Lépés 6.2 A MEL keretrendszer meghatározása

Kulcsfontosságú üzenet

Válassz mutatókat vagy kritériumokat – kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt alkalmazva –, hogy segítsünk az alkalmazkodási outputok és eredmények hatékony értékelésében.

Miután meghatározta a MEL hatókörét és célkitűzéseit (6.1.lépés),vázolja fel, hogyan fogják nyomon követni és értékelni az alkalmazkodási tervben szereplő intézkedéseket annak értékelése érdekében, hogy azok mennyire hatékonyak az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia elérésében. Fontos, hogy minőségi és mennyiségi módszereket egyaránt alkalmazó mutatók vagy kritériumok kombinációját válasszuk. Ez lehetővé teszi az alkalmazkodási intézkedések (outputok) és a reziliencia felé tett előrehaladás (eredmények)konkrét eredményeinek értékelését. Ne feledje, hogy az alkalmazkodási eredmények meghatározása egyes esetekben több évig is eltarthat.

4. ábra: Donatti,et al., 2020

A MEL-keretnek és a mutatók vagy kritériumok kiválasztásának reálisnak és átfogónak kell lennie – arányosnak a rendelkezésre álló adatokkal, valamint az Ön szervezetének belső kapacitásaival és erőforrásaival (lásd az alábbi példákat). A hangsúly kezdetben az alkalmazkodási folyamatra és az alkalmazkodási intézkedések eredményeire helyeződhet, amelyek idővel fokozatosan bővülnek a hosszú távú eredmények mérésére szolgáló további mutatók beépítése érdekében.

Az eredmények hatékony méréséhez a MEL-t iteratív és folyamatos folyamatként kell megközelítenie, következetesen végrehajtva a 6. lépést. A hosszú távú nyomon követéshez idővel következetes megközelítésre van szükség.

A kiválasztott keretnek releváns és egyértelmű mutatókkal vagy kritériumokkal kell rendelkeznie. Az Ön kockázatértékelési és alkalmazkodási célkitűzéseinek(2. lépés)és a kiválasztott alkalmazkodási intézkedéseknek(5. lépés)szilárd alapot kell biztosítaniuk e mutatók azonosításához.

Néhány példa a MEL-mutatókra vagy -kritériumokra:

• Az éghajlati hatások csökkentése felé tett előrelépés (2.2.lépés)
• Szélsőséges időjárási események által okozott gazdasági károk százalékos aránya (idővel változik)
• Az erdőtüzekhez kapcsolódó halálesetek száma (idővel változik)
• Az árvizekkel összefüggő halálesetek száma (időbeli változás)
• Hővel összefüggő halálesetek száma (időbeli változás)
• Előrelépés a kockázatok és sebezhetőségek csökkentése, valamint az alkalmazkodóképesség növelése terén
• Az árvízveszélyes területeken élő lakosság százalékos aránya (idővel változik)
• A veszélynek kitett területeken elfogadott építési korlátozások százalékos aránya
• Kórházi ágyak száma
• Előrehaladás az alkalmazkodási célkitűzések teljesítése terén (2.4.lépés)
• A városi biodiverzitás százalékos aránya
• Áthatolhatatlan felületek százalékos aránya
• A városi zöldterületek százalékos aránya (földborítás, %)
• Előrelépés az alkalmazkodás akadályainak felszámolása terén
• A koordinációs mechanizmusokban aktívan részt vevő hatóságok, szervezetek vagy hálózatok száma
• Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra kidolgozott (vagy elfogadott, végrehajtott stb.) helyi vagy regionális stratégiák száma
• Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedéseket tartalmazó ágazati politikák, stratégiák és tervek száma
• Előrelépés az igazságos reziliencia felé
• Az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások százalékos aránya
• A szélsőséges hőségnek kitett lakosság százalékos aránya
• Az árvizeknek kitett (vagy árvízkockázatnak kitett területeken élő) lakosság százalékos aránya
• A magas munkanélküliségi rátával rendelkező környékeken a faborítottság százalékos aránya

Inspiráció szerzése az alkalmazkodási mutatók vagy kritériumok példáiból

A mérhető mutatók vonzóak a politikai döntéshozók számára, mivel számszerűsíthető és kézzelfogható bizonyítékkal szolgálnak a régió előrehaladásáról és teljesítményéről. A kvantitatív adatoknak az érdekelt felek véleményével való validálása lehetővé teszi az átfogóbb megértést, valamint a „hogyan” és a „miért” kérdések tanulmányozását.

