A kórokozó-átvivők által terjesztett betegségekre vonatkozó korai előrejelző rendszerek

A VBD-kre vonatkozó korai előrejelző rendszer kialakítása és végrehajtása számos készséget foglal magában, amelyet olyan területek szakértőinek bevonása biztosít, mint a hagyományos környezeti és fertőző betegségek epidemiológiája, a közegészségügy és a környezeti változások. Ezért általában több, különböző területi léptékű közigazgatási szervet és intézményt vonnak be, többek között a nemzeti egészségügyi minisztériumokat, a nemzeti közegészségügyi ügynökségeket, a nemzeti egészségügyi entomológiai egységeket, a nemzeti/regionális/helyi vérbiztonsági hatóságokat, az orvosokat, a laboratóriumi technikusokat, az állatorvosokat és másokat.

Európai szinten az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) információs forrásközpontot hoz létre Európai Környezetvédelmi és Epidemiológiai Hálózat (E3) néven. Az E3 hálózat egy együttműködési hálózat, amelyen keresztül az E3 hálózat felhasználói és partnerei adatokat és információkat cserélhetnek a témáról. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) célja, hogy az E3 hálózaton keresztül előmozdítsa az e területen folytatott tevékenységet azáltal, hogy összegyűjti és terjeszti az elsősorban európai kutatási projektek, intézetek és kormányzati szervek széles köre által előállított éghajlati, környezeti, demográfiai és fertőző betegségekre vonatkozó adatokat. Az E3 hálózat létrehozásának átfogó célja, hogy lehetővé tegye a környezeti változások miatt a fertőző betegségek terjedését fenyegető kockázatok egész Európára kiterjedő elemzését. Ezen elemzések eredményeit eljuttatják a politikai döntéshozókhoz, a közegészségügyi szakemberekhez, az Európai Unió és a nemzetközi ügynökségekhez, más kormányzati ágazatokhoz és nem kormányzati szervezetekhez. A nemzeti és szubnacionális rendszerek integrálhatók egy szélesebb rendszerbe (például az E3-ba) a bemeneti adatok, valamint a vektorok nyomon követésére szolgáló kimenetek (például térképek) nyomon követése és homogenizálása érdekében.

A VBD-kre vonatkozó korai előrejelző rendszer csak akkor működik jól, ha a betegségek előfordulását nyomon követő hálózat, valamint az éghajlati és környezeti tényezők jól megalapozottak és ennek megfelelően fenntarthatók. A VBD-k nyomon követése és elemzése során különböző változókat lehet figyelembe venni (pl. helyi hőmérséklet, páratartalom, vegetáció állapota, vízindex stb.), és előfordulhat, hogy a ma rendelkezésre álló módszerek nem tudják mindegyiket nyomon követni. Az egészségügyi eredmények e felügyeleti módszerek alkalmazásával történő azonosítása jelentős késedelmet szenved az adatok (például éghajlati, ökológiai vagy epidemiológiai, epidemiológiai adatok) késedelmes lekérdezése, valamint az esetazonosítás, a diagnózis, a jelentéstétel vagy más elemek késedelme miatt, ami az expozíció téves besorolásához vezethet.

A VBD-kre vonatkozó korai előrejelző rendszerek hiánya vagy hibás volta az érintett lakosságra gyakorolt hatások jelentős növekedését eredményezheti. Ezért kulcsfontosságú a VBD-kre vonatkozó korai előrejelző rendszer helyes végrehajtása és kezelése. A VBD-kre vonatkozó korai előrejelző rendszerek folyamatos frissítést és javítást igényelnek, az éghajlatváltozással vagy az epidemiológiával kapcsolatos legújabb kutatások eredményei alapján. A mai napig, bár már számos VBD-riasztási rendszer működik (pl. a nyugat-nílusi vírusfertőzés megelőzése Görögországban), számos kihívást nehéz leküzdeni. Ezek közül elsődleges fontosságú az éghajlati és járványügyi adatok (azaz bemeneti adatok) gyűjtésének nehézsége, valamint a költséghatékony ellenőrző intézkedések bizonyítékainak bizonyítása. Az elemzések összehasonlítása és extrapolációja is nehéz.

A VBD-k korai előrejelző rendszereinek költsége abszolút értékben nem elhanyagolható. Viszonylag alacsony azonban ahhoz képest, hogy ezek a rendszerek mennyi veszteséget képesek csökkenteni. Valójában a kórokozó-átvivők által terjesztett betegségek megjelenésének és terjedésének feltartóztatásával egy esetleges járvány emberi és pénzügyi költségei visszafoghatók. A VBD-kre vonatkozó korai előrejelző rendszerek a felügyeleti rendszerek több összetevőjéhez kapcsolódó költségekkel, valamint a kórokozó-átvivők elleni biocid termékek költségeivel járnak, amelyek az emberi erőforrásokhoz, a vérrel kapcsolatos biztonsági intézkedésekhez (pl. szűrési folyamatok) vagy az embereken, állatokon vagy kórokozó-átvivőkön végzett vírusvizsgálatokhoz kapcsolódhatnak. Emellett erőforrásokra van szükség a rendszer fenntartásához és továbbfejlesztéséhez.

Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia kiemeli annak fontosságát, hogy korlátozzák a vektorok és kórokozók földrajzi eltolódásához kapcsolódó fertőző betegségek és allergének megjelenését és terjedését. A stratégia célja „az adatok, eszközök és szakértelem összegyűjtése és összekapcsolása az éghajlatváltozás emberi egészségre, valamint az állatok egészségére és a környezetre gyakorolt hatásainak kommunikálása, nyomon követése, elemzése és megelőzése érdekében (azaz az „Egy az egészség” koncepció). Ebben az összefüggésben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) – egy független európai ügynökség, amely az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC) együttműködve tudományos szakvéleményeket és tanácsokat ad az élelmiszer-biztonság, a táplálkozás, az állategészségügy/jólét, a növényvédelem és a növényegészségügy területén – adatokat gyűjt a kórokozó-átvivőkről és a kórokozó-átvivők által terjesztett betegségekről, és elemzi azok terjedését az Európai Unióban.

A VBD-kre vonatkozó korai előrejelző rendszer kialakítása és megvalósítása jellemzően 1–5 évet vesz igénybe, a rendszer konkrét célkitűzésétől és jellemzőitől függően.

A megelőzési és reagálási tevékenységeket, beleértve az emberi VBD-fertőzések felügyeletét, általában évente hajtják végre, és a felügyeleti rendszereket folyamatosan működtetik.