A kórokozó-átvivők által terjesztett betegségek korai előrejelző rendszerei

Az éghajlatváltozás befolyásolhatja a vektorok által terjesztett betegségek (VBD) terjedését, mivel az éghajlati viszonyok befolyásolják a betegségvektorok (pl. szúnyogok, kullancsok stb.) életciklusát, valamint a vírusok és paraziták replikációs arányát a vektorokon belül. A megnövekedett hőmérséklet lerövidítheti a vektorok szaporodási ciklusait és az inkubációs időszakokat a vektorok által terjesztett kórokozók esetében, ami nagyobb vektorpopulációkhoz és fokozott átviteli kockázatokhoz vezethet. A hőmérséklet, a csapadék és a páratartalom változásai befolyásolhatják mind a vektorok és a gazdaállatok földrajzi eloszlását és szezonális aktivitását, mind az emberi viselkedést és a földhasználati mintákat, és így a VBD-k általános előfordulását. 

Az elmúlt évtizedekben a VBD-kitörések Európában fordultak elő, és az éghajlatváltozás lehet e kitörések egyik mozgatórugója. Például 2010 nyarán a nyugat-nílusi vírusfertőzések számának példátlan növekedését Délkelet-Európában a régió szélsőségesen forró időjárása előzte meg. A következő években a magas hőmérsékleti anomáliákat azonosították az ismétlődő járványkitörésekhez hozzájáruló tényezőkként (EEA 2016).

A lakosságot érintő lehetséges egészségügyi kockázatok megelőzése érdekében a korai előrejelző rendszerekből (EWS) származó jelek felhasználhatók a vektorok elleni hatékony védekezési programok strukturálására. A korai előrejelzést követő intézkedések közé tartozik a kórokozók terjedésének elemzése, azok kimutatása (a kórokozók jelenlétének és térbeli eloszlásának nyomon követése alapján), a fertőzések lehetséges továbbterjedésének előrejelzése prediktív modellezés alkalmazásával, végül pedig a figyelmeztetések terjesztése, a döntéshozatal és a válaszok végrehajtása. Ezek az intézkedések a szereplők széles körét érintik, például a politikai döntéshozókat, a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat (pl. az egészségügyi minisztériumot, az orvosi járványügyi egységeket stb.), az egészségügyi személyzetet (pl. orvosok, klinikusok és laboratóriumi személyzet) és a kutatókat.

A VBD-kre vonatkozó korai előrejelző rendszer kialakítása és végrehajtása a készségek széles körét foglalja magában, amelyet olyan területek szakértőinek bevonásával biztosítanak, mint a hagyományos környezeti és fertőző betegségek epidemiológiája, a közegészségügy és a környezeti változások. Ezért általában több, különböző térbeli léptékű közigazgatási szervet és intézményt vonnak be, többek között a nemzeti egészségügyi minisztériumokat, a nemzeti közegészségügyi ügynökségeket, a nemzeti orvosi entomológiai egységeket, a nemzeti/regionális/helyi vérbiztonsági hatóságokat, az orvosokat, a laboratóriumi technikusokat, az állatorvosokat és másokat.

Európai szinten az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) létrehozza az Európai Környezetvédelmi és Epidemiológiai Hálózat (E3) elnevezésű információs erőforrásközpontot. Az E3 Hálózat egy együttműködési hálózat, amelyen keresztül az E3 Hálózat felhasználói és partnerei adatokat és információkat cserélhetnek a témáról. Az ECDC az E3 hálózaton keresztül az elsősorban európai kutatási projektek, intézetek és kormányzati szervek által előállított éghajlati, környezeti, demográfiai és fertőző betegségekre vonatkozó adatok gyűjtésével és terjesztésével kívánja előmozdítani az e területen folytatott tevékenységet. Az E3 hálózat létrehozásának átfogó célja, hogy Európa-szerte lehetővé tegye a környezeti változások miatt a fertőző betegségek terjedését fenyegető kockázatok elemzését. Ezen elemzések eredményeit eljuttatják a politikai döntéshozókhoz, a közegészségügyi szakemberekhez, az Európai Unió és a nemzetközi ügynökségekhez, más kormányzati ágazatokhoz és nem kormányzati szervezetekhez. A nemzeti és szubnacionális rendszerek integrálhatók egy szélesebb rendszerbe (például az E3-ba) a bemeneti adatok, valamint a vektormonitoringhoz szükséges kimenetek (például térképek) nyomon követése és homogenizálása érdekében.

