Az éghajlatváltozás gazdasági hatásainak előrejelzése az Európai Unió szektoraiban boTtom-up elemzés alapján (PESETA I-II-III-IV)

A Közös Kutatóközpont (JRC) PESETA-projektsorozata (PESETA I, PESETA II, PESETA III és PESETA IV) arra irányult, hogy jobban megértse a jövőbeli éghajlatváltozás lehetséges biofizikai és gazdasági következményeit Európa számára. Az éghajlati hatásvizsgálat-sorozat elindításának fő motivációja az volt, hogy jobban megértsük, hogyan befolyásolhatja az éghajlatváltozás Európát, hogy hasznos betekintést nyerjünk az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásba.

A 2009-ben befejezett PESETA I. öt különböző területen vizsgálja az éghajlatváltozás hatásait, és az eredményekről ágazati tanulmányokban (mezőgazdaság, part menti rendszerek, idegenforgalom, emberi egészség) és a projekt zárójelentésében egyaránt beszámolnak. A zárójelentés bemutatja a projekt módszertani keretének főbb elemeit, beleértve az elemzés elvégzéséhez használt éghajlati forgatókönyvek főbb jellemzőit. Beszámol továbbá az ágazati értékelések főbb megállapításairól és az ágazati gazdasági hatásoknak a GEM-E3 kiszámítható európai általános egyensúlyi modellbe való integrálásának eredményeiről az EU-n belüli lehetséges alkalmazkodási prioritások feltárása érdekében.

A (2014-ben befejezett) PESETA II nagyrészt az előző PESETA projektből származó ismereteken és tapasztalatokon alapul, kiterjesztve az elemzést több ágazatra, és több éghajlati futást is figyelembe véve. A biofizikai hatáskategóriákra vonatkozó eredmények szintézise elérhető a mezőgazdaság, az erdőtüzek, a folyók áradásai, a fafajok élőhelyének megfelelősége, az energiaigény, a turizmus, a közlekedési infrastruktúra, az emberi egészség, a tengerszint emelkedése (part), a fordulópontok, az aszályok tekintetében. E hatások többsége beépül a GEM-E3 kiszámítható általános egyensúlyi gazdasági modellbe a gazdasági elemzés elvégzése érdekében. A projekt végső eredményeiről a PESETA II zárójelentés számol be.

A (2018-ban befejezett) PESETA III a korábbi PESETA-khoz hasonlóan olyan következetes kereten alapul, amely integrálja az éghajlati és társadalmi-gazdasági előrejelzéseket, a hatásmodelleket és a gazdasági elemzést. Az éghajlati jövők új családját használja (reprezentatív koncentrációs pályák, RCP-k; valamint közös társadalmi-gazdasági pályák, SSP-k). Ezenkívül a régebbi IPCC SRES forgatókönyvek helyett a csúcskategóriás kibocsátási forgatókönyvvel (RCP8.5 család) összhangban lévő EURO-CORDEX éghajlati adatokat használnak. A projekt eredményeit tartalmazó dokumentáció megtalálható a zárójelentésben, a szakpolitikai kártyákban és a part menti árvizekről , a folyók árvizeiről, az energiáról, a közlekedésről, az aszályokról, a mezőgazdaságról, a mediterrán élőhelyek elvesztéséről, az erdőtüzekről, a vízkészletekről és a munkatermelékenységről szóló ágazati jelentésekben. A JRC PESETA III projektjének eredményeit belefoglalták az Európai Bizottság uniós alkalmazkodási stratégiájának értékeléséről szóló jelentésbe.

Az éghajlatváltozás EU-ra gyakorolt hatásait tovább vizsgálja a PESETA IV tanulmány, amely értékelte az ÜHG-kibocsátás csökkentésének előnyeit (elkerült negatív hatásokként), valamint az uniós ágazati szintű alkalmazkodási intézkedésekben rejlő lehetőségeket. A tanulmány tizenegy éghajlati hatáskategóriát tartalmaz: a hő- és hideghullámok , a szélviharok , a vízkészletek, az aszályok , a folyók áradásai, a part menti áradások, az erdőtüzek, az élőhelyek elvesztése, az erdei ökoszisztémák, a mezőgazdaság és az energiaellátás okozta emberi mortalitás. A projekt főbb megállapításai a legfontosabb tudományos következtetésekkel és szakpolitikai következményekkel együtt megtalálhatók a PESETA IV honlapján található ágazati jelentésekben.