A lehetséges keret egyik példája a CDP-ICLEI nyomonkövetési jelentéstételi keret, amely a helyi és regionális önkormányzatokra alkalmazandó.

MEL-rendszerek az európai városi és nagyvárosi területeken

Vannak olyan kezdeményezések, amelyek segítik a városokat a hatékony MEL-rendszerek létrehozásában, például Franciaország ADEME módszertana, vagy európai kutatási projektek, például a RESIN. A MEL-rendszerek további példái a következők:

• Barcelona 2018-2030-as klímaterve több mint 240 intézkedést vázol fel az éghajlatváltozás kezelésére a városban, amelyek mindegyike konkrét mutatókkal rendelkezik az előrehaladás nyomon követésére. Ezek az intézkedések öt kiemelt területre csoportosulnak, amelyek olyan szempontokra terjednek ki, mint a közjólét, az épületek energiahatékonysága és az inkluzív nyilvános terek létrehozása. Minden egyes prioritási területnek több cselekvési irányvonala van, rövid, közép- és hosszú távú célokkal. Az előrehaladás hatékony nyomon követése érdekében a terv átfogó mutatókat alkalmaz olyan kulcsfontosságú jellemzők alapján, mint a relevancia, az adatok rendelkezésre állása és az értelmezés egyszerűsége. Ezek a mutatók olyan szempontokra terjednek ki, mint a hatások, az intézkedések, az erőforrások, a környezet, az észlelés és a teljesítmény. Például a túlzott hőképződés megelőzésére vagy a zöldterületek kialakítására irányuló intézkedések esetében a mutatók olyan mérőszámokat tartalmaznak, mint a hőhullám-protokollok aktiválása, a fatakaró növelése és a zöldfelület rendelkezésre állása.
  
  Az érdekelt feleket munkaértekezleteken és prezentációkon keresztül vonják be, lehetővé téve a terv hatékonyságának részvételen alapuló értékelését. A Polgárok Klímaügyi Közgyűlése platformot biztosít az előrehaladás megosztásához és az objektív értékelés meghívásához, biztosítva az éghajlatváltozás kezelésének együttműködésen alapuló megközelítését Barcelonában.

• Antwerpen városa (Belgium) részletes alkalmazkodási tervvel rendelkezik, amely számos alkalmazkodási intézkedést tartalmaz. Minden egyes tevékenységre vonatkozóan ki kell tölteni egy áttekintő táblázatot. Részletesen ismerteti a szerepeket és felelősségi köröket, a célkitűzéseket, a módszertanokat, a végrehajtási időszakot, a várt eredményeket, a szükséges becsült finanszírozást stb. Ez a megközelítés megkönnyíti az előrehaladás rendszeres értékelését és szükség esetén az erőfeszítések kiigazítását.

• A helsinki nagyvárosi terület éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó stratégiájához is kidolgoztak mutatókat, hogy megértsék az alkalmazkodás szükségességét és az intézkedések hatékonyságát. A mutatókat a veszély/időjárás, az expozíció, az alkalmazkodóképesség és az összetett sebezhetőség szerint kategorizálják (az Európai Környezetvédelmi Ügynökség mutatóosztályait követve). Ezeket a nyomon követési igényeknek megfelelően továbbfejlesztik és kiegészítik.

Forrás: Az EEA 2024. évi jelentése a városok alkalmazkodásáról