A VBD-k korai előrejelző rendszere csak akkor működik jól, ha a betegség előfordulását, valamint az éghajlati és környezeti tényezőket nyomon követő hálózat jól megalapozott és ennek megfelelően karbantartott. Előfordulhat, hogy a VBD-k monitorozásakor és elemzésekor különböző változókat kell figyelembe venni (pl. helyi hőmérséklet, páratartalom, növényzet állapota, vízindex stb.), és előfordulhat, hogy a ma rendelkezésre álló módszerek nem képesek mindegyiket monitorozni. Az egészségügyi eredmények e felügyeleti módszerek alkalmazásával történő azonosítása jelentős késedelmet szenved az adatok (például éghajlati, ökológiai vagy járványügyi, epidemiológiai adatok) késedelmes lekérdezése, valamint az esetek azonosításának, diagnosztizálásának, jelentésének vagy egyéb elemeinek késedelme miatt, ami az expozíció téves besorolásához vezethet.

A VBD-kre vonatkozó korai előrejelző rendszerek hiánya vagy hibás működése az érintett lakosságra gyakorolt hatások jelentős növekedését eredményezheti. Ezért kulcsfontosságú a VBD-kre vonatkozó korai előrejelző rendszer helyes végrehajtása és kezelése. A VBD-kre vonatkozó korai előrejelző rendszerek folyamatos frissítést és fejlesztést igényelnek az éghajlatváltozással vagy az epidemiológiával kapcsolatos kutatások legújabb eredményei alapján. A mai napig, bár már számos VBD-riasztási rendszer működik (pl. a nyugat-nílusi vírusfertőzés megelőzése Görögországban), számos kihívást nehéz leküzdeni. Ezek közül elsődleges fontosságú az éghajlati és epidemiológiai adatok (azaz a bemeneti adatok) gyűjtésének nehézsége, de a költséghatékony ellenőrzési intézkedések bizonyítékainak bizonyítása is. Az elemzések összehasonlítása és extrapolációja is nehéz.

A VBD-kre vonatkozó korai előrejelző rendszerek költsége abszolút értékben nem elhanyagolható. Ez azonban viszonylag alacsony ahhoz a potenciális veszteségmennyiséghez képest, amelyet ezek a rendszerek csökkenteni tudnak. Valójában a kórokozó-átvivők által terjesztett betegségek megjelenésének és terjedésének megakadályozásával egy esetleges járvány emberi és pénzügyi költségei visszaszoríthatók. A VBD-kre vonatkozó korai előrejelző rendszerek a felügyeleti rendszerek több összetevőjével kapcsolatos költségekkel, valamint a kórokozó-átvivők elleni védekezésre szolgáló biocid termékekkel kapcsolatos költségekkel járnak, amelyek az emberi erőforrásokhoz, a vérbiztonsági intézkedésekhez (pl. szűrési folyamatokhoz) vagy az embereken, állatokon vagy kórokozó-átvivőkön végzett vírusvizsgálatokhoz kapcsolódhatnak. Emellett forrásokra van szükség a rendszer fenntartásához és továbbfejlesztéséhez.

Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia kiemeli annak fontosságát, hogy korlátozni kell a kórokozó-átvivők és kórokozók földrajzi eltolódásához kapcsolódó fertőző betegségek és allergének megjelenését és terjedését. A stratégia célja „az adatok, eszközök és szakértelem összegyűjtése és összekapcsolása az éghajlatváltozás emberi egészségre, valamint az állatok egészségére és a környezetre gyakorolt hatásainak kommunikálása, nyomon követése, elemzése és megelőzése érdekében (azaz az „Egy az egészség” koncepció). Ezzel összefüggésben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) – egy független európai ügynökség, amely az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC) együttműködve tudományos szakvéleményeket és tanácsokat készít az élelmiszer-biztonság, a táplálkozás, az állategészségügy/jólét, a növényvédelem és a növényegészségügy terén – adatokat gyűjt a kórokozó-átvivőkről és a kórokozó-átvivők által terjesztett betegségekről, és elemzi azok Európai Unión belüli terjedését.

A VBD-k korai előrejelző rendszerének megtervezése és megvalósítása jellemzően 1–5 évet vesz igénybe, a rendszer konkrét célkitűzésétől és jellemzőitől függően.

A megelőzési és reagálási tevékenységeket, beleértve az emberi VBD-fertőzések felügyeletét, általában évente hajtják végre, és a felügyeleti rendszereket folyamatosan működtetik.