A nyugat-nílusi vírusfertőzés megelőzésére és megfékezésére irányuló intézkedések Görögországban

A WNV főként a fertőzött „gyakori” szúnyogok harapásán keresztül terjed. A fő rezervoárgazdák (azaz olyan gazdák, amelyek nem tapasztalják a betegség tüneteit, amikor a kórokozóval fertőzöttek) madarak, túlnyomórészt vadon élőek. A szúnyogok megharapják őket, míg a fertőzött emberek nem tudják tovább továbbítani a vírust és megfertőzni más szúnyogokat. A fertőzött emberek többsége (80%) tünetmentes marad, közel 20% -uk vírusos szindróma enyhe tüneteit mutatja, és kevesebb mint 1% -uk súlyos betegséget mutat központi idegrendszeri megnyilvánulásokkal, főként encephalitis, meningitis vagy akut petyhüdt bénulás. A legsúlyosabb megnyilvánulások általában az 50 év felettieket, az immunhiányos embereket és a már meglévő krónikus betegségekben szenvedőket érintik.

A WNV átvitele a kórokozó, a vektor, a gerinces gazdaállatok és a környezet közötti kölcsönhatásokhoz kapcsolódik. Az éghajlatváltozás (különösen az enyhe tél, a magas tavaszi és nyár eleji hőmérséklet, valamint a nyári áradásokat okozó esőzések) hozzájárulhatnak a vírus fokozott terjedéséhez. Például a szokatlanul meleg 2018-as évben a WNV-fertőzések száma Európa-szerte meghaladta a 2010 és 2017 között jelentett összes fertőzés kumulatív számát (Bakonyi és Haussig, 2020). A hőmérséklet és a relatív páratartalom jövőbeli növekedése hozzájárulhat a WNV fokozott görögországi keringéséhez (Pervanidou et al., 2020), valamint a vírus észak felé történő terjedéséhez (Bakonyi és Haussig, 2020).

A megerősített felügyeleti kezdeményezés fő célja a célzott válaszintézkedések és megelőző intézkedések időben történő végrehajtása a WNV-fertőzések kezelése és kezelése érdekében Görögországban. Ezen túlmenően, figyelembe véve a fertőzéses esetek várható szezonális előfordulását, a cél a felügyeleti és reagálási kapacitás megerősítése közép- és hosszú távon is.

A WNV-fertőzés járványügyi felügyelete, a megfelelő integrált szúnyogirtási programok időben történő végrehajtása és a szúnyogcsípés elleni személyes védelmi intézkedések végrehajtása világszerte a betegség megelőzésének legfontosabb intézkedése. Ebben az összefüggésben döntő fontosságú az egészségügyi szakemberek ébersége, valamint a helyi és nemzeti hatóságok folyamatos tudatossága.

2010 óta a görög nemzeti közegészségügyi hivatal (NPHO) minden szúnyogforgalmi időszakban (általában májustól novemberig) más nemzeti érdekelt felekkel, valamint regionális és helyi közegészségügyi hatóságokkal együttműködve számos megelőző és reaktív közegészségügyi intézkedést hajt végre a WNV-fertőzés kezelésére, beleértve különösen az emberek WNV-betegségének megerősített felügyeleti rendszerét. Az egyes WNV-szezonok kezdete előtt végrehajtott rutineljárások részeként az NPHO tájékoztató anyagokat küld az ország minden egészségügyi intézményének és orvosi szövetségének, hogy felhívja a laboratóriumi szakértők és a klinikusok figyelmét a WNV-fertőzés diagnózisára. Az NPHO arra ösztönzi a klinikusokat, hogy végezzenek laboratóriumi vizsgálatot minden gyanított WNV fertőzéses esetben, amelyek meghatározása szerint minden olyan személy, aki akut neurológiai szindrómában (encephalitis, meningitis vagy myelitis) szenved, valamint minden olyan személy, aki nem neurológiai betegségben, de megmagyarázhatatlan lázban szenved. Az NPHO azt ajánlja, hogy a mintákat vizsgálat céljából speciális szaklaboratóriumokba irányítsák. Az NPHO vektorok által terjesztett betegségek (VBD) osztálya aktív laboratóriumi alapú felügyeletet hajt végre (azaz a laboratóriumokból történő adatgyűjtést az NPHO kezdeményezi) a teljes átviteli időszakban, napi kommunikációval a szakosodott laboratóriumokkal és napi jelentéstétellel a diagnosztizált esetekről az NPHO-nak. A laboratóriumi diagnosztika az ezekben a laboratóriumokban lévő betegek számára ingyenes, és azt az NPHO megtéríti. A vérbiztonsági hatóságok (a Görög Nemzeti Vérátömlesztési Központ – EKEA) és a vérátömlesztéssel kapcsolatos hemovigilanciával és felügyelettel foglalkozó koordinációs központ tájékoztatják az NPHO-t az érintett területeken vizsgált véradók körében diagnosztizált fertőzésekről. A nemzeti, regionális és önkormányzati hatóságokat, valamint a helyi egészségügyi egységeket sürgősen tájékoztatják az adott területen regisztrált esetekről, és az NPHO heti felügyeleti jelentéseket tesz közzé.

