nyáron biztosítsa a kívánt áramlást, valamint a morfológiai, eróziós és ülepítési folyamatok megfelelő variációját. Ezenkívül a felszín alatti vizek szintjének száraz időszakokban történő növelése érdekében a felszíni vizek szintjét is megemelték. A kialakítást úgy alakították ki, hogy az áramlási szélességet 20%-kal növelték, ami a Regge magasabb alsó szintjét eredményezte, ami csökkentette a talajvízből a folyóba vezető vízelvezető hatást.

A Water Board Vechtstromen folytatja a Reggevisie programot, amelynek 2025-ig be kell fejeződnie. Különösen a Regge középső és alsó részén található projektek némelyike még folyamatban van.

A Vechtstromen vízügyi tanács a Reggevisie program számos érdekelt felével működik együtt, akikkel a folyó teljes szakaszán konzultálnak. A Reggevisie program különösen a következőkkel együttműködve valósul meg:

• Magántulajdonosok és földhasználók;
• Ommen, Twenterand, Hellendoorn, Wierden és Rijssen-Holten települések, valamint Twente udvara;
• Overijssel tartomány;
• a Közmunkaügyi Minisztérium;
• Twente régió;
• Természetvédelmi szervezetek, mint: Landscape Overijssel, Natuurmonumenten, Erdészeti Bizottság.

A konzultáció a program részét képező valamennyi projekt esetében helyi támogatást eredményezett. A Vízügyi Tanács a végrehajtási szakasz során aktívan bevonja a nyilvánosságot azáltal, hogy tájékoztatást nyújt és integrált tervezési folyamatokat biztosít az újjáépítési projektekhez. Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció a program befejezésére irányuló, folyamatban lévő munka részeként folytatódik, amely várhatóan 2025-re fejeződik be.

A sikertényezők közé tartoznak a következők:

• a Regge és a Dinkel Vízügyi Tanács, valamint az újonnan létrehozott Vechtstromen Vízügyi Tanács erőteljesen törekedett az integrált vízgazdálkodásra;
• A vízügyi tanács hivatalosan elfogadta a Regge-re vonatkozó elképzelést;
• A nemzeti és európai jogszabályok és szakpolitikák (különösen a víz-keretirányelv és a Natura 2000) segítették a Reggevisie program kidolgozását és végrehajtását;
• Az átalakítási projektek mindegyike többcélú integrált projekt;
• A végrehajtott intézkedések kutatáson és tudományosan megalapozott bizonyítékokon alapulnak;
• Az uniós víz-keretirányelv célkitűzései nem az egyetlenek a projektek esetében, amelyek célja a folyami élőhelyek helyreállítása is;
• Az elfogadott és a célkitűzéseket ötvöző integrált megközelítés költséghatékonysághoz vezetett;
• Minden projekt elegendő támogatást kap a helyi közösségektől;
• A vízügyi tanács kezdetben csak korlátozott rálátással rendelkezett az ökológiai célokat szolgáló szerkezetátalakítási intézkedések hatékonyságára, de az elmúlt évek eredményei nagyon jó ökológiai fejlődést jeleznek, például a makrofauna tekintetében.

Egyes helyeken a magántulajdon akadályozta a helyreállítási projektek végrehajtását, és egyes esetekben kisajátításra volt szükség.

A különböző projektek összköltségét mintegy 25 millió euróra becsülték.

Jelentős előnyök származnak az árvízi eseményekkel szembeni jobb védelemből és az aszályos körülmények közötti jobb körülményekből. A Regge természetes kialakításának és feltételeinek javítása a Reggevisie program számos projektjének szerves részét képezte és képezi. Ökológiai folyosó létrehozása a folyó mentén, amelynek célja a természeti területek közötti kapcsolat növelése, valamint a növények és állatok természetes elterjedésének lehetővé tétele. Emellett helyet teremtenek az életképes és jövedelmező mezőgazdaság számára a Regge-völgy körül. A Regge fokozott természeti kialakítása fellendítette és fellendíti a rekreációs tevékenységeket és a turizmust azokban az önkormányzatokban, amelyeken keresztül a Regge áramlik.

A Reggevisie program részét képező projektek a 4.^nemzeti vízgazdálkodási szakpolitikai dokumentumon (1998), az európai vízügyi keretirányelven (2000), a 21.^századi nemzeti vízpolitikán (2000), a nemzeti vízügyi terven (2009) és a Natura 2000 irányelveken alapultak.

A Reggevisie végrehajtása 2010-ben kezdődött, és 2025-ig tart.

A Reggevisie program olyan hosszú távú helyreállítási projekteket foglal magában, amelyek élettartamát legalább 100 évre becsülik.

Piet van Erp
Water Board Vechtstromen (previous "Water Board Regge en Dinkel")
P.O. Box 5006, 7600 GA Almelo, The Netherlands.
E-mail: p.van.erp@vechtstromen.nl 

Hotelek a(z) Water Board Vechtstromen közelében