Az éghajlatváltozás gazdasági hatásainak előrejelzése az Európai Unió ágazataiban a boTtom-up elemzés alapján (PESETA I-II-III-IV)

A Közös Kutatóközpont (JRC) PESETA-projektsorozatának (PESETA I, PESETA II, PESETA III és PESETA IV) célja az volt, hogy jobban megértse a jövőbeli éghajlatváltozás lehetséges biofizikai és gazdasági következményeit Európa számára. Az éghajlati hatásvizsgálat-sorozat elindításának fő motivációja az volt, hogy jobban megértsük, az éghajlatváltozás milyen hatással lehet Európára annak érdekében, hogy hasznos betekintést nyerjünk az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz.

A PESETA I (2009-ben zárult le) öt különböző területen vizsgálja az éghajlatváltozás hatásait, és az eredményekről mind az ágazati tanulmányokban (mezőgazdaság, part menti rendszerek, idegenforgalom, emberi egészség),mind a projekt zárójelentésében beszámolnak. A zárójelentés bemutatja a projekt módszertani keretének főbb elemeit, beleértve az elemzés elvégzéséhez használt éghajlati forgatókönyvek főbb jellemzőit. Beszámol továbbá az ágazati értékelések főbb megállapításairól, valamint az ágazati gazdasági hatásoknak a GEM-E3 számítható általános egyensúlyi modellbe való integrálásának eredményeiről Európa számára az EU-n belüli lehetséges alkalmazkodási prioritások feltárása érdekében.

A (2014-ben befejezett) PESETA II nagyrészt a korábbi PESETA projektből származó ismereteken és tapasztalatokon alapul, és az elemzést több ágazatra terjeszti ki, és több éghajlati futást is figyelembe vesz. A biofizikai hatáskategóriák eredményeinek összegzése elérhető a mezőgazdaság, az erdőtüzek, a folyami árvizek, a fafajok élőhelyének alkalmassága, az energiaigény, a turizmus, a közlekedési infrastruktúra, az emberi egészség, a tengerszint-emelkedés (part), a fordulópontok és az aszályok tekintetében. A gazdasági elemzés elvégzéséhez e hatások többsége beépül a GEM-E3 számítható általános egyensúlyi gazdasági modellbe. A projekt végső eredményeiről a PESETA II zárójelentése számol be.

A (2018-ban lezárult) PESETA III a korábbi PESETA-khoz hasonlóan olyan következetes kereten alapul, amely integrálja az éghajlati és társadalmi-gazdasági előrejelzéseket, a hatásmodelleket és a gazdasági elemzést. Az éghajlati jövők új családját használja (reprezentatív koncentrációs pályák, RCP-k; valamint a közös társadalmi-gazdasági útvonalak (SSP-k). Ezenkívül a régebbi IPCC SRES-forgatókönyvek helyett a csúcskategóriás kibocsátási forgatókönyvvel (RCP8.5 család) összhangban lévő EURO-CORDEX éghajlati adatokat használják. A projekt eredményeit tartalmazó dokumentáció megtalálható a zárójelentésben, a szakpolitikai kártyákban és a part menti árvizekről , a folyami árvizekről, az energiáról, a közlekedésről, az aszályokról, a mezőgazdaságról, a mediterrán élőhelyek elvesztéséről, az erdőtüzekről, a vízkészletekről és a munkatermelékenységről szóló ágazati jelentésekben . A JRC PESETA III projekt eredményeit belefoglalták az Európai Bizottság uniós alkalmazkodási stratégiájának értékeléséről szóló jelentésbe.

Az éghajlatváltozás EU-ra gyakorolt hatásait tovább vizsgálja a PESETA IV tanulmány, amely értékelte az ÜHG-kibocsátás csökkentésének előnyeit (elkerült negatív hatásokként), valamint az uniós ágazati szintű alkalmazkodási intézkedésekben rejlő lehetőségeket. A tanulmány tizenegy éghajlati hatáskategóriát tartalmaz: a hőség és a hideghullámok, a szélviharok, a vízkészletek, az aszályok, a folyók áradásai, a part menti áradások, az erdőtüzek, az élőhelyek elvesztése, az erdei ökoszisztémák, a mezőgazdaság és az energiaellátás okozta emberi mortalitás. A projekt főbb megállapításai, valamint a legfontosabb tudományos következtetések és szakpolitikai következmények a PESETA IV honlapján található ágazati jelentésekben találhatók.