Az egyéb végrehajtott megelőzési és reagálási intézkedések közé tartoznak a következők:

• Kommunikációs és egészségfejlesztési tevékenységek a nyilvánosság számára. Nemzeti szinten az NPHO honlapján keresztül tájékoztató anyagokat (pl. szórólapokat, brosúrákat) terjesztenek a nyilvánosság számára a WNV-fertőzésről és a szúnyogcsípés elleni ajánlott védintézkedésekről, és azokat eljuttatják a regionális közegészségügyi hatóságokhoz. Ezenkívül az érintett településeken tájékoztató szórólapok is rendelkezésre állnak. Közlemények, sajtóközlemények és közzétett heti felügyeleti jelentések tájékoztatják a nyilvánosságot a WNV terjedéséről. A szúnyogok elleni védelemről szóló TV-reklám a szúnyogok keringési ideje alatt kerül sugárzásra. Egyes regionális és önkormányzati hatóságok egyéb kommunikációs kampányokat is folytatnak a nyilvánosság számára (szórólapok terjesztése, rendezvények és szemináriumok).
• Az érintett településeken (azaz legalább egy WNV-fertőzöttséggel rendelkező településeken) lakóhellyel rendelkező vagy korábban felkeresett véradók tekintetében országos szinten végrehajtott véradási biztonsági intézkedések. Ezek az intézkedések magukban foglalják a véradók elhalasztását vagy az adományozott vér szűrését a WNV RNS-re és a hemovigilanciára (azaz a donorok vagy recipiensek súlyos nemkívánatos vagy váratlan eseményeinek vagy reakcióinak megfigyelése, a donorok epidemiológiai nyomon követése).
• Vektorfelügyeleti tevékenységek, amelyeket a nemzeti és regionális hatóságok hajtanak végre. Az integrált szúnyogirtási programok, beleértve a szúnyogok megfigyelését is, a regionális és önkormányzati hatóságok hatáskörébe tartoznak. Az NPHO a Nyugat-attikai Egyetemmel, a Vidékfejlesztési és Élelmezésügyi Minisztériummal, a regionális hatóságokkal és az alvállalkozókkal együttműködve aktív vektorfelügyeleti programot is végez az ország különböző területein minden szúnyogforgalmi időszakban, beleértve a szúnyogmedencék tesztelését a WNV jelenlétére (korai riasztási rendszer).
• A regionális és önkormányzati hatóságok által végrehajtott kórokozó-átvivők elleni védekezési tevékenységek (az érintett területeken fokozott szúnyogirtást hajtanak végre).
• A WNF (Nyugat-nílusi láz) megfigyelése lovakon és madarakon 2010 óta állat-egészségügyi célokból WNF-specifikus megfigyelési programot hajtanak végre a Vidékfejlesztési és Élelmiszerügyi Minisztérium koordinálásával, a regionális és helyi állat-egészségügyi hatóságokkal és az érintett állami laboratóriumokkal együttműködésben. A WNF állat-felügyeleti programja a következőket foglalja magában: a lovak aktív időszakos szerológiai vizsgálata májustól szeptemberig; megerősített emberi és állati esetek közelében lévő lovak aktív klinikai felügyelete; a vadon élő madárpopulációk aktív megfigyelése a kiválasztott területeken történő befogás és mintavétel révén; valamint a nyugat-nílusi vírusra érzékeny lovaknál (egész évben), vadon élő és háziasított madaraknál (elhullott vagy beteg madarakból vett mintavétellel), valamint egyéb háziasított állatoknál (pl. háziasított húsevők) a WNF passzív felügyelete (ahol a laboratóriumok kezdeményezik az adatok továbbítását az egészségügyi osztálynak).

Görögországban nemzeti szinten számos közigazgatási szerv és intézmény vesz részt a WNV megelőzésében és ellenőrzésében. A főbb nemzeti érdekelt felek a következők: i. az Egészségügyi Minisztérium (MoH) és annak a trópusi betegségek megelőzésével és kezelésével foglalkozó ágazatközi nemzeti bizottsága, ii. a Görög Nemzeti Közegészségügyi Szervezet (NPHO), iii. a nemzeti vérbiztonsági hatóságok, valamint iv. a Vidékfejlesztési és Élelmiszerügyi Minisztérium.

Ebben az összefüggésben a HM és a Trópusi Betegségek Megelőzésével és Kezelésével Foglalkozó Nemzeti Bizottsága felelős a nyugat-nílusi vírussal is kapcsolatos egészségügyi politika kidolgozásáért, jogszabályok, a kórokozó-átvivők elleni védekezésről szóló körlevelek és a szúnyogok elleni sürgősségi kezelésekről folytatott konzultáció révén.

Az NPHO fokozott felügyeletet végez az emberekben előforduló WNV-betegség tekintetében azáltal, hogy felhívja a klinikusok és az orvosok figyelmét a WNV-fertőzés diagnózisára, aktív laboratóriumi felügyeletet végez az átviteli időszakban (napi kommunikációs minta referencialaboratóriumokkal/szakosított laboratóriumokkal), esetvizsgálatot végez, haladéktalanul tájékoztatja a nemzeti, regionális és helyi érdekelt feleket a diagnosztizált esetekről, támogatja a laboratóriumi diagnosztikai kapacitást (a nemzeti referencialaboratórium és más szakosodott diagnosztikai laboratóriumok finanszírozása a beteg ingyenes diagnosztizálása érdekében), valamint kommunikációs és egészségfejlesztési tevékenységeket végez a nyilvánosság számára, kockázatértékelést és szúnyogfelügyeletet végez.

A nemzeti vérbiztonsági hatóságok vérbiztonsági intézkedéseket hajtanak végre a véradások WNV-fertőzés elleni védelme érdekében. A Görög Nemzeti Vérátömlesztési Központ (Hellenic National Blood Transfusion Center-EKEA) országos vérbiztonsági intézkedéseket hajt végre az érintett településeken lakóhellyel rendelkező vagy korábban meglátogatott véradók számára. Az NPHO hemovigilanciával és transzfúzió felügyeletével foglalkozó koordinációs központja iránymutatást ad ki a hemovigilanciáról. Ugyanakkor a vektorok által terjesztett betegségek által érintett területek kijelölésével foglalkozó interszekcionális munkacsoport (a HM Trópusi Betegségek Megelőzésével és Kezelésével Foglalkozó Nemzeti Bizottsága keretében) konzultált a WNV által érintett területek jellemzéséről és kijelöléséről (ahol vérbiztonsági intézkedéseket hajtanak végre).

A Vidékfejlesztési és Élelmiszerügyi Minisztérium a nemzeti állategészségügyi hatóságok keretében a nemzeti WNV-felügyelet végrehajtásáért felelős központi illetékes hatóság (állategészségügyi politika, lovak és madarak WNV-felügyelete). Benaki Növénykórtani Intézete szúnyogmegfigyelési programokat végez.

A felügyeleti rendszer működéséhez hozzájáruló egyéb szervezetek vagy jogalanyok a következők:

• Az esetdiagnózisban és az esetkezelésben részt vevő orvosok, klinikusok és laboratóriumi szakértők. Az NPHO arra kéri őket, hogy végezzenek laboratóriumi vizsgálatot minden WNV fertőzés gyanús esetben.
• Hatósági állatorvosok, magán állatorvosok, lótulajdonosok, vadászati vagy környezetvédelmi egyesületek, amelyek részt vesznek abban, hogy minden gyanús esetet bejelentsenek az illetékes állat-egészségügyi hatóságoknak.
• Arbovírusokkal foglalkozó nemzeti referencialaboratórium és a WNV-fertőzés diagnosztizálásában részt vevő egyéb szakosodott laboratóriumok. Az NPHO azt ajánlja, hogy a mintákat vizsgálat céljából speciális szaklaboratóriumokba irányítsák.
• A Nyugat-attikai Egyetem Közegészségügyi Iskolájának Orvosi Entomológiai Osztálya: amely részt vesz az NPHO által finanszírozott szúnyogmegfigyelésben.
• Görög Transzplantációs Szervezet, amely a transzplantációs biztonsági intézkedésekért felelős.
• Régiók (regionális közegészségügyi és állategészségügyi hatóságok) és települések, amelyek integrált szúnyogfelügyeleti és -ellenőrzési tevékenységeken, a nyilvánosságnak szóló kommunikációs és egészségfejlesztési tevékenységeken, valamint a lófélék és madarak regionális szintű felügyeletén dolgoznak.

A Görögországban végrehajtott intézkedések fő sikere a nyugat-nílusi vírussal kapcsolatos járványügyi felügyeleti rendszerek megerősítéséhez kapcsolódik, amely javította a gyors reagálást és a kapcsolódó közegészségügyi intézkedéseket. Görögországban a megfelelő felügyeleti rendszerek és ellenőrzési programok létrehozásának és működésének fontos sikertényezői a következők: valamennyi érintett fél határozott elkötelezettsége, a strukturált ágazatközi együttműködés és kommunikáció (munkacsoportokon, bizottságokon, hálózatépítésen, közvetlen személyközi kommunikáción alapuló) bevált mechanizmusai, laboratóriumi szakértelem és magas diagnosztikai kapacitás, ingyenes diagnózis a beteg számára szakosodott laboratóriumokban, valamint a legtöbb görög régióban bevezetett integrált szúnyogfelügyeleti és -ellenőrzési programok működtetése.

A fő korlátok a WNV komplex epidemiológiájához kapcsolódnak, ami megnehezíti annak elterjedését és földrajzi eloszlását. A kutatók mindeddig globális és európai szinten dolgoznak a kockázatértékelési eszközök és a kontrollintézkedések hatékonyságának értékelésén, de a bizonytalanságok még mindig magasak. Emellett a szúnyogok megfigyelésére és ellenőrzésére irányuló stratégiákhoz további iránymutatásra, szabványosításra és országos szintű koordinációra, valamint rugalmasabb jogi keretre van szükség egyes szervezeti akadályok (beszerzési késedelmek) leküzdése érdekében, míg uniós szinten a biocidok használatával kapcsolatban is vannak kihívások (hozzáférhetőség, hozzáférés, felhasználási korlátozások).

Nem áll rendelkezésre mennyiségi becslés a felügyeleti rendszerre szánt költségvetésről. A WNV járványügyi felügyeleti rendszerek fő költségei a következőkhöz kapcsolódnak: i. emberi erőforrások az embereken, állatokon és szúnyogvektorokon végzett felügyelet végrehajtásához, ii. WNV-vizsgálat embereken, állatokon és szúnyogokon, iii. vérbiztonsági intézkedések (pl. véradások szűrése).

Az előnyök közé tartozik a WNV terjedésének és terjedésének minimalizálása, és ezáltal az emberi és állati esetek számának csökkentése az egyes átviteli időszakokban (csökkentett WNV-teher), az emberi és állati WNV-fertőzéses esetek időben történő azonosítása, az esetek helyi, regionális, nemzeti és európai szintű gyors rögzítése, valamint a célzott válaszintézkedések gyors végrehajtása révén. A WNV-re vonatkozó felügyeleti intézkedések fokozott hatékonysága azt is eredményezheti, hogy más vektorok által terjesztett betegségek felügyeleti rendszerei kipróbált bevált gyakorlatokat fogadnak el.

Az NPHO felelős a fertőző betegségek felügyeletéért, és 2010 óta fokozott WNV-felügyeletet hajt végre az embereknél. Az NPHO WNV-re vonatkozó operatív felügyeleti terve mindeddig nem szerepelt hivatalos betegségspecifikus jogi keretben.

A közegészségügyi, állat-egészségügyi és szúnyogkezelési stratégiák nemzeti, regionális és helyi szintű koordináltabb szerkezetére és tervezésére vonatkozó hivatalos jogszabályi keret kidolgozása hozzáadott értéket képviselne, és megfontolás alatt áll.

2010 óta a fertőzési időszakokban (tavasztól őszig) évente megelőzési és reagálási tevékenységeket hajtanak végre, beleértve az emberi WNV-fertőzés felügyeletét is.

A felügyeleti terv és más megelőző és ellenőrző intézkedések 2010 óta vannak érvényben, és jelenleg az átviteli időszakokban vannak hatályban. Jelenleg nincs meghatározva a felügyeleti és megelőző intézkedések élettartama; ezeket hosszú távon hajtják végre, mivel a WNV szezonálisan áramlik az országban.

Danai Pervanidou

Head of the Vector-borne Diseases Department

Directorate for Epidemiological Surveillance and Intervention for Infectious Diseases

Hellenic National Public Health Organization

tel. +30 210 8899052

Email: d.pervanidou@keelpno.gr

Pervanidou D., et al., (2020). Nyugat-nílusi vírus emberekben, Görögország, 2018: az esetek legnagyobb szezonális száma, 9 évvel az országban való megjelenése után. Euro Surveillance, 25. kötet, 32. szám.

NPHO, (2010–2020). Heti és éves epidemiológiai jelentések.